Magyarország egyfajta fesztivál-nagyhatalommá nőtte ki magát az elmúlt évek során.
Egymást érik ugyanis az olyan nagy zenei rendezvények, mint a Volt, a Balaton Sound, a jelenleg is zajló Sziget, és a nemsokára kezdődő Strand fesztivál. De egyre több a művészeti tematikájú rendezvény is, amely vonzza a belföldi és a külföldi turistákat egyaránt.
Egy 2011-es brit kutatás arról írt, hogy néhány éven belül a fesztiválok jelentik majd a turizmus új trendjét. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ma már valóban sokat változtak az utazási szokások, és az is közismert tény, hogy
a turizmus jelentős gazdasági potenciált jelent
a befogadó országok számára – jelentette ki Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központ ügyvezető igazgatója a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.
Közönség az Anna and the Barbies koncertjén a 29. Művészetek Völgye kulturális fesztiválon Kapolcson 2019. július 19-én (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)
Arról is beszélt, hogy ma már különböző érdeklődési körök, programok és lehetőségek közül választhatnak azok, akik utazni szeretnének. Hangsúlyozta, sokáig nem volt egyértelmű, de ma már mindenki tisztában van azzal, hogy egy ország turizmusát az események száma és sokszínűsége határozza meg a legjobban.
Színvonalas programok minden évben
Magyarország és azon belül Budapest kiemelten figyel arra, hogy minden korosztálynak megfelelő mennyiségű és színvonalú rendezvényt szervezzen minden évben – mondta el. Hozzátette, az is fontos szempont, hogy olyan vendégek érkezzenek, akik szeretik és megbecsülik a magyar kultúrát és annak értékeit.
Véleménye szerint minőségi vendégnek az minősül, aki kereskedelmi szálláshelyeken tölt el több éjszakát, valamint fogyasztója lesz a magyar kulturális termékeknek. Hozzátette, nemcsak a koncerteket, fesztiválokat és színházi előadásokat kell ez alatt érteni, hanem magát a várost is, hiszen
Budapest akár sokadik látásra is tartogat meglepetéseket egy vendég számára.
Bán Teodóra kiemelte, Budapest évek óta nagyon komoly teljesítményt nyújt a nyári szezonban. A fesztiválok mellett megemlítette a hat évvel ezelőtt felújított Margitszigeti Szabadtéri Színpadot, ahol minden évben számos világsztár és nagy társulat lép fel.
Egyértelműen elmondható, hogy a kulturális turizmus résztvevője minden olyan szabadidős turista, aki Magyarországra vagy Budapestre érkezik és eltölt néhány napot az országban – erről beszélt Erdei Bálint, a Magyar Utazásszervezők és Irodák Szövetségének elnöke. Mint mondta, megjelent az úgynevezett „city break” fogalma is, ami azt jelenti, hogy csak 2-3 napot, például egy hosszabb hétvégét tölt el egy turistacsapat.
Sziget fesztivál (Fotó: MTI/Sóki Tamás)
Önálló turisztikai termék
Szerinte ma már a kulturális turizmus egy önálló turisztikai termék, mert a turisták kimondottan a kulturális motiváció miatt kelnek útra. Ez azt jelenti, hogy az úti cél kiválasztásánál a legfontosabb egy konkrét esemény vagy egy konkrét hely és város megtekintése.
Ilyen helyszínekben Magyarország is bővelkedik, hiszen rengeteg az építészeti műemlék, szinte egész nyáron követik egymást a fesztiválok, de ide tartoznak a tanulmányutak és egy-egy koncert vagy operett is.
Erdei Bálint kitért a hazai fesztiválokra is, amelyek
minden évben nagyszámú turistát vonzanak a városba.
Ezt mutatja az is, hogy az idei Sziget fesztivál első napján körülbelül 95 ezer látogató volt, ami majdnem kiteszi például Székesfehérvár lakosságát. Hozzátette, míg a vidéki fesztiválokon korábban inkább csak a hazai lakosság vett részt, ma már ezek is sokkal nagyobb népszerűségnek örvendenek a külföldi vendégek körében is.
