2016 júliusában az ISF SystExt Romániába ment, hogy felfedezze ennek az országnak a bányászati realitásait.
Utazásuk kiterjedt bányászati helyszínek látogatására (üzemeltetésre, bezárásra vagy felújításra), amelyet bányászati társaságokkal, tudósokkal és szövetségekkel folytatott találkozók egészítettek ki.
A Jiu-völgy faszén medencéje, a rézlerakódások Rosia Poeini-Geamana-ban, az Arany négyszögletű otthona a Rosia Montana felfüggesztett projektjének. Az ISF SystExt ezeket az ipari területeket három terepi jelentéssel ábrázolta, bibliográfiai keresésekkel támogatva.
A történet második része: Rosia Poeni, Románia legnagyobb rézbányája, amelynek létezése, működése, Magyarországot is veszéllyel fenyegeti.
Rosia Poieni, egy réz óriás Európa szélén
A Nyugat-Romániában az Apuseni-hegységben található Rosia Poieni bánya a második legnagyobb rézlerakódást tartalmazza Európában. Fémekben rejlő potenciál hatalmas: úgy gondolják, hogy lerakódásainak több mint egy milliárd tonnája érc van, 0,36% réz és 0,25 g / t aranymennyiséggel. Ez a porfír lerakódás a kőzetben szétszórt kis klaszterekben található, és elsősorban réz- és vas-szulfátokból (kalkopirit és pirit) áll.
Rosia Poeini bányászbánya – 2016. július [SystExt – cc by-sa]
A közelmúlt bányászati története
Szomszédos szomszédos aranybányáktól eltérően, a Rosia Poieni bánya története a közelmúltban kezdődik. A letétet az 1960-as években végrehajtott hatalmas kutatási programok részeként fedezték fel. A nyílt bányászat egy évtizeddel később kezdődött Ceaușescu kommunista rezsime alatt. 1983 óta az állami tulajdonú Cupru Min társaság átvette irányítását és felállította a jelenlegi ércfeldolgozó létesítményeket.
A Cupru Min székhelye Abrudban – 2016. július [SystExt – cc by-sa]
Az IMF árnyéka és a privatizáció kudarca
Az IMF az ország gazdaságának „fekete lyukának” tartotta a kormány 2012 elején a szervezettel kötött megállapodás részeként bejelentette a Cupru Min társaság privatizációját. A kanadai Roman Copper társaság, amelyet kifejezetten egy befektetés hozott létre alap és a bányászattal kapcsolatos tapasztalatok nélkül Bukarest választotta. A tárgyalások azonban semmit sem értek el: Roman Copper nem volt hajlandó fizetni 32 millió eurós kezességvállalási kötvényt a térség környezetvédelmére. A kormány kijelentette, hogy „kész újraindítani az eljárásokat”, de azóta semmi sem történt.
Rosia Poeini bánya: feldolgozóüzem, műhelyek és irodák – 2016. július [SystExt – cc by-sa]
Állandó tevékenység
Jelenleg 550 ember dolgozik a Rosia Poieni telephelyén (a bányában, az üzemekben és az irodákban). Naponta 14 000 tonna kőzetet bányásznak. Ennek felét az ércfeldolgozó üzembe juttatják, a másik felét pedig egyszerűen a gödör szélén lévő hulladékköteg-halomba dobják. Az ércét összetörve és kémiailag kezelve (különösen flotációs módszerrel) bepároljuk egy 20% réztartalmú port. Ezt a terméket exportálják, főleg Kínába, ahol rézfémré alakítják.
Rosia Poeini bánya, bányászati műveletek – 2016. július [SystExt – cc by-sa]
Şesii, halál-völgy
Az 1980-as években megnyitott bánya óta az üzemeltető bányászati hulladékot dob a környező völgyekbe. Most bezártak, és egy első települési tó épült Kurmătură falu közelében, és több mint 300 családot kilakoltattak otthonukból, hogy elhelyezzék azt. 1986-ban a Cupru Min társaság el akarja bocsátani a bányaföldjét. Ezek Geamăna falu felé indultak, ahol 1000 ember még mindig él. 30 évvel később az Şesii-völgy hatalmas települési medencévé vált.
A Rosia Poeini bánya és az Şesii-völgy műholdas képe [Képek © © CNES / Astrium, Térképadatok © 2016 Google, 2016.09.07.]
Geamăna: elfojtott falu, környezete megsemmisült
A Geamăna települési medence most már több mint 130 hektár területet ölel fel és évente egy centiméterrel bővül. A környezetre való tekintet nélkül több mint 130 millió tonna hulladékot ürítettünk be, 14 000 tonna érkezik naponta. Ez a savas iszap különféle fémeket tartalmaz, mint például réz, vas, cink, ólom és még arzén is.
Geamăna, elmerült falu a település medencében – 2015. április [Kainet – másolat-by-nc 2.0]
Szomorú szennyvíz feldolgozás
1993 előtt a vízfolyásokba történő kibocsátás összességében nagyon kevés fémet tartalmazott. Amikor azonban a vas-szulfátok (a kénsav előállításához) elnevezése túl nehéz volt, ahogy azt korábban is elvégezték, a gyár elkezdte ezeket a vízfolyásokba üríteni. Azóta a felszabadult fémek és a víz savassága jelentősen megnőtt. Ezt a „savas bánya elvezetésnek” nevezett jelenséget állítólag ellensúlyozni kell, ha hatalmas mennyiségű mészt dobnak a tóba, és egy további kezelési medencét hoznak létre a folyó folyamán. Elméletileg ezek az intézkedések garantálják, hogy a szennyvíz semleges és tiszta maradjon. Ennek ellenére a Francia Geológiai Szolgálat (BRGM) 2000-es jelentése megállapította, hogy a víz pH-ja nagyon savas (2,7). Az ütközést az measuredesii folyótól az Ariesszel való összefolyásig tartó 5 km-es távolságon mértük.
Geamăna, települési és mészellátás – 2016. július [SystExt – cc by-sa]
Ismétlődő súlyos balesetek
2004 szeptemberében több száz köbméter szennyezett víz szivárogott ki a település medencéjéből, és a szennyezést egészen a Tordai távon észlelték, kb. 80 km-re a folyóparton. 2008-ban több ezer elhalt halat láttak úszni az Arieş folyón három napig, mivel a Cupru Min elfelejtette aktiválni egyes vezérlőberendezéseket. 2011-ben, egy cső robbantása után, több száz tonna bányászati hulladékot bocsátottak el, és eljutottak az Kos felé, stb. A helyi hatóságok minden évben bírságot szabnak ki a Cupru Min-re (2004-ben 2500 euró), ám ezek pusztító az okozott károk, és látszólag nincs hatással a bányászati társaság viselkedésére.
Geamăna, települési medence – 2013. március [Sergiu Bacioiu – cc by-nc 2.0]
Tartós szennyezés a régióban
Ahogyan azt a BRGM a 2000. évi jelentésében megjegyezte, „a helyszínen több különböző szinten fordul elő, a fémek savasodása és mozgása negatív hatást gyakorol a régióban mind a felszín alatti, mind a felszíni vizekre”. A Serban M 2004. évi tanulmánya et al. megállapította, hogy az Arieş vízgyűjtőjének négy fő akna (Rosia Montana, Rosia Poieni, Baia de Aries és Iara) közvetlen és jelentős hatással van a vízfolyásokra, a felszín alatti vizekre és a talajra, valamint a növény- és állatvilágra.
Az Kos folyó medencéjének és a bányászati szennyezés fő forrásainak térképe [Michel Deshaie – 2009,L’or controversé de Transylvanie ]
Sürgős környezetvédelmi megfontolásokra van szükség
A Cupru Min igazgatója garantálja, hogy a társaság bányászati tevékenységeivel nem jár szennyeződés kockázat. Ugyanakkor a hatóságok hallgatnak minden olyan balesetről és az ismétlődő szennyeződésről, amely ehhez vagy más vállalathoz kapcsolódik. A helyi szövetségek küzdenek annak érdekében, hogy hangot hallhassanak a bányászati régióban az emberek egészségére és a környezetre gyakorolt károk súlyosságáról. Ilyen körülmények között aligha meglepő, hogy az Európai Bíróság 2016. július 21-én elítélte Romániát az ásványi nyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló 2006/21 / EU irányelv szerinti kötelezettségeinek megsértése miatt.
Geamăna, a települési medence bejáratánál írva: „Ne felejtsd el Geamăna-t, mentsd el Roşia Montană-t” – 2016. július [SystExt – cc by-sa]
Megoldás azóta sincs, sőt, most már az információszerzés is nehézkes, illetéktelenek, szemlélők, arra tévedők komoly bajba kerülhetnek.
Magyarország élővilága is is veszélyben van
A Valea Sesei-i zagytározó savas vize az Aranyos folyóba kerülhet, amely vízzel látja el a Kolozs megyei Torda (Turda) és Aranyosgyéres (Campia Turzii) városokat. Egy nagyobb méretű szennyezés azonban Magyarországot is érintheti, hiszen az Aranyos a Maros folyóba ömlik.
Képek: systext, nasul