A teljes pusztulás után az élővilága regenerálódott, egyre több itt a hal és a horgász.
Vonzó turisztika célpont, horgászhely, kikapcsolódási lehetőség a Marcal és partja közel tíz évvel azután, hogy vörösiszap ömlött a folyóba. Élőhely-fejlesztések zajlanak, visszatértek a halak, sok a pecás ott, ahol 2010 októberében még a teljes élővilágot elpusztító zagyot gipsszel kezelték, semlegesítették.
A vörösiszap katasztrófa jelentős ökológiai károkat okozott, de a gyors és példaértékű összefogás, a hatékony mentesítési beavatkozások a regeneráló folyamatokat felgyorsították, melynek következtében a folyó élővilága is újjáéledt. A Marcal folyó már nem mutatja a katasztrófa következtében kialakult negatív tulajdonságokat. A pH értékek és a mikrobiológiai jellemzők alapján egy teljesen „hétköznapi” folyóról beszélhetünk, amelynek sikerült kihevernie a vörösiszap katasztrófa súlyos környezetkárosító hatásait – ezeket a megállapításokat tette korábban a Hadmérnök című folyóiratban megjelent tanulmányában Takács Krisztina, aki a Marcal folyó mikrobiális állapotát vizsgálta. A Blikk kérdésére hasonlóképp látták a helyzetet a folyó közelében élők és dolgozók.
Németh József, az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője szerint gyorsan, egy-két év után regenerálódott itt az élővilág. „Ez lehetőséget teremt az alsó szakaszon újabb vizes élőhelyek kialakítására.”
2010-ben a zagy a Tornából a Marcalba, a Rábába, majd a Dunába ömlött. A vörösiszapot az átszakadt gát közelében előbb savval semlegesítették, majd távolabb gipszporral és savas kémhatású ammónium-nitráttal kezelték. „A gipszet ahol csak lehetett, kikotortuk a Marcalból” – tette hozzá az igazgató.
„Élőhely-fejlesztésre nyertünk pályázati forrást, 44 millió forintból (melynek fele önrész) azt a vizes részt próbáljuk rendbehozni, melyet korábban gyakran, s hosszabb időre elöntött a folyó, ívóhelyeket hozva létre – mondta Ivancsóné dr. Horváth Zsuzsanna a Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron megyei Szövetségének ügyvezető elnöke. A pénzből többek közt két zsilip épül. „Az elmúlt években a telepítéseknek is köszönhetően egyre több a hal a Marcalban, így egyre több is itt a horgász.” A koroncói Pálfi Péter is közéjük tartozik: „hosszú évek után idén váltottam horgászjegyet, telepítettek is folyóba, reménykedem a kapásban” – mondta.
„Mi is foglalkoztunk a vörösiszap-katasztrófa után a Marcal élővilágával, vizsgálatokat végeztünk, s azt állapítottuk meg, hogy szerencsére nagyon hamar, egy-két éven belül helyreállt a folyó menti flóra és fauna – erősítette meg Lajtmann Csaba, a győri Reflex Környezetvédő Egyesület tagja.
blikk / Hirmagazin.eu
