Megérkeztek a friss adatok a hazai munkaerőpiac második negyedévéről.
Mind a foglalkoztatási, mind a munkanélküliségi helyzetet leíró számok rekordot mutatnak, az előbbi történelmi magasságokba emelkedett, az utóbbi történelmi mélypontra zuhant az elmúlt hónapokban. A foglalkoztatottak átlagos létszáma az április-júniusi időszakban 4 millió 511 ezer volt, 36 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Az előző, március-májusi három hónapos periódusban is átlépte a 4,5 milliót a foglalkoztatottak átlagos létszáma – derül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből.
Az április-júniusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 155 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalék volt, ami újabb rekordnak számít az egy hónappal korábbi 3,4 százalék után. A nők mutatói javultak, miközben a férfiak körében nem változott a munkanélküliség.
A munkanélküliségi ráta 2019. április–júniusban az egy évvel korábbihoz képest a következők szerint alakult:
- A 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliség stagnált, a munkanélküliek száma 88 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalék volt. A nők esetében a munkanélküliek száma 9,4 ezer fővel, 68 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal, 3,2 százalékra csökkent.
- A 15–24 éves munkanélküliek száma 34 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 1,3 százalékponttal mozdult felfele, 10,8 százalékra. A 25–54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 2,9 százalékra csökkent, az 55–74 éveseké 2,5 százalék volt.
2019. június végén az egy évvel korábbihoz képest:
- A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 248 ezer fő volt.
Eközben a foglalkoztatottak létszáma 2019. április–júniusban az egy évvel korábbihoz képest 0,8 százalékkal magasabb, 4 millió 511 ezer fő volt.
- Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 85, a külföldi telephelyen dolgozóké 10 ezer fővel lett több, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma 58 ezer fővel csökkent.
- A foglalkoztatottak közül 4 millió 434 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 0,7 százalékponttal, 70 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 19 ezer fővel, 2 millió 429 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 0,9 százalékponttal, 77,1 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 2 millió 5 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 63 százalékra változott.
- A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak száma 10 ezer fővel, 285 ezerre csökkent, a foglalkoztatási ráta 28,2 százalék volt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma 18 ezerrel, 3 millió 453 ezer főre nőtt, foglalkoztatási rátájuk 84,6 százalék lett. Az idősebb (55–64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 696 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta 2,6 százalékponttal, 56,1 százalékra emelkedett.
- A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 75,2 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,8, a nőknél 67,7 százalék.
Szakértői szemmel
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője a friss munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatokkal kapcsolatban kiemeli, hogy jól láthatóan a magyar munkaerőpiac egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába.
A munkanélküliség a nyári szezonális időszakban ugyan minimálisan, de a foglalkoztatás is csak egyre csökkenő ütemben tud már elmozdulni pozitívabb irányba. A foglalkoztatási ráta elvileg még további 4 százalékponttal javítható lenne, összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal. Ugyanakkor számolni kell azzal – teszi hozzá -, hogy a még rendelkezésre álló munkaerő minősége rendkívül alacsony.
Ez további 250-300 ezer új, betöltött álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon, ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság.
Továbbá a foglalkoztatás bővülésének ez a stagnálás közeli helyzete mindaddig fennállhat, amíg a hazai bérek el nem érik azt a nettó nominális szintet, ami vásárlóerővel korrigálva már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot, és elindulna a magasan képzett munkaerő be- és visszaáramlása – teszi hozzá a szakértő.
Erre akár már középtávon is jelentős esély nyílhat a jelenlegi folyamatok alapján – illetve például az IT-szektorban már közel meg is valósult –, mivel a rendkívül beszűkült hazai képzett munkaerő-kínálat mellett a bérek évek óta kétszámjegyű mértékben növekednek, és a következő években is ugyanez a tendencia várható.
Hasonlóan látják a helyzetet az adatokat kommentáló más szakértők is.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megállapította, hogy az állástalanok száma és aránya újabb rekordalacsony szintre süllyedt a második negyedévben, ám a magyar munkaerőpiac tartalékai kiapadóban vannak, így a javulás is egyre lassabban megy végbe.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője megállapította, hogy az egyre alacsonyabb munkanélküliség a munkaerőhiány tartósságát is jelzi, ami a béreket felfelé hajtja. Ugyanakkor vannak még tartalékok a munkaerőpiacon, hiszen bár az uniós foglalkoztatási rátát már elértük, de például a csehországi szint még magasabb a magyarnál.
Az elemzők azt is megállapították, hogy a munkaerő-hiányos állapot kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontjából, és így a növekvő fogyasztás évek óta stabil lába tud lenni a gazdasági növekedésnek.
origo