Több mint négy és fél millió fő dolgozott Magyarországon az augusztus-októberi időszakban a KSH legutóbbi adatai szerint.
Ez azt jelenti, hogy idén nagyjából 840 ezerrel több munkahely van, mint 2010-ben, amikor alig hárommillió hétszázezren dolgoztak idehaza.
A foglalkoztatási ráta is ennek megfelelően javult, a kilenc évvel ezelőtti 54,9 százalékról erre az évre 70 százalék fölé emelkedett. Amellett, hogy nő a foglalkoztatottság, folyamatosan zsugorodik a közfoglalkoztatottak létszáma – jelentette ki Marczinkó Zoltán munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár az M1 Summa című műsorában.
Közölte, a foglalkoztatás 18 ezer fővel bővült az egy évvel korábbi adathoz képest. Ez önmagában talán nem tűnik soknak, azonban ha azt mondjuk, hogy a versenyszférában közel 50 ezer fővel bővült a foglalkoztatás, akkor azért elmondható, hogy ez egy jelentős előrelépés, hiszen nem mindegy, hogy valaki közfoglalkoztatotti bérből él és bért visz haza, vagy pedig a versenyszférában elérhető bért viszi haza – magyarázta.
Rekord alacsony a munkanélküliségi ráta is,
ami 3,5 százalékon állt a KSH legfrissebb adata szerint. Ez ugyancsak jelentős javulás 2010-hez képest, amikor még meghaladta a 10 százalékot a mutató. Természetesen vannak olyan régiói az országnak most is, ahol az átlagtól még magasabb a munkanélküliség.
Emiatt indította el a kormány célzott munkaerő-piaci reformprogramját, amellyel a kormányhivatalok foglalkoztatási osztályait alakította át úgy, hogy azok minél hatékonyabban tudják segíteni azokat, akik vissza kívánnak térni a munkaerőpiacra. A foglalkoztatottság növekedése mellett folyamatosan emelkedtek idén a bérek is. A KSH legutóbbi adatai szerint a bruttó átlagkereset mintegy 360 ezer forint volt.
Kétszámjegyű növekedés
Az év egészében kétszámjegyű volt a keresetek növekedése – tájékoztatott Németh Dávid, a K&H Bank Zrt vezető elemzője. 2019-ben 10 százalékot meghaladó mértékben növekedtek a keresetek, és ez megfelel a várakozásoknak is. Ennek az egyik fő hajtóereje az volt, hogy év elején volt egy minimálbér-, illetve garantált bérminimum-növekedés, a másik pedig, hogy az év első felében még nagyon feszes volt a munkaerőpiac – mutatott rá. Emiatt a vállalatok rákényszerültek arra, hogy
nagyobb bérfejlesztéseket hajtsanak végre.
Ez különösen az építőiparra, a szolgáltató szektorra, és az informatika területén volt jellemző, és a bérdinamika már az év egészében megmaradt.
A január-szeptemberi időszak közel 12 százalékos bérnövekedéséből következik, hogy 2019 első kilenc hónapjában a reálbérek 7,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A reálkereset-emelkedés pedig a fogyasztáson keresztül a gazdaság bővüléséhez is érdemben hozzájárul – fogalmazott Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető elemzője.
Úgy véli, hogy a legfontosabb, amit meg kell említeni a fogyasztás növekedése mögött, mint húzó tényező, az a munkaerő-piaci helyzet. A lakosság egyre nagyobb aránya dolgozik, és a bérek is folyamatosan emelkednek. A lakosság ennek tudatában bízik a jövőben, bízik a gazdaság állapotában és a munkahely stabilitásában, és ez az, ami együttesen pörgeti a fogyasztást, és ez által hat a GDP-növekedésre is – tette hozzá.
Egyre több vállalat kezdte el növelni hatékonyságát
Az egyre inkább telítődő munkaerőpiac és a folyamatosan növekvő bérek miatt idén már egyre több vállalat kezdte el növelni hatékonyságát, ami versenyképességünket is javítja – mondta. A vállalatok nem tudnak, vagy már nem akarnak újabb munkaerőt felvenni, mert vagy drága, vagy nagyon nehéz megtalálni, és nagyon sokat kellene költeni akár időben, akár pénzben a megkeresésére, vagy akár a betanítására.
Kiemelte, ilyenkor a digitalizáció, az automatizáció és a hatékonyság fejlesztése lép előtérbe. A tapasztalatok alapján pedig elmondható, hogy 2018 óta, de főleg 2019-ben a vállalatok hajlandók voltak egyre komolyabb beruházási összegeket költeni digitalizációra,
ezzel fejlesztve a termelési kapacitást.
Varga Mihály pénzügyminiszter a Nemzeti Versenyképességi Tanács december 17-i ülése után úgy fogalmazott, a jövő év elejére tervezett újabb gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései elsősorban a munkaerőpiacra koncentrálnak majd, hiszen kiemelt feladat lesz a munkahelyek megtartása.
A címlapfotó illusztráció, Hirmagazin.eu
M1, Hirmagazin.eu
