A brit előrehozott voksoláson a Konzervatív Párt Margaret Thatcher 1987-es sikere óta nem látott győzelmet aratott.
A toryk 650 egyéni választókerület közül 365-ben nyertek, így a frakciójuk negyvenhét fővel lett erősebb a 2017-es választási eredményhez képest. A szakértők szerint Boris Johnson győzelmével véget érhet a politikai instabilitás Nagy-Britanniában, és szinte biztosra vehető, hogy az ország januárban kilép az Európai Unióból. Azonban a kilépésnek számos gazdasági következménye is lehet, meggyengülhet London központi, pénzügyi szerepköre, de létrejöhet egy szoros együttműködés Anglia és az Amerikai Egyesült Államok között.
Donald Trump amerikai elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök (Fotó:MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)
Hatalmas győzelmet aratott a Konzervatív Párt a december 12-i brit előrehozott parlamenti választáson. A kormányzó toryk három évtizede nem látott sikert értek el a szigetországban. A legnagyobb ellenzéki erőnek, a Munkáspártnak ugyanakkor jelentősen gyengült parlamenti pozíciója. Szakértők szerint Boris Johnson győzelmével véget érhet a politikai instabilitás Nagy-Britanniában, és szinte biztosra vehető, hogy az ország januárban kilép az Európai Unióból.
A toryk 365 valósítókerületben nyertek
December 12-én, két év után újra választottak a britek. Az előrehozott voksoláson a konzervatívok Margaret Thatcher 1987-es sikere óta nem látott győzelmet arattak. A toryk 650 egyéni választókerület közül 365-ben nyertek, így
a frakciójuk negyvenhét fővel lett erősebb a 2017-es választási eredményhez képest.
A toryk nyolcvanfős többségben vannak a brit alsóházban, szavazatarányukat 1,2 százalékponttal 43,6 százalékra növelték. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt frakciójának létszáma viszont 59 fővel 203-ra, szavazataránya 7,8 százalékponttal 32,2 százalékra csökkent.
Nehéz megjósolni merre fog elmozdulni a brit GDP
Boris Johnson rögtön a hivatalos adatok ismertetése után úgy fogalmazott, hogy az abszolút többségű felhatalmazással január 31-ig végre is hajtják az EU-ból való kilépést. „Az, hogy ez rövid- és hosszú távon milyen konkrét hatással lesz a brit gazdasági teljesítményre, azt nagyon nehéz megjósolni” – hangsúlyozza Farkas Örs, az Oeconomus Gazdaságkutató Intézmény igazgatója.
Hozzátette, nehéz megítélni, hogy a mostani szavazás pontosan milyen irányba fogja elmozdítani a brit GDP-t. Elsősorban azért, mert bár az angolok Brexithez való viszonya világossá vált, azonban
a skótoknak, az észak-íreknek és a walesieknek a teljes brit közösséghez való viszonya erőteljesen megváltozott.
„Gondoljunk csak arra, hogy Skóciában a skót nacionalisták jelentős többséget szereztek, és ők arra törekszenek, hogy elszakadjanak a brit közösségtől, és adott esetben újra kérjék felvételüket az Európai Unióba”– mondta Farkas Örs. Kiemelte, az Európai Unióból való kiszakadás a szabad gazdasági döntések lehetőségét adja a britek kezébe, maguk határozhatják meg a saját gazdaságpolitikájukat.
London központi, pénzügyi szerepe meginoghat
Palóc André, a századvég vezető elemzője azt mondta: „London jelenleg a világ egyik vezető pénzügyi szolgáltatási központja, azonban a Brexit erre is hatással lehet”. Hozzátette, egyes befektetők attól tartanak, hogy a Brexitet követően London központi, pénzügyi szerepe meginog.
Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a
különböző pénzügyi befektetői csoportok, illetve bankok több esetben áthelyezték központjaikat a kontinensre.
Ebből például Frankfurt tudott profitálni. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője ugyanakkor azt is hozzátette, hogy több európai uniós állam is erősen kötődik gazdaságilag a britekhez. Így a Brexit ezeknek a gazdaságoknak érzékeny veszteség lehet.
Anglia és az Amerikai Egyesült Államok szorosabbra fűzheti kapcsolatát
Pócza István szerint a legnagyobb vesztese a Brexitnek Hollandia lehet, hiszen gazdasági szempontból ezer szállal kötődik az Egyesült Királysághoz. Számukra nagyon jelentős kérdés, hogy milyen megállapodásokat tudnak kötni az átmeneti időszakban.
Kiszelly Zoltán politológus szerint a kilépés után a két legerősebb angolszász ország, Anglia és Amerika szorosabbra fűzheti politikai és gazdasági kapcsolatait. Donald Trump a választást követően azonnal gratulált Boris Johnsonnak egy Twitter-üzenetben, amelyben
egy új kereskedelmi megállapodás lehetőségét is előrevetítette a két ország között.
A politológus szerint ez az unióban is új fejlődési irányokat jelölhet ki.
A politológus elmondta, „az angolok elhagyják a németek által dominált kontinenst, és Macron francia elnöknek el kell döntenie, hogy az angolokkal tartanak-e, mint 1903-ban, az Entente cordiale esetében a németek ellen, vagy esetleg most a németekhez csatlakoznak”. Hozzátette, a franciák azonban Németországtól nem sok jóra számíthatnak, mivel a németek nem akarják finanszírozni azt a jóléti színvonalat, amit Franciaország képvisel.
Az Európai Unió részéről a britek kiválása egyértelmű veszteség a legtöbb szakértő szerint. A szigetország ugyanis az egyik legnagyobb nettó befizetőnek számít a térségben. A kiválással a számítások szerint tizenkét-tizenöt milliárd eurónyi összeg esik ki az uniós költségvetésből. Szakértők szerint az Egyesült Királyság gyakorlati uniós tagsága várhatóan 2020 végén, vagy 2021-ben szűnhet meg.
M1, Hirmagazin.eu
