1956 és a mosonmagyaróvári sortűz emlékeztessen arra, hogy a szabadság olyan törékeny dolog, amelyet bármikor elveszthetünk, ha nem vigyázunk rá
– mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton a mosonmagyaróvári sortűz 63. évfordulóján tartott megemlékezésen.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (Fotó: MTI/Mohai Balázs)
Potápi Árpád János a határőrlaktanyánál, ahol a forradalom idején több mint százan vesztették életüket, amikor a laktanyából fegyvertelen tüntetők közé lőttek, elmondta, hogy azok, akik 1956. október 26-án békésen vonultak utcára, egy szabad világ eljövetelében hittek, amely leszámol a kommunizmussal, az elnyomással és az „évtizedes hazánkra boruló sötétséggel”.
„Békések voltak, de tettre készek, mert nem akartak többé félni, némán megalkudni ”– fogalmazott.
Hozzátette, hogy a helyi kommunista rezsim képviselői azt adták válaszul, amelyhez a legjobban értettek: gyáván, erőszakkal mészárolták le az embereket, a felszabadult ünneplés helyére, percek alatt halálhörgés és félelem költözött. Máig nem tudjuk az áldozatok pontos számát, de száznál is többen vesztették életüket a vérengzésben – mondta.
Az államtitkár részvétét fejezte ki az elhunytak hozzátartozóinak és tiszteletét tette a túlélőknek. Úgy fogalmazott, hogy nemcsak Mosonmagyaróvár, hanem az egész magyar nemzet is mindörökké büszke rájuk.
Bár a forradalmat leverték, de a forradalom lángja később sem hunyt ki, mert sem az 1968-as prágai tavasz, sem az 1989-es közép-európai rendszerváltás nem történt volna meg 1956 hősies forradalma nélkül – mondta, majd hozzáfűzte: elődeink olyan példát mutattak, amely elhozta a következő évtizedekben Kelet-Európa felszabadulását, a vasfüggöny lebomlását, a politikai, gazdasági és társadalmi rendszerváltást, a Szovjetunió felbomlását.
Soha nem felejthetjük el a több ezer névtelen hősnek és a név szerint ismerteknek, amit tettek. Emlékeznünk és emlékeztetnünk kell a jelen és a jövő nemzedékét arra, hogy eleink a jövőjüket, az életüket adták hazánk szabadságáért – mondta.
Meg kell emlékezni a mosonmagyaróvári mellett a budapesti, a tatabányai, a nagykanizsai, a salgótarjáni, a kalocsai és a tiszakécskei sortüzek áldozatairól is, a több száz kivégzettre, a több ezer bebörtönözöttre és arra a több mint kétszázezer magyarra is, akiknek el kellett hagyniuk a hazájukat – emelte ki.
Soha többé nem engedhetjük meg, hogy hitünk és országunk veszélybe kerüljön – zárta emlékező beszédét az államtitkár. Az ünnepség zárásaként a résztvevők az emlékezés koszorúit helyezték el a Gyásztéren álló Golgota–szobornál, amelyet Rieger Tibor szobrászművész alkotott.
A mosonmagyaróvári képviselő–testület október 26-át 1999-ben nyilvánította városi gyásznappá.
