Szinte azt mondhatjuk, hogy „népbetegségnek” számít az ujjropogtatás, minden családban, baráti körben akad, akik időnként egyet pattint az ujjain, de olyan is van, aki a nyaki ízületeit dolgoztatja meg, vagy éppen a derekán keresztül ad ki hangokat.
Vannak, akiket rendkívül idegesít ez a szokás, szinte már rosszul vannak, ha egy ujjpattogtatós mellett kell üljenek. A szakemberek már jó ideje próbálják kideríteni, hogy ez a rossz szokás jelenthet-e bármilyen veszélyforrást az ízületekre nézve, eddig nem sikerült ezt bizonyítaniuk. Igaz azt sem, hogy netán egészséges lenne.
Mi történik konkrétan?
A csontok között ízületek találhatók, ezek között helyezkedik el az ízületi porc, ami a csontokat védi. A porcokat úgynevezett ízületi tok veszi körül, amelyben szinoviális folyadék van, ebben oxigén, nitrogén és szén-dioxid található. Mozgás, vagy nyomás hatására voltaképpen ezek a gázbuborékok pukkannak ki, innen az a jellegzetes, sokakat őrületbe kergető hang.
Azt sem sikerült még megfejteni, hogy ezek az apró buborékok, mikor kidurrannak, miért annyira hangosak. Azok, akik rendszeresen ropogtatják ujjaikat, valószínűleg észrevették, hogy egymás után nem meg az újabb hangos pukkanás, ez azért van, mert ahhoz, hogy a gázbuborékok ismét újraképződjenek a folyadékban, legalább 20 perc kell elteljen.
Donald Unger, aki 2009-ben orvosi Nobel-díjat kapott, egy kísérletet végzett saját magán: csak a bal kezén az összes ujját 60 éven keresztül ropogtatta, de nem alakult ki ízületi gyulladás egyik ujjperec esetében sem, semmi különbséget nem tapasztalt a ropogtatott és a nem ropogtatott keze között. Mégis egy 1990-ben napvilágot látott tanulmány szerint a túlzott pattogtatás nem egy jó dolog, hiszen volt akinél a kézfej ízületeinél dudorok alakultak ki, csak azt nem tudták bizonyítani, hogy éppen a pattogtatások miatt történhetett-e ez.
Egy szó mint száz, valószínű, hogy az ujjpattogtatás nem jelent különösebb veszélyt az ízületekre nézve.
Forrás: Arany gondolatok
