Magyarország és Bulgária európai szinten is kimagasló mértékben támogatja a családokat, szemben a migrációval
– mondta Szijjártó Péter külgazdasági és a külügyminiszter, miután pénteken Budapesten fogadta Marijana Nikolova bolgár miniszterelnök-helyettest
Marijana Nikolova bolgár miniszterelnök-helyettes és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Cikkünk frissült.
A tárcavezető a megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Magyarország és Bulgária között teljes a nézetazonosság a jövőt illető legfontosabb kérdésekről és a legfontosabb kihívásokra adandó válaszokról.
Elmondta: a tárgyaláson hangsúlyosan szerepelt a migráció kérdése, hiszen Bulgária részben a migránsok által használni szándékozott nyugat-balkáni útvonalon helyezkedik el, és napi szinten több mint száz migránst fordít vissza a határról.
„Két olyan országról beszélünk, akik saját családjaikat támogatják, erőteljes családpolitikai rendszereket működtetnek és európai szinten is kimagasló mértékben támogatják a családokat, szemben a migrációval. Mi azt gondoljuk, hogy a migráció helyett a családokat kell támogatni” – fogalmazott.
Kiemelte: ezt támasztja alá, hogy Magyarország és Bulgária közösen lépett fel a kötelező betelepítési kvótával szemben, és nem szavazta meg az ENSZ globális migrációs csomagját sem.
A miniszter közölte, továbbra is kitartanak amellett, hogy az Európai Unió külső határait meg kell védeni, és hogy a migráció biztonsági kérdés. Ezt nem csak szavakban, hanem tettekben is bizonyítottuk, hiszen a bolgár-török határon és Magyarország déli határán is kerítés áll – jegyezte meg.
Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a migrációs nyomás tovább nő, hiszen Törökországba az idei év első nyolc hónapjában 224 ezer illegális bevándorló érkezett, míg Görögországba az elmúlt két hónapban hatezren jöttek. A múlt héten pedig volt olyan nap, amikor 550-en, ami a legmagasabb szám a Törökország-EU-megállapodás életbe léptetése óta – jelezte.
Magyarország és Bulgária sorsa az energiaellátás kérdésében is közös
A külgazdasági és külügyminiszter kitért arra is: Magyarország és Bulgária sorsa az energiaellátás és energiabiztonság kérdésében is közös, hiszen alapvetően egy forrásból és adottságaik miatt egy útvonalon szerzik be a szükséges gázmennyiséget, de ezen mindkét ország változtatni akar.
Hangsúlyozta: Magyarország és Bulgária közös célja, hogy az útvonal-diverzifikáció tekintetében sikeres legyen, és minél előbb létrejöjjön az a déli gázszállítási folyosó, amely Törökországot Bulgárián és Szerbián keresztül kötné össze Magyarországgal.
Szijjártó Péter közölte: Magyarország a kormány döntése értelmében készen áll arra, hogy kiírja azt a kapacitáslekötési eljárást, amelynek eredményeképpen éves szinten 10 millió köbméternyi gáz szállítását tudják lehetővé tenni Magyarországra Szerbia irányából.
„Kitartunk amellett, hogy a nemzeti energiafelhasználási mixet nemzeti hatáskörben kell tartani” – hangoztatta.
Az OTP megvásárolta a Société Générale bolgár leányvállalatát
A miniszter a két ország közötti gazdasági együttműködésről szólva kiemelte, hogy az OTP megvásárolta a Société Générale bolgár leányvállalatát, illetve a Groupama életbiztosítási ágazatát, amelynek nyomán a bulgáriai bank- és biztosítási piacon komoly szereplővé vált.
Kitért arra is: a Richter két legfontosabb termékével is fel tudott kerülni a bulgáriai társadalombiztosítás által támogatott listára, így a magyar gyógyszerek piaci részesedése látványos növekedésnek indult a bolgár piacon.
Mariyana Nikolova a közös kulturális és történelmi kapcsolatokkal összefüggésben arról számolt be: meg szeretnék ünnepelni a bolgár-magyar diplomáciai kapcsolatok 100. évfordulóját, a két ország barátságának napját pedig novemberben rendezik majd. A bolgár miniszterelnök-helyettes kiemelte: Magyarország erős befektető a bolgár piacon.
Európának meg kell védenie saját polgárait
A migrációról szólva kitért arra: Európának meg kell védenie saját polgárait, fontos a külső határok védelme és a migrációs nyomásnak való ellenállás.
Szijjártó Pétert a sajtótájékoztatón azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a berlini magyar nagykövet a német közmédia vezetőinek írt levelében kifogásolta a 2015-ös migrációs válságról szóló dokumentumfilm Magyarországra és Orbán Viktor kormányfőre vonatkozó kitételeit.
A külügyminiszter azt mondta: nem újdonság, hogy a 2015-ös események kapcsán „hazugsághadjárat” zajlik bizonyos nyugat-európai közegekben Magyarországgal szemben, és ezek a „hazugsághadjáratok” egyes esetekben a „történelemhamisítás határát súrolják”.
Szijjártó Péter ezt visszautasította és érdekesnek nevezte, hogy a sajtószabadságra és a demokráciára oly sokat adó közegekben úgy születik meg egy ilyen anyag, hogy csak az egyik oldalt kérdezik meg.
A tárcavezető az uniós 7-es cikkellyel kapcsolatos meghallgatásra vonatkozó kérdésre válaszolva elfogadhatatlannak nevezte, hogy a finn elnökség az európai eljárási szabályokra és intézményközi viszonyokra „fittyet hány” az ülés előkészítése során. Mi a tényeken alapuló vitáknak hívei vagyunk, de a Magyarországnak járó tiszteletet meg fogjuk követelni – jelentette ki.
Trócsányi László uniós biztosi megválasztásának esélyeiről szintén kérdésre Szijjártó Péter azt mondta: ha valakinek van demokratikus legitimációja a biztosjelöltek közül, akkor az Trócsányi László, hiszen egy olyan listát vezetett, amelyre a magyar választópolgárok közel 53 százaléka szavazott.
Ha az európai intézmények számára nem csak szavakban fontosak a demokratikus elvek, akkor Trócsányi László megbízatásának akadálya nem lehet – értékelt.
