Elfogadhatatlan a 2021-2027-es időszakra vonatkozó európai uniós keretköltségvetésről szóló javaslatban alkalmazott kettős mérce, ahogy a kohéziós és a közös agrárpolitika finanszírozásának tervezett csökkentése is
– szögezte le Varga Judit igazságügyi miniszter, miután az EU soros elnökségét betöltő Finnország európai ügyekért felelős miniszterével tárgyalt hétfőn Brüsszelben.
Cikkünk frissült.
A tárcavezető arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Magyarország ebben a formájában elutasítja a tervezetet, részben azért, mert a kohéziós források a közép-európai térség számára csökkennének leginkább, ami szerinte teljességgel ellentétes ezen politika elvrendszerével és célkitűzéseivel.
„A kohézió jól működik, azt folytatni kell. Nem lehet útközben megváltoztatni a szabályokat és a korábbival ellentétes logika szerint elkezdeni elosztani a forrásokat” – fogalmazott.
Kiemelte, hogy egyfajta „visszás logikájú” bónuszrendszert is bevezetnének, amelynek keretében például a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó vállalásaikat nem teljesítő tagállamok pluszforrásokat kaphatnának a kohéziós pénzekből, míg a kötelezettségeiket teljesítő „jó tanulóknak”, például Magyarországnak nem jutna egyetlen eurócent sem ezen címszó alatt.
Varga Judit kitért a közös agrárpolitika (KAP) forrásainak tervezett megvágására is.
„Nem feledkezhetünk meg a gazdákról sem, nem tudjuk elfogadni ezen jelentős csökkentést, amelyet Magyarország számára a KAP terén is javasolnak” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a gazdáknak egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenézni, de ehhez nem biztosítanak pluszforrásokat.
A miniszter a közösségi pénzek jogállamisági feltételekhez kötését is határozottan elutasította, mondván, továbbra is nyomást gyakorolnak az EU azon országaira, amelyek elutasítják a migrációt, és most ezt „jogállamisági köntösbe bújtatják”.
Mint mondta, a finn EU-elnökség nagyon ambiciózus, még idén le akarják zárni a költségvetési tárgyalásokat, a magyar kormány szerint azonban a minőség fontosabb a gyorsaságnál.
A kifutó Európai Bizottság a meglévő eszközök mellé újabb, jogilag megalapozatlan politikai eszközt akar létrehozni, ennek nincsen köze a költségvetéshez, s nem is fogja előmozdítani a pénzügyi fegyelmet – jelentette ki.
Végezetül pedig reményének adott hangot, hogy a november elején hivatalba lépő, új összetételű brüsszeli testület megfelel majd a szerződések betűjének, nem akar feleslegesen, politikai nyomással hatáskört bővíteni, illetve érdemi lépéseket fog tenni a valódi problémák kezelése érdekében.
