VÉGRE ITT A NAGY NYUGDÍJKORHATÁR TÁBLÁZAT 2019 és 2020 január 1-től!! Így emelkednek a nyugdíjkorhatárok évről évre : Mutatjuk mennyi lesz a nyugdíjkorhatár nőknek és férfiknak, 2019. és 2020 január 1-től :
NYUGDÍJKORHATÁR TÁBLÁZAT 2019, 2020!! Így emelkednek a nyugdíjkorhatárok évről évre : Mutatjuk mennyi lesz a nyugdíjkorhatár nőknek és férfiknak, 2019. és 2020 január 1-től :
Elmúlt 63 éves? – Erről mindenképp tudnia kell!Jövőre a nyugdíjkorhatár 64 évre emelkedik, így az 1955-ben születettek igényelhetik a korhatáruk betöltésével az öregségi nyugdíjukat. Mire érdemes készülni? – A nyugdíjguru.hu összegezte a tudnivalókat.
Az 1955-ben született “nagy generációs” évjárat még nem nyugdíjas tagjai a 64 éves nyugdíjkorhatáruk betöltésével igényelhetik 2019-ben a nyugdíjukat. 2018. július 16-ától a nyugdíjigénylésnek már nem feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése, vagyis nem kell a munkavégzésre irányuló jogviszonyokat megszüntetni – emlékeztet a portálon Farkas András nyugdíjszakértő.
A nyugdíj szerepe a 2020. évi magyar költségvetésről szóló törvényben
Nyugdíjemelés, nyugdíjprémium 2020-ban
A gazdasági fejlődés főbb jellemzőit bemutató melléklet szerint a GDP növekedése 2020-ban 4% lesz – ha ez valóban így alakul, akkor 2020-ban is várható nyugdíjprémium (legfeljebb 10 ezer Ft összegben) 2020. novemberében. Erre a költségvetési törvényben 20,4 milliárd forint összegben céltartalékot képeztek.
A nyugdíjnövelés mértéke 2020. januárban 2,8% lesz, mert ezt az inflációs előrejelzést tartalmazza a költségvetési törvény. A költségvetési törvényben a nyugellátások 2020. évi előirányzata tartalmazza a januárban végrehajtandó 2,8 %-os nyugdíjemelés fedezetét.
Bevételek
A hivatalos indokolás szerint a Nyugdíj biztosítási Alap 2020. évi költségvetése “alkalmas arra, hogy biztosítsa a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer alapvető célkitűzéseit: a nyugellátások értékállóságának, valamint a nyugdíjrendszer stabilitásának, fenntarthatóságának megőrzését.”
A költségvetésben a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer bevételeit szociális hozzájárulási adóból, nyugdíjjárulékból, költségvetési hozzájárulásból és egyéb forrásokból kell biztosítani.
A bevételi oldal alakulását alapvetően a bruttó keresetek 2020. évre tervezett 9,6 %-os mértékű emelkedése határozza meg.
Emiatt egyrészt előre jelzem: mindazok, akik 2020-ban nyugdíjjogosultságot szereznek (akár a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idő megszerzése, akár a 64 év 183 napos nyugdíj koirhatár betöltése révén), fontolják meg a nyugdíjigénylésük elhalasztását 2021-re, hiszen a 2021-es nyugdíj megállapításhoz már az abban az évben érvényes valorizációs szorzókat kell majd alkalmazni, amelyekben tükröződni fog nem csak a 2019-es 10% körüli, hanem a 2020-ra tervezett 9,6%-os keresetnövekedés is.
Másrészt felhívom a figyelmet arra, hogy a nyugdíjak és az aktív keresők keresete közötti olló tovább nyílik 2020-ban is, hiszen a tervezett nyugdíjemelés mértéke a bruttó keresetek várt növekedésének egyharmadát sem éri el.
A bevételek döntő részét, együttesen 97,8 %-át a biztosítottak által fizetett nyugdíjjárulék, illetve a foglalkoztatók által fizetett szociális hozzájárulási adó alkotja (a kiadásokhoz hiányzó 2,2%-nyi fedezetet a költségvetés más forrásból, vagyis az adóbevételek terhére biztosítja: 2020-ban ez közel 47 milliárd forint lesz).
A foglalkoztatók által 2020. január 1-től fizetett 17,5 %-os szociális hozzájárulási adó 2020. október 1-től 15,5 %-ra csökkenhet. A szociális hozzájárulási adónak a Nyugdíj biztosítási Alapot megillető aránya a 2019. évi 70,22 %-ról 2020-ra 71,63 %-ra növekszik (a többi az Egészségbiztosítási Alapot illeti).
A Nyugdíj biztosítási Alap bevételeinek döntő hányadát (97,8 %-át) a szociális hozzájárulási adónak az Alapot megillető része, valamint a biztosítottak által fizetett egyéni nyugdíjjárulék összege képezi.
A nyugdíjjárulék mértéke 2020-ban is a járulékköteles jövedelem 10 %-a.
A nyugdíjjárulék fizetési kötelezettségnek továbbra sincs felső határa – ez pillanatnyilag ugyan növeli a bevételeket, de a jövőben egyre nagyobb gondot fog okozni, mivel a sokat kereső kevés ember nyugdíjjogosultsága elképesztő mértékben megugrik, így rövid időn belül a többmilliós nyugdíjasok maroknyi kisebbsége nézhet farkasszemet a százezernél is kisebb nyugdíjat kapok milliós többségével.
A nyugellátások átlaga a számítások szerint 2020-ban 4,3 %-kal emelkedik. Ebben a 2,8% általános nyugdíjemelés mellett az újonnan megállapítandó nyugdíjak magasabb összege is érvényesül, noha 2020 első félévében senki sem tölti be a nyugdíjkorhatárát (ami 64 év 183 napra nő jövőre, vagyis az 1956 első felében születettek csak 2020 második félévében tölthetik be a korhatárukat).
Jövőre az első hat hónapban csak a nyugdíjkorhatárukat korábban betöltöttek halasztott nyugdíjigénylései és a nők kedvezményes nyugdíját jövő első félévben igénylők miatt keletkeznek új nyugdíjigények.
Kiadások
A kiadási oldal a korhatárt betöltöttek öregségi nyugellátását, a nők részére 40 év jogosultsági idő alapján járó ellátást, valamint a hozzátartozói nyugellátásokat és az egy összegű méltányossági kifizetéseket finanszírozza 2020-ban is.
A törvény szerint jövőre
– öregségi nyugdíjakra 3.173,6 milliárd forintot, ezen belül
= kor betöltött öregségi nyugdíjakra 2.887,7 milliárd forintot,
= a nők kedvezményes nyugdíjára 285,9 milliárd forintot,
– özvegyi nyugdíjra 356,5 milliárd forintot,
– árvaellátásra 29,3 milliárd forintot,
– egyszeri segélyre 0,6 milliárd forintot,
– kivételes nyugellátásra 0,2 milliárd forintot,
– kivételes nyugellátás-emelésre 0,8 milliárd forintot
fordítanak, emellett
– nyugdíjprémium céltartalékra félretesznek 20,4 milliárd forintot.
Felhívom a figyelmet arra, hogy a nők kedvezményes nyugdíjára fordítandó összeg lassan eléri a korbetöltött öregségi nyugdíjakra fordítandó előirányzat 10%-át, ami egyre inkább veszélyeztetheti e kedvezményes nyugdíj fenntarthatóságát. Az ok nyilvánvaló: ahogyan évről-évre nő a nyugdíjkorhatár, egyre több hölgy tudja teljesíteni a kedvezményes nyugdíj feltételeit a nyugdíjkorhatára betöltése előtt, s miután a nők kedvezményes nyugdíja teljes nyugdíj – nem terheli levonás amiatt, hogy a korhatár betöltése előtt vették igénybe –, nyilván minden nő komolyan elgondolkodik e kedvezményes nyugdíj igénylésén. Pontosabban az igénybe vevő hölgyek száma azt bizonyítja, hogy nem csak elgondolkodnak ezen a lehetőségen, hanem amint lehet, igénybe is veszik.
Forrás: tudásfája.com
