Július elsejétől minden olyan számlát látni fog a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, amely két magyar adóalany között történik, így szinte az egész hazai gazdasági életre rálátása lesz
– jelezte a Portfolio-nak adott interjújában Németh Lilla, az RSM adóüzletágának vezető menedzsere, akivel arról beszélgettünk részletesen, hogy milyen fontos változások lépnek életbe bő egy hónap múlva az online számla területén és erre hogyan készülhetnek fel a vállalkozások.
Szavaiból kiderül, hogy a magyar gazdasáfehérítési csodafegyver esetében az új módosítások legalább akkora jelentőséggel bírnak, mint a rendszer két évvel ezelőtti – szintén – július elsejei indulása.
Az online számla alkalmazásában fontos mérföldkő következik július elsején, nemcsak a NAV, hanem a vállalkozások szempontjából is. Mi az, ami változik néhány héten belül és ez hogy érinti a vállalkozásokat a gyakorlatban?
Németh Lilla: A NAV online számla jelentésben, valós időben, automatizáltan kell adatot szolgáltatni a magyar adóalany vevők felé kiállított számlákról, függetlenül az áthárított áfa értékétől. Tehát az áthárított adót nem tartalmazó számlák is jelentési kötelezettség alá esnek július 1-től, így például a beföldi fordított áfás számlák, illetve a tárgyi adómentes számlák is. Emellett 2020. július 1-től az áfatörvény alapján minden befogadott, szállítói számláról, amelyre a cég áfalevonási jogát gyakorolni akarja, áfaösszeghatárra tekintet nélkül, adatot kell szolgáltatni a NAV felé az M lapon, a belföldi összesítő jelentésben. Ezzel már nem csupán az online számla adatszolgáltatások révén a cégek által kiállított számlák, de a cégek közötti, befogadott számlák is teljeskörűen (áfatartalmukra tekintet nélkül) láthatóak lesznek az adóhatóság számára. Ennek köszönhetően az adóhatóság összevetheti a belföldi tranzakciók adatait, mivel a számla kiállítója és a befogadó is lejelenti a számla adatait a NAV-nak külön-külön.
Július 1-től a NAV az online számla jelentési adatokat már csak egy újabb séma szerint fogadja csak be (2.0 XSD séma). Ebbe a formátumba a korábbiakhoz képest újabb adatok is bekerültek, változik a módosító számlák jelentése, illetve újabb titkosítási algoritmust vár el az adóhatóság. A határidő április 1-ről került kitolásra, így nem számítunk újabb halasztásra még a koronavírus járvány égisze alatt sem. Fontos hogy a vevők adószámát kötelező feltüntetni, enélkül, vagy hibás adattal a jelentések hibára futnak a NAV-nál. Ezért aki még nem lépett, arra egy törzsadat frissítés is vár a következő pár hétben. Nem szorosan a digitalizációhoz kapcsolódóik, de valahol mégis, hogy
a számlák kiállítására rendelkezésre álló idő is megfeleződik, 15-ről 8 napra rövidül ennek határideje.
Van-e arra becslés, hogy ez hány adóalanyt érinthet?
A NAV által korábban bemutatott adatok szerint közel 300 ezer vállalkozás volt érintett a 100 ezer forintos áfaértékhatár mellett az adatszolgáltatásban 2020 elejéig.
Most az érintettek köre és a jelentendő számlák köre is bővül júliustól. 2021. januárjára pedig már a magánszemélyek számára kiállított számlák is jelentendők lesznek, de ne szaladjunk ennyire előre.
A KSH által 2020 márciusban közzétett adatok szerint közel 1,8 millió vállalkozás működött Magyarországon. Arra számítunk, hogy az érintett adóalanyok köre is bővül majd, de az érintett számlák mennyisége még ennél is nagyobb mértékben fog megugrani. Ezzel együtt a adókockázat is megnő ott, ahol a számlariport/áfabevallás előkészítése nem automatizáltan történik! Hiszen az eddigi manuális, vagy félautomata megoldásokkal egyre kevésbé lekövethető hogy mi is egy cég áfapozíciója, vagy az adatszolgáltatásának eredménye sikeres volt-e, vagy sem, szükség van-e korrekcióra. Éppen ezért fejlesztettünk digitális, megoldást, amely az áfabevallás automatizálására képes, valamint az ehhez kapcsolódó adózói és hatósági adatok ellenőrzésére is.
Mi a jelentősége annak, hogy eltörlik a 100 ezer forintos értékhatárt az online számla jelentés esetében? Mondhatjuk, hogy ezek után igazi nagytestvér lesz a NAV, és gyakorlatilag minden bevallott adatra rálát az adóhatóság?
Az adóhatóság fő célja a feketegazdaság visszaszorítása, a számlagyárak felszámolása és az adózók önrevízióra való hajlandóságának növelése.
Július 1-től minden olyan számlát látni fog (szeretne) a NAV, amely 2 magyar adóalany között történik – így valóban azt mondhatjuk, hogy szinte az egész hazai gazdasági életre rálátásuk lesz.
portfolio, Hirmagazin.eu
