Egyre többen ismerik fel Dániában, hogy óriási problémákat okoz az országban, hogy a bevándorlók párhuzamos társadalmat építenek fel.
Egy friss felmérés szerint a koppenhágai bevándorlók körében egyre inkább elfogadott, hogy az ő hagyományaik felette állnak a dán törvényeknek. Bár a hatóságok próbálnak fellépni a párhuzamos társadalomépítéssel szemben, de lehet, hogy már régen elkéstek.
2065-re Dániában kisebbségbe kerülhetnek az őshonos dánok, ha a jelenlegi népesedési tendenciák folytatódnak. Az országban súlyos gazdasági válság lehet, ha nem sikerül felgyorsítani a bevándorló hátterű emberek integrációját a munkaerőpiacra, mivel egyelőre csupán a migráció költségoldalát látni Dániában, előnynek semmi nyoma.
Tartsák be a törvényeinket!
Ezt a problémát az ország korábbi kormányfője, Lars Lokke Rasmussen is felismerte, és 2019-es újévi beszédében arra szólította fel az országban élő bevándorlókat, hogy a vallási törvényeiket a hivatalos jog alá kell rendelniük, mivel a sikeres integráció csak így valósulhat meg. Amikor egyetemre jártam, akkor még körülbelül csupán 50 ezer olyan ember élt Dániában, akik nem nyugati származásúak voltak, míg mára a számuk több mint félmillióra nőtt, egy generáció múlva az országunk teljesen megváltozik – tette hozzá az akkori kormányfő.
Az azóta már ellenzékbe kényszerült kormányfő szavai egyáltalán nem a semmiből jöttek. Nemrégiben publikálta a koppenhágai önkormányzat a legfrissebb integrációs barométer számait. Ebben a kutatásban azokat a bevándorlókat kérdezték, akik nem nyugati országokból érkeztek. A kutatásból kiderült, hogy a 18-29 éves bevándorlók 31 százaléka azt mondta, hogy inkább a saját vallási és kulturális törvényeiknek engedelmeskednek még akkor is, ha az éppen ellentétes a dán joggal. 2016-ban egyébként ugyanerre a kérdésre még csak 24 százalék felelt hasonlóképpen. Még érdekesebb, hogy a bevándorló fiatalok körében a demokrácia pozitív megítélése két év alatt 86-ról 79 százalékra esett.
Így épül a párhuzamos társadalom
Nagyon aggaszt, hogy a koppenhágai fiatal bevándorlók egyre nagyobb mértékben nem támogatják demokráciánk értékeit – minderről már Cecilia Lonning-Skovgaard, a dán főváros integrációs és munkaügyi vezetője beszélt. Lonning-Skovgraad szerint Koppenhágában több olyan „környezet” jött létre, amely hozzásegítette a fiatalokat ahhoz, hogy eltávolodjanak a demokrácia értékeiktől. Ezeknek az úgynevezett „környezeteknek” a létrejöttéhez a dán állam könnyen lehet, hogy akaratlanul is nagy segítséget nyújtott.
Nemrégiben kapott nyilvánosságot az a hír, miszerint a kormány egyházügyi minisztériuma olyan mecsetek működését engedélyezte, ahol szabadon lehet hirdetni a női jogokkal szembeni legális fellépést, vagy éppen a dán joggal ellentétes nézeteket. Dániában a mecsetek működésének az engedélyezése azzal is jár, hogy ezek az intézmények adómentességet élveznek, és hogy különleges vízumokat állítsanak ki. Az előbb említett okiratokkal pedig könnyedén tudnak szélsőséges hitszónokokat az országba legálisan beutaztatni.
Szoros iráni kapcsolat
Dániában a külföldi kapcsolatok és finanszírozás miatt legutóbbi egy 2015-ben megnyitott mecset került a viták középpontjába. Az Ali Imám Mecset az ország legnagyobb ilyen intézménye, két 32 méter magas minaretje van, 1500 ember befogadására alkalmas. Felépítésének költsége 1,6 millió euró volt. A mecsetet működtető Ahul Bait társaság 2002-ben kérte a hivatalos elismerését a dán kormánytól. A szervezet akkor az alapszabályában azt írta, hogy Ali Khamenei, az iráni legfelsőbb vallási vezető felügyelete alatt működnek. Az egyházügyi minisztérium ilyen formában nem hagyta jóvá a társaság működését, de egy egyszerű átírás után már zöld utat kapott a szervezet.
Jens Elo Rytter, aki 2013-2017 között volt a tagja annak a bizottságnak, amely a vallási szervezetek, egyesületek jóváhagyását végzi, azt mondta, világosan látszott, hogy az érintettek mindig arra törekedtek, hogy papíron minden rendben legyen, de a valós folyamatokra nem volt rálátásuk. Arwin W. Geertz, aki az érintett bizottság vezetője volt, megerősítette a korábban elhangzottakat. Ő maga azért hagyta abba a tevékenységét az érintett testületben, mert néhány vallási szervezet csak az alapszabályát változatta meg, miközben az egyházügyi minisztérium semmilyen követelményt nem írt elő, hogy az egyenlőség és a szabadság elveit tiszteletben kell-e tartaniuk.
Mette Bock, vallási és kulturális miniszter a felmerült kritikákkal kapcsolatban azt mondta, hogy a 2017-ben elfogadott, az egyházi társaságokra vonatkozó törvény már sokkal nagyobb transzparenciát követel meg azoktól, akik ilyen tevékenységet akarnak folytatni. A hivatalosan elismert vallási társulásoknak például minden évben részletes pénzügyi beszámolót kell készíteniük.
Lehet, már túl késő
Könnyen lehet azonban, hogy az új szabályozás már túl későn érkezett. A már korábban említett Ali Imám Mecset nem volt hajlandó például elhatárolódni attól az iráni hitszónoktól – akit egyébként két évre kitiltottak Dániából –, aki arról beszélt, hogyha egy férfi veri a feleségét és a gyerekeit, az teljesen rendben van, és a feleség megerőszakolása nem számít nemi erőszaknak. A mecset vezetője csak annyit közölt, hogy az érintett imám soha nem szegte meg a dán törvényeket, és nem szólított fel erőszakra.
Dániában egyébként már megpróbáltak különféle rendelkezésekkel fellépni a radikális imámok, akik támogatták a párhuzamos jogrendszerek létét, és a dán jogrendszer aláásására hívtak fel. Már akkor teljesen világossá vált mindenki előtt, hogy milyen nagy nehézséget jelent a nyugati országok számára, hogy olyan személyek működnek a területén, akik teljes mértékben elvetik a nyugati értékrendet. Hogyan lehet kezelni azt a hatást, amit ezek a hitszónokok kifejtenek, és milyen hatása lesz ennek az egésznek a teljes társadalomra? – ezekre a kérdésekre egyelőre semmilyen válasz nincsen.
origo
