Öt rivális magazin újságírója, belföldi tesztek és külföldi menetpróbák sora, pontokkal teli táblázatok: így festett az első nagy megméretés Magyarországon, amelynek része volt az Origo autós rovata is.
Több mint háromtucatnyi népszerű, vagy zöld rendszámos, netán sportos, itthon gyártott illetve luxuskivitelű modell közül választottuk ki 2020 legjobbjait, és a közönség is ítéletet mondott.
Amikor a legjobbaknak szóló elismerésről van szó, legtöbben az európai Év autója díjra (COTY) gondolnak, amely 1963 óta létezik, és a Genfi Autószalon nyitónapja előtt jelentik be a nyerteseket. Létezik viszont mellette szélesebb fókuszú rangsorolás (Világ Év Autója), másfelől pedigakadnak csak az egyes országok piacának modelljeit értékelő díjak,például Japánban, Koreában, Ausztráliában, Németországban (Arany Kormánykerék), illetve összevonva Észak-Amerikában.
Hazánkban eddig elmaradt az ilyen átfogó megméretés, tavaly azonban fordult a kocka: az Autós Nagykoalíció és a Járműipar.hu szakportál meghirdette az Év Magyar Autója 2020 díjat, amelyre bármelyik autómárka importőrjének lehetősége volt nevezni az általa forgalmazott modelleket. Végül 39 autó kelt versenyre a következő kategóriákban: Magyarország Autója (általános), Év Magyar Autója (hazai gyártásúak), Év Zöldautója (alternatív hajtású modellek), és összesített közönségszavazás.
Objektív és szubjektív szempontok
Az első három kategória díjairól szakmai zsűri döntött, elnöke pedig a szervező Biró Csongor (Járműipar.hu). Rajta kívül print és online magazinok autós újságírói pontoztak, nevezetesen Csordás Gábor (Autó és Stílus, Player.hu), Katona Mátyás (Autónavigátor.hu) és Miklós-Illés Kálmán (Autó-Motor).Megtiszteltetés, hogy a zsűri ötödik tagja jómagam lehettem,az Origo autós rovatát képviselve. Mind konkurensek vagyunk, mégis közös kihívásként, anyagi javadalmazás nélkül vállaltuk el a munkát.
Egy induló díjnál mindig az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy sikerüljön megteremteni az egységes szempontrendszert, amit a későbbiekben legfeljebb finomhangolni kell. Végül arra sikerült jutni, hogy a legnépesebb Magyarország Autója kategóriában fogyasztás, értéktartás, ár, kényelem, praktikum, biztonság, küllem (formaterv), technika, dinamizmus és garancia alapján értékelünk. Több oszlop kétfelé volt bontva, mert szubjektív és objektív szempontokból adódott össze a pontszám.
Objektívnek tekintettünk olyan ismérveket, mint a listaár, az értékvesztés (Eurotax-számítás alapján), a csomagtartó mérete, az Euro-NCAP törésteszt eredménye vagy az alapáron adott garanciaidő, ezek mindegyike sávosan számított bele az értékelésbe.Nyilván nem lehet a körtét almához hasonlítani, így az egyes kategóriákat tovább kellett bontani.A Magyarország Autója címért külön-külön küzdöttek a SUV-ok, a kisautók és a családi autók, míg az Év Zöldautója díjért a villanyautók és a plug-in hibridek.
Parádi parádé és visegrádi tesztkör
Természetesen a Győr-Esztergom tengelyen zajló Év Magyar Autója megméretésen némileg változott a pontok súlyozása, itt olyan szempontok is megjelentek, mint a gyártói hozzáadott GDP-érték, a beszállítói arány, illetve a modell hazai jelenléte. Ezzel itt 130-ra módosult az összesen kiosztható pontok száma, míg a fent említett kategóriákban autóként maximum 100 pontot lehetett bezsebelni. Természetesen minden zsűritag szavazata egyenlő volt, ezek közt pontozásnál a különbségek a szubjektív pontozásnál jöhettek ki.
De mi volt a megítélés alapja? Alapvetően az a tapasztalat, amit mindenki a saját újságjához érkező tesztautókkal szerzett meg, ugyanakkor a külföldi menetpróbák jelentősége is felértékelődött,hiszen pár új modell még be sem érkezett tesztre az országba.Három friss autónál sajnos a külföldi a vezetés is elúszott, így tapasztalatok híján megfelezett pontokkal kellett értékelnünk, de minden más márkánál volt mód a nevezéshez előírt próbára – sőt, egyszer még nemzetközi bemutatót megelőző zsűriútra is.
Voltak a saját tesztjeink is, amelyeket úgy szerveztünk, hogy minél több azonos kategóriájú autó találkozhasson. Olykor más szegmensekből is jöttek kibicek, hogy minél többfélét vezessünk, mindig kihasználtuk a sofőrök (zsűritagok) száma jelentette a felső limitet. Jártunk Budapest-Kékestető útvonalon villanyautók hatótávolságát kicentizve, a télies Visegrád környékén, Made in Hungary autókkal a Velencei tónál, középkategóriás limuzinokkal a Duna mentén és sok más helyszínen.
Ne is szaposítsuk tovább a szót, lássuk az első három helyezetteket a díjak típusára, illetve kategóriákra bontva:
Magyarország Autója 2020 díj
Szabadidő-autók:
- Seat Arona (358 pont)
- BMW X5 (357 pont)
- Citroen C5 Aircross (353 pont)
Kisautók:
- Renault Clio (355 pont)
- Opel Corsa (353 pont)
- Suzuki Swift (314 pont)
Családi autók:
- Toyota Camry (346 pont)
- BMW 3-as (345 pont)
- Volkswagen Passat (335 pont)
Év Magyar Autója 2020 díj (hazai gyártásúak)
- Suzuki SX4 S-Cross (391,30 pont)
- Suzuki Vitara (385,95 pont)
- Audi Q3 (381,85 pont)
Év Zöldautója 2020 díj
Elektromos autók:
- Kia e-Niro (351 pont)
- Mercedes-Benz EQC (341 pont)
- Audi e-tron (335 pont)
Plug-in hibridek :
- Opel Grandland X Hybrid4 (318 pont)
- BMW 530e (317 pont)
- Mitsubishi Outlander PHEV (259 pont)
Közönségdíj 2020
- Kia XCeed (653 szavazat)
- Suzuki SX4 S-Cross (614 szavazat)
- Kia e-Niro (554 szavazat)
Utóbbi kategóriában, vagyis a közönségdíjnál az Origo olvasói is szavazhattak, végül összesen közel hatezren adták le voksukat – a győztesek két éjszakás hotelben pihenést, illetvea járvány miatt őszre halasztott AMTS-re nyerhettek belépőjegyeket.Sajnos a koronavírus-helyzet a Tuning Showra, majd alternatív helyszínre tervezett személyes Év Magyar Autója díjátadót is lehetetlenné tette, de az eredmények kihirdetése megtörtént, a szobrocskákat más úton kapják meg a díjazottak.
Ami a zsűrizett kategóriákat illeti, alighanem olyan eredmény született, ami figyelembe veszi a magyar piac sajátosságait és az autók kvalitásait. Igazán nagyarányú győzelmet egyetlen modell, a Kia e-Niro tudott csak aratni, abban mind egyetértettünk, hogy kivételes ajánlat a villanyautók között. Bár a Vitara népszerűbb, a hazai gyártású autók között több pontot gyűjtött nála a tágasabb Suzuki S-Cross, de praktikuma és ár-érték aránya segíthette élre a Renault Cliót és a hibrid Toyota Camryt is.
Mindenki önállóan értékelt és nem nyúltunk utólag a pontozásba,valamennyi típusnál a piacon meghatározó motorokat és felszereltségeket vettük alapul. Feltűnő, hogy milyen pechje volt a BMW-nek, amely három kategóriában is egy-egy ponttal maradt le a dobogó legfelső fokáról. Azért a racionális szempontokon túl ki kell emelnünk két modellt, amely hátul végezett ugyan, de a kivívta a zsűri szimpátiáját: a csodás vezetési élményt adó Alfa Giuliát, és a bájos karakterű Suzuki Jimnyt.
Bármilyen kőkorszakinak is tűnik, analóg módszerrel értékeltem: papíron pontoztam le minden modellt, külön objektív és szubjektív sorokkal, viszont az összeadott végeredmény ismerete nélkül, hiszen a hétköznapokban van módom bőven megutálni a munkát egyszerre több Excel-táblázattal. Végül persze felvittem mindent gépre, és a következő eredmény jött ki (csak a nyertesekkel):
– Magyarország Autója (szabadidő-autók): Seat Arona
– Magyarország Autója (kisautók): Renault Clio
– Magyarország Autója (családi autók): BMW 3-as és Kia XCeed
– Év Magyar Autója 2020 (hazai gyártású autók): Suzuki SX4 S-Cross
– Év Zöldautója 2020 (villanyautók): Kia e-Niro
– Év Zöldautója 2020 (hibridek): Opel Grandland X Hybrid4
Amikor a zsűri elnöke először mutatta meg az összesített eredményeket, meglepődtem azon, hogy mennyire hasonlóak voltak a minősítések, pedig nem beszéltünk össze. Mindegyik első helyezésem megegyezett a végeredménnyel, a Magyarország Autója családi kategóriáját kivéve: holtversenyben ott a divatos és értékarányos Kia XCeed, illetve a sokoldalú és dinamikus BMW 3-as nyert nálam.