A trappista szerzetesek 1884-ben kezdtek sört főzni Koningshoevenben. Az üzemet ma is ők működtetik – évi 145 000 hektoliter sört állít elő, óránként tízezer üveget palackoznak.
Mindennek megvan az ára: a tízezer üveg sör mellé 15 köbméter szennyvíz is legördül a gyártósorról.
– Naponta hétszer imádkozunk, reggel négykor kezdjük az elsőt. Köszönetet mondunk Istennek a teremtésért, annak szépségéért és tisztaságáért – mesélt munkájukról Izsák testvér, a sörfőzde igazgatója. – Ugyanakkor súlyosan szennyező tevékenységet folytatunk. Ezért az a célunk, hogy ezt a vizet visszaadjuk a természetnek, amihez meg kell tisztítani. A végső cél az lenne, hogy olyan vízzé alakítsuk a szennyvizet, amit akár meg is lehet inni.
https://infogram.com/futuris-water-stress-1h8n6m1xjoyz6xo
A sörfőzde szennyvizéből 200 növényfaj segítségével naponta 438 köbmétert tudnak kezelni egy speciális üvegházban. A víz a növények gyökerei között folyik keresztül, ahol 3000 baktériumfaj segíti a tisztulási folyamatot. A létesítmény hamarosan képes lesz kivonni a szenet, a nitrogént és a foszfort a szennyvízből.
– Gyakorlatilag egyfajta luxusszállodát építünk baktériumok számára, hogy elemükben érezzék magukat és a munkájukra tudjanak koncentrálni, a víztisztításra – magyarázta Koller István, a Dommeli víztisztító üzem vízkezelési tanácsadója.
A sörfőzdében elért eredmények egy európai kutatási projekt részei, amelynek a célja a vízgazdálkodás hatékonyságának javítása. A tudósok új megközelítések, megoldások és üzleti modellek kidolgozásával növelni akarják a víz szerepét a körkörös gazdaságban.
– Számos lehetőséget látunk a szennyvíz-újrahasznosításban, akár energetikai célra – hő vagy biogáz útján – vagy a vízben lévő tápanyagok újrahasznosítási célú kivonásával – magyarázta a Nextgen projekt koordinátora, Jos Frijns környezetvédelmi mérnök.
A projektnek része egy holland kertészet is, ahol négyezer tonna koktélparadicsomot állítanak évente. A vizet egy teljesen zárt rendszerben keringetik, a szennyvizet folyamatosan tisztítják és újra felhasználják. A több mint kilenc hektáros ültetvény fő vízforrása az eső.
– Az esővíz nátriumtartalma alacsony, és a nátriumra nincs szükségük a növényeknek. Ha nincs elég eső, akkor használunk vezetékes vizet, amit sótalanítunk – magyarázta a kertészet környezetvédelmi tanácsadója.
A kutatók a természetes esővíz-tározókból kiindulva új megoldásokat keresnek a vízzel való takarékoskodásra is.
weuronews, Hirmagazin.eu
