A Pécsi Tudományegyetem virológusai a magyarországi járvány első hónapjában 32, a teljes országra nézve reprezentatív vírusminta genomját elemezték, és igyekeztek közöttük (illetve a világon máshol fertőző vírusok között) leszármazási kapcsolatot találni.
Az eredmények szerint több párhuzamos, európai, illetve valószínűleg tajvani eredetű és egy amerikai behurcolás történt az országba, és nagyon nagy szükség volt a korlátozásokra. A házról házra vívott harc a vírus ellen azonban csak most kezdődik.
Az új koronavírus mutációi hallatán a legtöbben megrettennek, hiszen a mutáció szó a köztudatban a rosszal, a veszéllyel társul.
Elméletileg előfordulhat, hogy a vírus evolúciója során természetes módon történő mutációk (genomváltozások) veszélyesebbé teszik a vírust, például gyorsíthatják a szaporodását, súlyosbíthatják az általa okozott betegséget, de a mutációk nagyon nagy részének valójában semmilyen hatása sincs a járványra, vagy éppen hátráltatják a vírust.
Egy dologra azonban biztosan jók a mutációk: segítenek nyomon követni a vírus terjedését. Ha elég sok vírusmintából izolált örökítőanyagot (ami itt RNS) szekvenálunk, felrajzolhatjuk a vírus törzsfáját, és megtudhatjuk, hogy az előttünk lévő minta mely korábban feltérképezett vírusokkal áll a legközelebbi rokonságban – vagyis vélhetően honnan származik.
Pontosan ezt csinálják a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjának kutatói, akik most tették közzé első eredményeiket a BioRxiv preprint szerveren, illetve írtak róla a Facebookon is.
🧬Elkészült az első magyar genomikai járványelemzés
Megvizsgáltuk, hogy a járvány első hónapjának végén, közvetlenül a korlátozó intézkedések bevezetésekor mi zajlott az országban. Honnan származtak a hazánkban lévő vírusok és mennyire aktívan terjedtek belföldön?
Ehhez a vírusgenomok szekvenálása után bonyolult genetikai elemzésekhez kellet nyúlnunk. Kiváló szakmai hálózat állt össze az országban, így több mint öt hazai kutatóműhely tudósainak hála most választ kaphatunk.
A mellékelt ábrákat hálózati-alapú és evolúciós filogenetikai megközelítéssel készítettük és ezek az ábrák kiválóan alátámasztják a további mondanivalót.
🇪🇺Ami tisztán látszik mindkét elemzésből: Többszörös, főként európai eredetű és párhuzamos behurcolások történtek. Ez azt jelenti, hogy a pán-európai lezárási hullám hatására viszonylag szűk időintervallumban tértek haza az emberek, akikkel együtt, több forrásból a vírus is megérkezett. Ez nem jelenti, hogy előtte nem történt már meg, ám a mi általunk vizsgált időperiódusban ezen forgatókönyv mentén zajlott. Feltárhatóak ugyanakkor más kontinensről származó vírusok is, ezek eredete vagy 🇨🇳Kínára vagy az 🇺🇸USA területére vezethető vissza.
Fontos megjegyezni, hogy ez a jelenleg ismert genomikai adathalmaz alapján felvázolható legvalószínűbb kép.
Itthon a korlátozó intézkedések kezdetekor már leírható helyi terjedési láncolatokat láthatunk, március közepén az ország több pontján is látszanak helyi fertőzések.
Ezeket a genetikai értelemben vett hasonlóság mértékéből tudjuk kikövetkeztetni. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy szerencsés időzítés volt a teljes közép-európai régióban a korlátozó intézkedések ekkori bevezetése. Ez jó eséllyel hozzájárult ahhoz, hogy a számos behurcolási eseményből nem lett számos nagyobb terjedési láncolat vagy akár járványos gócpont. A jelenlegi nemzetközi adatok alapján Lengyelországban is hasonló forgatókönyv figyelhető meg. Az európai lezárások kezdetekor elindult, főként hazatéréssel kapcsolatos Közép-Kelet Európát érintő embermozgás lehetett a fő hajtóerő. Nyugat-Európa és az ottani szörnyű forgatókönyv pedig időt adott a többi országnak és a mi teljes régiónknak a korai intézkedések bevezetéséhez. Ezt az időt pedig egészségügyi és diagnosztikai kapacitásfejlesztésre költhettük, amit éppen a mostani folyamatos harcban kell majd jól használni.
⚠️Rendkívül fontos a járvány mostani szakaszában a lakosság minden eddiginél komolyabb fegyelme és az egészségügyi hatóságok gyors reagálása a betegek gyors és hatékony elkülönítésére.
Senki se ringassa magát téveszmékbe, a vírus még itt kering köztünk, nagyon fontos ennek tudatában lenni.
Mindezen eredmények nagyban hozzájárultak, hogy a SARS-2 terjedését, az emberi mozgással összefüggő pán-európai forgatókönyvet megismerhettük. Világméretű hálózati „térképre” tudtuk helyezni továbbá a magyarországi korai vírusszekvenciákat, méghozzá széleskörű hazai együttműködés keretében, kiváló tudóstársainkkal együttműködve.
Az ismertetett forgatókönyv és jelenség leírása a további járvánnyal kapcsolatos védekezés során fontos információkat nyújt a védekezést elrendelő döntéshozók és a védekezésben résztvevő szakszervek számára. Ráadásul a jövőben jelentkező más járványok során is fontos szempont lesz.
Az adatokból jól látszik, hogy a két hónappal ezelőtt, Nyugat-Európa bezárkózásakor Olaszországból, Ausztriából és máshonnan hazatérő több tízezer magyar vendégmunkás – az akkori félelmeket igazolva – többszöröen behurcolta fertőzést Magyarországra. Viszont a jó hír az, hogy a gyorsan életbe léptetett korlátozások egész Kelet-Közép-Európában
MEGAKADÁLYOZTÁK AZ OLASZ VAGY SPANYOL HELYZETHEZ HASONLÓ KATASZTROFÁLIS FORGATÓKÖNYVEK MEGISMÉTLŐDÉSÉT.
A PTE kutatói a hozzájuk beérkező számos vírusminta közül kiválasztottak 32-t, úgy hogy azok lefedjék az egész országot. A kiválasztott minták között volt családon belüli fertőződés, de feltehetően külföldi utazás során szerzett megbetegedés is. Ezek génszekvenciáit illesztették rá a vírus törzsfájára különféle algoritmusok segítségével. Ezek alapvetően úgy dolgoznak, hogy az egyes minták közötti legkevesebb változással járó utat keresik. Az alapelv szerint az a leszármazási kapcsolat a legvalószínűbb, amely a legkevesebb változást feltételezi a két vírus között.
Az adatokból az látszik, hogy a magyarországi járvány nem egy személytől indult ki, hanem egyszerre sokan hozták haza a vírust, főként Európából. Az is nyilvánvaló, hogy már március közepén elkezdődött a helyi terjedés, vagyis fertőzési gócok alakultak ki (bár ezek nem tudtak túlzottan nagyra nőni, nyilvánvalóan a szociális távolságtartó intézkedések hatására). A teljes régió hasonlóképpen reagált, és ennek megfelelően
A JÁRVÁNYGÖRBE IS HASONLÓ LEFUTÁSÚ A LEGTÖBB KÖZÉP-KELET-EURÓPAI ORSZÁGBAN.
Jelenleg kilenc jól elkülöníthető vírus-csoportot tartanak számon, amelyek gyakorisága földrajzilag is eltérő. Így a meghatározott minták alapján jó valószínűséggel meg lehet mondani, hogy mely térségből származó vírussal állhat rokonságban a vizsgált minta. A magyar minták eléggé elszórtan helyezkednek el a koronavírus filogenetikai térképén.
A kilenc csoport közül négy biztos jelen van az országban, és nem zárható ki, hogy több is. Ez is arra utal, hogy párhuzamos behurcolások történtek. Bár ezek forrása főként Európa volt, találtak olyan vírusokat is, amely jó eséllyel az Egyesült Államokból, illetve tajvani közvetítéssel Kínából származtak.
A kutatók külön fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy bár a járványgörbét sikerült laposan tartani, a vírus továbbra is itt van közöttünk, továbbra is fertőz, és az emberek fegyelmezettségén, illetve az intézkedéseken múlik, hogy hogyan alakul a jövő.
A MELEG PÉLDÁUL KÖZVETLENÜL VALÓSZÍNŰLEG NEM CSÖKKENTI A VÍRUS FERTŐZŐKÉPESSÉGÉT.
Ugyanakkor a tűző nap hatására a felületekre kikerült vírus valószínűleg hamarabb elpusztul, illetve a vírust hordozó folyadékcseppek is gyorsabban száradnak ki. Vagyis közvetetten segíthet a nyár, de semmiképpen sem lehet megfeledkezni a szociális távolságtartásról.
(Borítókép: A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont virológiai kutatócsoportjának munkatársa mintákat helyez a mikrocentrifugába a központ laboratóriumában Pécsen 2020. április 18-án. Fotó: MTI/Sóki Tamás)
index, Hirmagazin.eu
