Szűk száz napja Budapest főpolgármestere, ennek alkalmából kérdezte a 24.hu internetes lap Karácsony Gergelyt arról, hogy ellenzéki vezetőként mit tudott elérni eddig.
Ahogy az első hónapokat, úgy valószínűleg a következő éveit is a kormánnyal vívott csaták és a vele megkötött alkuk határozzák meg. Ennek egyik oka, hogy Karácsony szerint a jelenlegi költségvetés kétszerereséből lehetne ellátni megfelelően a város feladatait. A szuperkórház, a behajtási díj és a Városliget ügye mellett az atlétikai világbajnokság is szóba kerül, Karácsony azt mondja,
a rendezésnek az is feltétele, hogy az állami kukaholding fizessen a fővárosnak.
Szűk száz napja választották meg Budapest főpolgármesterének. Miben érezhetik azt a fővárosiak, hogy már nem Tarlós István ül ebben a székben?
Megmutattuk, hogy a város fejlődése nem azon múlik, jóban van-e a főpolgármester a kormánnyal, hanem azon, jóban van-e a budapestiekkel. Bár folyamatosan szórakoztattuk a nyilvánosságot azzal, hogy a főváros éppen milyen vitában van a kormánnyal, de szereztünk 50 milliárd forintot egészségügyi fejlesztésekre. Kiharcoltuk, hogy újabb zöldterülete legyen Budapestnek a Csepel-sziget fejlesztésével. És ezekben a vitákban értük el, hogy lebontsuk azokat a falakat, amiket a politika húzott a döntéshozók és a választók közé.
Konkrét eredményeket tehát a kormánnyal szemben sikerült csak kiharcolni?
Nem csak, bár ez elég fontos dolog egy olyan városban, amelynek a bevételei éppen arra alkalmasak, hogy többé-kevésbé működjön. A fejlődéséhez valamilyen más finanszírozásra van szükség. Tarlósék azt az utat választották, hogy eladósódnak, és örökül hagytak nekünk 114 milliárd forint adósságot. Mi azt az utat választottuk, hogy megküzdünk a forrásokért, akár a kormánnyal szemben is.
Az Orbán–Tarlós-megállapodásnak van két ide vonatkozó pontja: az egyik szerint át kell tekinteni a Fővárosi Önkormányzat bevételeit és a forrásmegosztás szabályait, valamint ezzel összefüggésben a „főváros önállóságának garantálása” is a paktum része. A kormány mutat hajlandóságot ezek betartására, vagy maradnak a hitelek?
Szavakban van hajlandóság, de a miniszterelnök azt mondta, nem azt kell nézni, amit mond, hanem amit tesz.
És mit tesz?
Egyelőre nem tudja szerintem ő sem, hogy mit kezdjen ezzel az új helyzettel. Én azt teszem, amire felhatalmazást kaptam a választóktól: küzdök a főváros önállóságáért. Már a kampányban is elmondtam, hogy ilyen költségvetési keretek között a főváros nem tudja ellátni a feladatát. Ez politikailag a kormánynak egy kellemes helyzet, de ebből csattanás lesz.
Budapest fog odacsattanni a padlóhoz?
A főváros és a kormány fog összecsattanni. A főváros nem fog padlót, mert itt él másfél millió ember, és van egy erős legitimitással rendelkező főpolgármestere. Budapest nem egy homokozó, ahol összeveszünk azon a kormánnyal, hogy kinek a kezében van a lapát, hanem emberek életéről beszélünk.
Tarlós mondott konkrétabban bármit a fent idézett pontokról, hogy miben egyezett meg Orbánnal a főváros finanszírozásáról?
Nem mondott. Ez a 15 pontos megállapodás a kályha, ahonnan elindulunk, de ez a része valóban elég homályos. Mondok egy konkrét példát: a megállapodásból következik, hogy a kukaholdingnak ki kell fizetnie a főváros számára az elvégzett feladatait, ez nem történik meg, ami évi 10 milliárd mínusz. Vagyis egy rosszul működő állami vállalat elvonja egy fővárosi cég bevételeinek egyharmadát. Minden harmadik budapesti polgár befizetését, amit ő a tiszta környezetére költ, egyszerűen zsebre teszik.
Miért nem fizetnek?
Én is pont ezt kérdezem a kormánytól.
Orbánnak egy szavába kerülne.
El kell dönteni, hogy a miniszterelnök a legfontosabb, vagy vannak még fontosabb emberek, mondjuk a kukaholding vezetője. Gyorsan el kellene dönteni ezt, mert ha a miniszterelnök atlétikai világbajnokságot szeretne, akkor nekem alá kellene írnom egy levelet a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek. De ezt csak akkor teszem meg, ha a kukaholding fizet, hiszen ez is a megállapodás része.
Amikor ilyen konfliktusok vannak, akkor kit hív fel?
Mondjuk úgy, vannak kormánytagok a telefonomban, de a hivatali utat járom be. Van budapesti kapcsolattartásért felelős miniszter és van neki államtitkára is.
Tehát Gulyás Gergely és Fürjes Balázs mobilja csörög?
Remélem, nem kompromittálom őket ezzel.
Milyen eddig velük a kapcsolata?
Nem vonom kétségbe, hogy Fürjes Balázs érti ezt a várost, és szereti is. Szakmai ügyekben közöttünk nincs vita. Gulyás Gergelyről azt tudom mondani, amit ő is mondott rólam: eddig korrekt partner. Viszont ő a kormány második embere, az ő mandátuma is kötött, és nem dőlt el, hogy az én mandátumommal van-e az övének közös halmaza. Ő Orbán Viktortól kapta a mandátumát, én a budapestiektől.
Mekkora büdzsére lenne szüksége a fővárosnak?
Attól függ, milyen feladatok ellátására. Ha a mostaniakra, akkor nagyságrendileg a jelenlegi duplája kell. Nemcsak arról van szó, hogy mi több pénzt akarunk, hanem az nem igazságos, hogy egy város egy olyan közszolgáltatást egyedül finanszíroz, amit jellemzően nem csak az ő polgárai vesznek igénybe. Márpedig a legköltségesebb ilyen szolgáltatással, a közösségi közlekedéssel ez történik. Vitézy Dávid is éppen arról posztolt, hogy nem is városi, hanem regionális közlekedésről kellene beszélni.
Szimpatikus a Vitézy-féle terv, hogy a vonatok, a HÉV-ek, a Volán-buszok is bekerüljenek egy regionális, integráltan működő közlekedési rendszerbe?
Észszerű lenne, partnerek lennénk benne. A regionális közlekedésszervezés lehetne a kiút arra, hogy akkor is hatékonyabb szolgáltatást tudjunk biztosítani, ha a kormány nem akar több pénzt adni.
A magyar GDP 40 százalékát Budapesten termelik meg, az itt befizetett adók körülbelül 2 százaléka marad a városnál, mégis most is, és máskor is úgy fogalmazott, hogy mennyi pénzt hajlandó adni a kormány.
Mi ennek a pénznek a töredékét szeretnénk csak visszakapni: ha a személyi jövedelemadónak egy nagyobb része maradna itt, és ha az itt befizetett adóknak nem a körülbelül 2, hanem mondjuk 3 százalékát tarthatnánk meg, akkor köszönjük szépen, senkitől nem kérnénk pénzt semmire.
Nem lett volna jobb nem rábólintani az Orbán–Tarlós-megállapodásra, és kötni egy Orbán–Karácsony-megállapodást, amiben ilyen konkrétan be vannak betonozva a főváros bevételei? Egy interjúban azt mondta még a választás előtt, hogy 16 jobb ponttal megy majd tárgyalni.
Azért mondtam, hogy legyen ez a kályha, ahonnan elindulunk, és lássuk meg, tudunk-e ehhez képest jobb megállapodást csinálni. Egyelőre viszont ezt sem tartják be: nem fizet a kukaholding, a Liget-projekttel úgy vannak, hiába döntött a közgyűlés, arra várnak, hogy megbukjunk és folytassák az építkezést.
Alkuszegés, fenyegetések – ezek szerint nem túl korrekt a viszony. Az sem tűnik annak, hogy úgy tudott meg Budapestet érintő dolgokat, mint legutóbb az EU-s pénzek elosztásának kormányzati tervét, hogy valaki lepasszolt egy dokumentumot.
Nem készültem lángoló szerelemre, de legalább józanságra igen. Mert ami a kormányzati fejlesztési tervet illeti, az nemcsak hogy nem korrekt, de még értelmetlen is, mert az EU nem fog támogatni olyan programokat, amelyeket nem támogatnak a nagyvárosok. A partnerség elve alapján az ilyen terveket vissza fogják dobni. A közvetlen projektek sem arról szólnak, hogy a kormányt megkerülve megrövidítjük a többi várost, hanem arról, hogy a projektek minősége dönt arról, mennyi forrást tudunk elhozni.
Nem lehet, hogy ez csak egy munkadokumentum a sok közül?
Olyan ez, mint amikor Kovács Zoltán visszakérdezett, hogy: „De sikerült?”
Az nem jó terv területi alapú támogatások elosztására – ami a kiszivárgott térképen is látszik –, hogy a szegényebb járásokba jut több forrás?
Nekünk nem az a problémánk, hogy a főváros, az ország legfejlettebb régiójaként népességarányosan jóval kevesebb forráshoz jut. Bennem van annyi szolidaritás, hogy ezzel semmi problémám nincs. De azzal van, hogy a fejlesztési tervek valahogy pont az ellenzéki vezetésű városokat kerülik ki. Fontos tudni azt is: a fejlesztési pénzek nemcsak a felzárkóztatást szolgálják, hanem a nemzetgazdaság fejlődését is. Ha Budapest nem jut azokhoz a forrásokhoz, amiket innovációra fordíthat, az az egész gazdaságot leállítja. Ha a motor leáll, azzal rosszul jár mindenki.
És az atlétikai világbajnoksággal jól jár Budapest?
Szkeptikus vagyok a megtérülési számításokkal szemben, de volt már, hogy atlétikai vb-k máshol megtérültek. A stadion mobillelátókkal fog megépülni, amik visszabonthatóak, ez szintén a fenntarthatóságot segíti.
Sokat puhult az álláspontja a kampányban hangoztatott stadionstophoz képest.
Azt mondtam, hogy amíg nem lesz minden kerületben új CT, addig nem lesz új stadion. Erre szereztünk forrást, és a működtetésükre is. Azokat a csepeli beruházásokat pedig megfúrtuk, amiknek az egyedüli értelmük az lett volna, hogy később olimpiát lehessen rendezni.
Az olimpiaellenes népszavazást támogatta, az atlétikai vb-ről nem kellett volna tartani?
Volt ilyen népszavazási kezdeményezés, de közben sikerült politikai konszenzust kialakítani. A Fővárosi Közgyűlés ellenszavazat nélkül szavazta meg azt a csomagot, amivel a kormányhoz mentünk. Lehet vb kilenc napig, amit a kormány akar, és mi megkapjuk vagy 90 évre, amit a budapestiek akartak. Feltéve, mondtam, ha a kukaholding visszafizeti, ami a budapestieknek jár. Ez egy vállalható kompromisszum.
A Soroksári-Duna két partjára a kampányban megígért erdőbe nem rondít bele a stadion?
Örülnék, ha ott is park lenne, de az négy hektár a százból. Egy városligetnyi zöldterület lesz, ez szerintem nagy dolog.
A vb jó ütőkártya volt a kormánnyal szemben. Mi lesz a következő?
Az igazi ütőkártyánk, hogy csupa olyan dolgot fogunk képviselni, amiben a választópolgárok, a fideszeseket is beleértve, velünk értenek egyet. Politikailag járhatatlan út mindenre azt mondani, hogy nincs pénz. A Lánchídra az Alagút felújítása nélkül hiányzik 13 milliárd forint, de a külügyminisztérium épülete a budai Várban ötször ennyibe kerül. Nehéz így azt mondani, hogy a kormánynak nincs pénze.
A világbajnokság tárgyalási alap volt, de ez más helyzet. Azzal fog érvelni Orbánéknak, hogy sokan támogatják?
A tervezett színháztörvénynél is működött a tüntetés, eléggé felpuhult, amit végül elfogadtak. A fideszesek is ugyanabba a színházba járnak színházba, és ők sem értenek egyet azzal, hogy a kormány nevezze ki az igazgatókat. Az atlétikai vb-t felkínálta az élet mint egy rést, hogy betegyük oda a lábunkat.
Mindig lesz egy nagy sportrendezvény Budapesten, ha kell pénz?
Remélem nem. Mindig lesznek ügyek, amelyek a kormánynak fontosak, ezekből szeretnénk a városnak előnyös döntéseket kicsikarni.
Liget-projekt? Valamiért cserébe ott is megépülhet minden?
Minden, a Városligetbe tervezett épületnek van hatályos építési engedélye. Ha meg akarják hazudtolni a miniszterelnököt, akár holnap elkezdhetik építeni az új Nemzeti Galériát is.
Miért is?
Mert a miniszterelnök azt mondta, nem épül semmi, amit a főváros nem akar.
És nem akar új galériát a Ligetbe?
Egyáltalán nem.
A BKV dízelbuszai helyett elektromos buszokért cserébe?
A Városliget nem lehet alku tárgya.
Normális dolog, hogy ilyen kupec módon megy az alkudozás a kormánnyal? Ide épülhet egy stadion, ezért és ezért cserébe, de oda nem épülhet galéria semmiképp…
A stadionstopot azért találtuk ki, mert tudtam, hogy ha megnyerjük a választást, akkor ez lesz az első, ami szembejön. És így gyorsan meg tudtuk szerezni a CT-kre a pénzt. Olyat nem mondtam, hogy akkor megépülhet a galéria, ha mindenhol lesz CT.
Utólag nem lehet lábjegyzetet írni ehhez?
Nem, mert az azt jelentené, hogy ki akarunk bújni a választóknak tett ígéreteink alól. Márpedig mi teljesíteni fogjuk az ígéreteinket.
Egy jó Biodóm egy szép galériáért?
Volt ilyen próbálkozás, de a kupecségnek is megvannak a határai. Ez egy méltatlan helyzet. A méltatlan helyzetet utálom, mondtam, a jelenlegi költségvetés duplája szüntetné ezt meg. Akkor lenne pénzt fejlesztésekre, a Lánchidat megcsinálnánk, a Biodómot befejeznénk, bár ez utóbbi esetében a fogunkat szívva.
Persányi Miklós, az állatkert főigazgatója bele fog ebbe bukni?
Jó projektnek gondoltam ezt korábban, de azt nem értem, hogy egy közel 70 milliárdos beruházást miért egy budapesti közgyűjtemény vezetője visz. Ez rossz döntés volt a tulajdonos részéről. Korábbi felújításokat nagyon ügyesen menedzselt az állatkert vezetése, de ez túl nagy lépték volt nekik.
A szuperkórház ügye most hol tart?
Két vita van. Az egyik, hogy zöldmezős kórház kell, vagy a meglévők felújítása. A zöldmezős ellen szól, hogy ha a most is autókkal túlterhelt Budapestre szabadítunk egy olyan kórházat, ami a tervek szerint egymillió embert szolgál ki kötöttpályás közlekedési kapcsolat nélkül, az urbanisztikai abszurd. Az Etele tér környékén keresünk új helyszínt, ahol van vonat, metró, villamos és busz is. Ha ebben meg tudunk állapodni a kormánnyal, akkor a főváros, persze nem ingyen, de fel tudna ajánlani telkeket. Aki az isten háta mögé tervez kórházat, az nem gondol arra, hogy nem mindenki autóval közlekedik, mi pedig nekik is alternatívát szeretnénk biztosítani.
Vitézy Dávid írta az emlegetett posztban, hogy 2010 óta úgy 200 ezer autóval lett több Budapesten és Pest megyében. Hogyan lehet drasztikusan csökkenteni az autósok számát?
Az egyik véglet, hogy nem csinálunk semmit, a másik, hogy drasztikus lépésekkel rossz vitákat generálunk. Fokozatosan kell csökkenteni: tapasztalja meg a város azt, hogy milyen jó, amikor kivonunk az autóforgalomból városrészeket, ténylegesen építünk P+R parkolókat, összehangoljuk a vasúti menetrendet a városi közlekedéssel.
Mi lesz az első lépés?
Forgalomcsillapítást biztosan fogunk alkalmazni.
Behajtási díjjal?
Az egy legitim dolog, sőt elkerülhetetlen. Erről nem beszél a kormány, de ebben a költségvetési ciklusban biztosan fel fognak tartani forrásokat, amíg nem lesz bevezetve a behajtási díj.
Nem magától értetődő, hogy egy ilyen rossz levegőjű városban ingyenes közszolgáltatás a belvárosba behajtás.
De a bevezetést meg kell előznie egy társadalmi vitának olyan kérdésekről, mint például, hogy hol legyenek az övezeti határok, milyen alapon és módon kelljen fizetni.
Szóba jöhet az ingyenes parkolás megszüntetése a lakóhely környékén?
Már a Tarlós idején elfogadott mobilitási terv is megkérdőjelezi ezt a privilégiumot. Dolgozunk azon, hogy mivel lehetne kiváltani ezt a jogot, például bérlettel, de ezek a tervek még messze vannak a megvalósítástól. Azt biztosan nem fogom támogatni, hogy a zöld fordulat társadalmi költségeit az alacsonyabb jövedelmű emberekre terheljük. Ezért sem fogjuk csak úgy kitiltani a dízelautókat rövid távon. De azzal kell valamit kezdenünk, hogy az asztmás gyerekek száma évről évre növekszik Budapesten, a levegőminőség miatt pedig ezrek halnak meg.
A klímavészhelyzet meghirdetése nem ellentmondásos úgy, hogy az autósokkal közben ilyen türelmes a főváros?
Inkább megfontolt és felelős, mint türelmes. A klímavészhelyzet meghirdetése azért is fontos, hogy tisztázzuk, ez a városvezetés mindent annak rendel alá, hogy egy élhető környezetet, és ne egy poklot hagyjon hátra a gyerekeinknek. Hogy tudatosítsuk, mi a tét, amikor az állampolgárokat, mondjuk, arról kérdezzük, hogy a történelmi belvárosban és a Lánchídon is legyen-e autóforgalom.
És mi lesz akkor a klímavészhelyzettel, ha a dízelautók kitiltása ellen szavaz a többség?
Barcelonában például három évig ingyen használhatják a közösségi közlekedést, akiknek olyan autójuk van, amivel nem lehet a kijelölt zónába behajtani. Ez Budapesten több mint 300 ezer forint egy felnőtt esetében, aminél ezek az autók sokszor nem érnek többet. A ciklus végére fogunk eljutni oda, hogy egy komplex forgalomcsillapító rendszere legyen Budapestnek. Ezt egy helyi népszavazással erősíttetném meg. Nem vagyok naiv, ebben a kérdésben konszenzus sosem lesz.
Ha már konszenzus: az első hónapokban hogy működött a sokpárti városháza?
Meglepően jól. Le tudtuk folytatni a vitákat, amiket le kellett.
Személyi kérdésekről?
Azokról is. De például arról is, hogy az atlétikai vb ügyében mi legyen az álláspont.
A választás után az Indexnek azt mondta: „Van egy nagyon határozott elképzelésem arról, hogy ennek a városnak mi a jó… Három-négy helyettesem lesz, öt biztosan nem lesz”.
Ezt mondtam volna?
Ezt. Aztán eltelt két hét, és öt helyettese lett.
Ezek szerint akkor elmértem. Nagyon jó döntés volt az öt helyettes, nagyon jól működik a rendszer. Én is mondok néha hülyeségeket.
Miért kell öt helyettes?
Mert ez egy négypárti koalíció, és a közös ügy mellett ezeknek a pártoknak fontos az is, hogy arcot tudjanak mutatni a kormányzásban. Szerintem ez az igény a város érdeke. És kell valaki, akinek van kellő szervezeti és politikai felhatalmazása, hogy ezt a munkát koordinálja, ezért került be ötödikként Kiss Ambrus általános helyettesként.
Az öt helyettes ellenére mégis Tordai Csabát emlegetik úgy, mint a főpolgármester szürke eminenciását. Meg úgy, mint azt az embert, aki átlátja ezt a bürokráciát, és ezért az egyik legfontosabb szereplővé lépett elő.
Ezt el tudom ismerni. Aki ismeri Csabát, tudja, hogy egy elképesztő munkabírású, nagyon nagy felkészültségű jogász, akiben én nagyon erősen bízom.
A kabinetfőnökét, Balogh Samut is a pártokon kívüli világból hozta. Mi ebben a hatalomtechnikai elgondolás?
Nincs ilyen. Nem szeretném a pártokkal szemben felvenni a harcot. Tordai Csabát húsz éve ismerem, Balogh Samut a kampányban ismertem meg, és ott van még Gál J. Zoltán stratégiai főtanácsadó. Ők az én három muskétásom. Az ő véleményük különösen fontos nekem, ha döntést kell hozni.
A koalíciót képviselő helyettesek és a pártok nincsenek megsértődve?
Miért lennének? Ők az én legszűkebb csapatom. A helyetteseknek világos portfóliójuk van, minden héten van kabinetülés, senki nincs félretolva, nincs ok sértődésre. A Fidesznek elemi érdeke lenne, hogy szétrobbanjon ez a koalíció, de az ő pechükre és az én örömömre nagyon olajozottan megy az együttműködés.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó-Balázs / 24.hu
24.hu, Hirmagazin.eu
