Megtartotta első ülését az új francia kormány, melynek vezetőjét Jean Castexet pénteken nevezte ki Emmanuel Macron elnök.
Az államfő a pártja számára kudarcosan végződött önkormányzati választás után érdemi változásokat ígért.
Az új kabinetnek azonban alig van új tagja, sok esetben csupán a miniszteri posztok változtak.
(Fotó: EPA/Ian Langsdon)
Az Emmanuel Macron államfő által múlt héten kormányátalakítással megbízott Jean Castex 31 tagú kabinetjéből 22-en már az előző kormányban is miniszterek voltak. A köztársasági elnök ügyelt a nők (17) és férfiak (14) közti arányok megtartására.
A tárcavezetők átlagéletkora ötven év
A 37 éves Gérald Darmanin a modern francia történelem legfiatalabb belügyminisztere, Nicolas Sarkozy egykori államfő (2007 –2012) politikai felfedezettjének számít, 2017-ben csatlakozott Macron táborához. Kinevezése a belügyi tárca élére hatalmas ugrás lehet a politikai karrierjében. Egy állítólagos 2009-es nemi erőszak miatt ugyanakkor két héttel ezelőtt a semmítőszék döntése nyomán újraindult ellene az az eljárás, amelyet korábban egyszer már lezárt az ügyészség.
A tárcát eddig a szocialistáktól érkezett, és Macron egyik legközelebbi politikusbarátjának számító Christophe Castaner vezette, de a rendőrökkel történt sorozatos konfliktusai miatt végleg távoznia kellett a kormányból.
A szocialista Jean-Yves Le Drian maradt a külügyminiszter, a jobboldali Bruno Le Maire megőrizte a koronavírus-járvány szociális és gazdasági következményei miatt kibővített gazdasági tárcát. A népszerű jobbközép politikus Macron kormányainak egyik fő pillérévé vált, és az idei 11 százalékos deficit mellett az ő dolga lesz őszre összeállítani a gazdaságösztönző csomagot.
Környezetvédelmi miniszternek a baloldalról érkezett, de 2017 óta a kormánypárthoz tartozó Barbara Pompilit nevezte ki Emmanuel Macron államfő. Az előző szocialista államfő, Francois Hollande kormányában a biodiverzitásért felelős államtitkárként dolgozó 45 éves politikus lesz az új kormány harmadik legerősebb embere az új hierarchia szerint, miután a köztársasági elnök kiemelt kérdésként kezeli a környezetvédelmet és kibővítette a minisztérium hatásköreit. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a múlt heti önkormányzati választásokon a legtöbb nagyvárosban előretörtek a Zöldek.
Sajtóhírek szerint az államfő több zöldpárti politikusnak is posztot ajánlott az új kormányban,
de egyikük sem vállalta, mert már a 2022-es elnökválasztásra készülve Macron legfőbb ellenzékeként kívánnak politizálni.
A környezetvédelmi tárca előző vezetője, Elisabeth Borne lett az új munkaügyi miniszter. Jean-Michel Blanquer maradt az oktatási, Olivier Véran pedig az egészségügyi miniszter, ahogy Florence Parly vezetheti továbbra is a védelmi minisztériumot.
Óriási meglepetést jelent a baloldali kötődésű Éric Dupond-Moretti sztárügyvéd kinevezése az igazságügyi miniszteri posztra, aki perben áll az ügyészséggel, amiért a Nicolas Sarkozy ellen folyó egyik eljárásban őt is megfigyelték. Sajtóhírek szerint Macron már régóta konzultált az ügyvédek folyamatos tiltakozása miatt a tárca átalakításáról a sztárügyvéddel, de a kinevezés akár provokációként is értelmezhető.
Roselyne Bachelot, aki Nicolas Sarkozy államfősége alatt az egészségügyi tárcát vezette az új kulturális miniszter, a tárca eddigi vezetője, a szintén jobboldali Franck Riester ezentúl a külkereskedelmi miniszteri posztot tölti be.
Az ötéves mandátumának több mint felénél tartó Macron, több vitatott reform után saját szavai szerint szeretné politikáját megújítani, miközben
a tetszési mutatója 38 százalékon stagnál, az ország a koronavírus-járvány miatt recesszióval küzd,
a kormánypárt pedig vereséget szenvedett az önkormányzati választásokon.
Jean Castex miniszterelnök (Fotó: EPA/Gonzalo Fuentes)
Sokféle irányzat képviselteti magát a kormányban
Olyan miniszterek is bekerültek a kormányba, akik bár közismertek Franciaországban, de kevesen gondolták róluk korábban, hogy kormányzati pozíciót kaphatnak – mondta Tóth Norbert nemzetközi jogász a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.
Az újonnan alakult francia kormány alá van rendelve Emmanuel Macron államfő törekvésének, mely arra irányul, hogy 2022-ben ismét megnyerje az elnökválasztást.
Hozzátette, egy kisváros polgármestere lett a miniszterelnök, ahogyan a korábbi miniszterelnök is polgármester volt. Macron nem hozott olyan politikusokat Párizsba, akik a párizsi életbe be lennének ágyazódva, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne támogatottságuk.
Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója elmondta, a francia kormány összetétele másként alakul, mint ahogy azt Közép-Európa különböző országaiban látjuk. A francia elnök nem feltétlenül aktív politikai szereplőket hív meg a kormányba. Erre nemcsak Macron idején volt példa, hanem korábban is.
Franciaországban félprezidenciális rendszer működik
A kormánynak és a kabinetnek csak végrehajtó funkciója – emelte ki Törcsi. Szerinte ha a francia kormányt összehasonlítjuk más kancellári típusú demokráciákkal, mint például Németországgal, vagy a V4-ek bármelyik országával, akkor azt láthatjuk, hogy a miniszterelnöknek van a legerősebb közjogi funkciója az állami berendezkedésben. A köztársasági elnök vagy az államfő csak szimbolikus jogkörökkel bír, mintsem erős végrehajtó hatalommal.
A félelnöki (félprezidenciális) hatalomgyakorlásnak történeti hagyománya van a franciáknál – fejtette ki.
A köztársasági elnök erős jogosítványokkal és vétójoggal rendelkezik.
Példaként említette, hogy a korábbi miniszterelnök Édouard Philippe – aki inkább volt sorolható a párizsi elithez – sem volt egy olyan erős karakteres személyiség, mint amilyen általában egy francia elnök szokott lenni.
Törcsi Péter érdekességként megjegyezte a kormányfőcserével kapcsolatban, hogy Jean Castex egy kis francia városból érkezett, ahol korábban polgármester volt, Édouard Philippe pedig, aki nem pusztán csak Macronnal való konfliktusa okán távozott a miniszterelnöki székből, hanem a helyhatósági választásokon megnyerte Le Havre város polgármesteri tisztségét. Egy polgármester váltotta a miniszterelnöki székben azt a miniszterelnököt, aki polgármesterként folytatja tovább politikai pályafutását.
Emmanuel Macron a július 14-i nemzeti ünnepen hosszabb televíziós interjút ad, amelyben bemutatja a 2022-es választásokig a kormányzati célokat, Jean Castex miniszterelnök pedig a rákövetkező napokban tartja meg programbeszédét a nemzetgyűlésben.
Hiradó, Kossuth Rádió, MTI / Hirmagazin.eu