Oroszország egy hónapra átvette az ENSZ Biztonsági Tanácsának vezetését. Mint azt a Novosztyi hírügynökség közli, a Biztonsági Tanács elnöki tisztét, havonkénti rotációban, annak tagállamai töltik be, az országok neveinek ábécé szerinti sorrendjében.
Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője szeptember 3-án, sajtókonferencia keretében ismerteti az újságírókkal az orosz elnökség programját.
Megjegyzendő, hogy az orosz BT-elnökség időben egybeesik az ENSZ Közgyűlés 74. ülésszakának megnyitásával, illetve a magas szintű részvétel heteivel. (1) Az orosz küldöttséget (ezen) Szergej Lavrov külügyminiszter vezeti majd.
Mint emlékezetes, a botrányos ukrajnai nyelvtörvény miatt május elején Oroszország kérésére összehívták az ENSZ BT ülését. Ennek alkalmával a Biztonsági Tanács nem volt hajlandó napirendjére tűzni az ukrán nyelvtörvény kérdését..
Tavaly ősszel Nagy-Britannia ENSZ-képviselője felszólította Oroszországot, hogy állíttassa le a választásokat a Donbasszban. (2)
Amellett az ENSZ Biztonsági Tanácsa elvetette azt az orosz javaslatot, hogy a Donbassz képviselői szót kaphassanak a testület előtt. (3)
Megjegyzések:
(1) Az ENSZ Közgyűlés ülésszakainak első heteiben a tagállamok magas szintű képviselői (állam- és kormányfők, külügyminiszterek) is részt vesznek az ülésszak munkájában. Felszólalásaikban ismertetik országaik álláspontját a testület napirendjén szereplő, illetve aktuálpolitikai kérdésekben).
(2) Tavaly november 11-én elnökválasztást tartottak a két népköztársaságban.
(3) Annak idején hat tagállam (Franciaország, az USA, Svédország, Lengyelország, Hollandia és Nagy-Britannia a Biztonsági Tanács ülésének napirendjére vétette a választások kérdését. Oroszország – a testület munkája átláthatóságának jegyében – meghívta a Donyecki és Luganszki Népköztársaság központi választási bizottságainak elnökeit. Javaslatát azonban – hogy a két tisztségviselő felszólalását is vegyék be a napirendbe – ugyanaz a hat ország elvetette. Saját javaslatát egyedül az orosz küldöttség támogatta – a testület 15 tagállama közül a többi nyolc (közöttük Kína is) tartózkodott.
Ezzel sikerült meghiúsítani azt, hogy a testület még időben megakadályozza a súlyosan jogsértő ukrán törvény elfogadását. Az orosz kezdeményezést csak július közepén tűzték újra napirendre – éppen a törvény elfogadásának a napján. Így, kész helyzet elé állíttatván, mit lehet már tenni? Legföljebb utólag követelni annak hatályon kívül helyezését, ami jóval macerásabb, mintha a legtekintélyesebb nemzetközi szervezet még időben közbelép.
Legközelebb, ha majd újra együtt örömködünk nagyszerű lengyel barátainkkal, ne felejtsük el ezt is megköszönni nekik. Azt, hogy nem segítettek nekünk elhárítani a NATO-val való súrlódásainkat legfőképpen okozó, a kárpátaljai magyarokat elemi jogaikban sértő törvény életbe lépését. Annak ellenére sem segítettek, hogy az ukrán oktatási, illetve nyelvtörvény a nyugat-ukrajnai lengyeleket is sújtja.
A russzofóbia – az ettől és ebben teljesen megháborodott, józan eszüket már régen elvesztett lengyeleké kiváltképpen – öl, butít és nyomorba dönt. És netán még világháborúba is.
Csikós Sándor