A minszki orosz nagykövetséget a fehérorosz hatóságok nem informálták arról, hogy orosz állampolgárokat vettek őrizetbe, ezért a nagykövetség hivatalos tájékoztatást kért.
A diplomáciai képviselet ezt azt követően jelentette be, hogy a BelTA fehérorosz állami hírügynökség és Belarusz 1 tévécsatorna közölte: a fehérorosz hatóságok Minszk közelében szerdára virradóra őrizetbe vették a Wagner Group elnevezésű biztonsági magáncég 32 zsoldosát. A tudósítás szerint mindegyiküknél kis kézipoggyász, illetve a csoportnál további három nagy, nehéz bőrönd volt, de fegyverekről nem tett említést a beszámoló.
A minszki rendvédelmi szervek tájékoztatása szerint értesülést kaptak arról, hogy több mint 200 fegyveres lépett Fehéroroszország területére azzal a céllal, hogy destabilizálja az országot a választási kampány idején. A fehérorosz elnökválasztást augusztus 9-én tartják.
Az őrizetbe vételről szóló nyílt bejelentés, majd az Alajkszandr Lukasenka elnök részéről Moszkva ellen kimondott vádak, egyértelmű jelei Minszk és a Moszkva közötti viszony kritikus megromlásának.
Borisz Prilepin orosz író, aki 2018 júliusáig fegyverrel harcolt a délkelet-ukrajnai szakadárok oldalán, az Ura.ru hírportálnak nyilatkozva szerdán kijelentette, hogy az elfogott zsoldosoknak a BelTA által nyilvánosságra hozott listájáról ismer két-három olyan embert, aki az ő zászlóaljának katonája volt Donyeckben.
Afrikába tarthattak a zsoldosok
Prilepin ugyanakkor kétségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a csoport fehérorosz helyzetet készült volna megingatni, rámutatva, hogy az átszállóhelyként gyakran Minszken keresztül a gyanúsítottak valószínűleg más országokba – sajtóértesülések szerint Afrikába – tartottak.
„Azt hogy hova repültek, nem tudom. Nem én irányítom ezeket a fiúkat, felnőtt emberek ők, hivatásos harcosok. De a végcél biztos, hogy nem Fehéroroszország”
– mondta.
„Amennyire tudom, holnap kellett volna a rendeltetési helyükre tovább repülniük. Nem tudom, hogy a fehérorosz hatóságok hogy fognak ebből kikászálódni” – tette hozzá.
Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke az RBK című gazdasági napilapnak elmondta, hogy Oroszország szempontjából „nincs értelme” felbérelni egy katonai magánszervezetet a fehérorosz helyzet destabilizálása érdekében, mert a két szomszédos ország között „testvéri” a kapcsolat.
„Minek? Erre egyáltalán nincs szükség” – mondta.
Az orosz szenátor „félreértésről” beszélt. Rámutatott, hogy a két szövetséges állam között nyitott a határ. Nem tudta megmondani, hogy mit keresnek a gyanúsítottak Fehéroroszországban.
Putyin szakácsa, a befolyásos üzletember
A sajtóban a Wagner Csoportként emelgetett fegyveres magánszolgálatot azzal a Jevgenyij Prigozsin üzletemberrel szokták összefüggésbe hozni, akit az Egyesült Államokban szankciók alá helyeztek, mert azzal vádolják, hogy ő üzemeltette a szentpétervári „trollgyárat”, amely az interneten keresztül megpróbálta befolyásolni a 2016-os amerikai elnökválasztást.
A „Putyin szakácsaként” is emlegetett vendéglátóipari és közétkeztetési vállalkozóról olyan állítások is megjelentek, hogy ő koordinálja az orosz zsoldoscsoportok tevékenységét Ukrajnában, Szíriában, Líbiában és Fekete-Afrika több országában.
Oroszországban egyébként tilos a zsoldoshadseregek működtetése. Az orosz kormány 2018 márciusában alkotmányellenesnek minősítette, és ezért elutasította annak a törvénytervezetnek a támogatását, amely engedélyezte volna a katonai magáncégek létrehozását.
A kormányzati állásfoglalás rámutatott, hogy az orosz alaptörvény 13. cikke tiltja az olyan társadalmi szervezetek létrehozását és tevékenységét, amelyek célja fegyveres alakulatok létrehozása. A 71. cikk leszögezi továbbá, hogy a védelem, a biztonság és a külpolitika kérdései állami hatáskörbe tartoznak.
A törvénytervezet támogatását a védelmi, a pénzügyi, a külügyi és az igazságügyi tárca, a főügyészség, valamint több fegyveres testület és szakszolgálat egyaránt elutasította.
Az orosz-fehérorosz ellentétek gyökerét Moszkvában abban látják, hogy a hazájában meggyengült népszerűségű Lukasenka nehezményezi az orosz támogatások következetes leépítését, Minszkben pedig Vlagyimir Putyin bekebelezési szándékaként értelmezik, hogy Oroszország nem tett le arról a szándékról, hogy tovább mélyítse a két ország megfeneklett integrációját.
