A levegőből ledobott szondákkal öt éven át mérik a grönlandi jég olvadását az amerikai űrkutatási hivatal kutatói.
Az Oceans Melting Greenland (óceánok olvasztják Grönlandot) projekt vezetője, Josh Willis azt reméli, pontosan meg tudják állapítani, miként semmisíti meg a globális felmelegedés a grönlandi jégtakarót. Meg akarják tudni, mi az erősebb az olvadást kiváltó tényezők közül: a levegő vagy a tengervíz emelkedő hőmérséklete. A válasz kulcsfontosságú lehet a Föld jövője szempontjából.
Jéghegy a tengerben, a kelet-grönlandi Kulusuk temetőjének közelében 2019. augusztus 15-én hajnalban. A grönlandi jég olvadása felgyorsult az utóbbi évtizedben. (Fotó: MTI/AP/Felipe Dana)
Willis elmélete szerint a víz olvasztja gyorsabban a grönlandi jeget. Ha igaznak bizonyul, „nagyon valószínű, hogy Grönland gyorsabban elolvad, mint gondoltuk”. Ez azt jelenti, hogy gyorsabban emelkedik a tengervíz szintje és még nagyobb parti területek kerülnek víz alá. Grönlandon annyi a jég, hogy ha mind elolvadna, a világ tengereinek szintje hat méterrel lenne magasabb. Az idei augusztus egyetlen napján dán kutatók mérései szerint 12,5 milliárd tonna olvadt el belőle.
A klímaváltozás kétféleképpen falja fel a grönlandi gleccsereket: egyfelől a meleg levegővel, amely idén nyáron rendkívüli értékeket ért el. A másik tényező a meleg, sós tengervíz, amelynek egy része a Golf-áramlattal érkezik, és alulról nyaldossa le a gleccserek parti széleit. Amikor az 1990-es években Tom Mote, a Georgiai Egyetem tudósa – aki nem vesz részt a projektben – elkezdte kutatni a grönlandi jégolvadást, nem gondolták, hogy a víznek jelentős szerepe van benne.
Willis szerint ma már az a kérdés, milyen gyorsan olvasztja fel a víz a jeget. A NASA kutatói a vízfelszín alatt 200 méterrel mélyebben mérik a hőmérsékletet és a só koncentrációját, mert a víz lejjebb melegebb és sósabb, mint a felszínen. A mérések miatt öt éven át repülnek keresztül-kasul Grönland fölött egy 77 éve gyártott, majd tudományos célokra átalakított második világháborús repülőgéppel.
