A Dunántúli-dombság déli részén, a Somogy és Baranya megye határán található Zselic jó vendégváró. Dombjai, lankái, árnyas fái, kellemes települései igazi túraparadicsomot varázsolnak a vidékből.
Az ideérkezőnek számtalan lehetősége akad a régió megismerésére – hangzott el az M1 Itthon vagy! című műsorában.
A Kaposvár-Töröcske határában található Fekete Harkály Tanösvény ideális kezdete lehet a zselici túrának.
A kép illusztráció (Fotó: MTI/Kovács Attila)
Zselic egyedülállónak számít a Dél-Dunántúlon
Ezeket a ritka fajokat, a harkályféléket pillérfajoknak is hívhatjuk. Ha egy területen ott vannak, akkor jelzik az élőhelynek a minőségét, így tudjuk, hogy jól gazdálkodunk, jó az irány és jó erdőhasználatot folytatunk. A madarak jelzik az értékekét a területnek – mondta Pintér András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóság természetvédelmi őre.
A Dél-Dunántúl sajátos megjelenésű Zselice egyedülállónak számít az ezüsthársas-bükkös, tölgyes erdőtársulásai miatt. A vidék 1976 óta védett, 2019-től pedig a Natúrpark hálózat része.
Értéket képviselnek az ezüsthársas-bükkösök, tulajdonképpen a védetté nyilvánítása is ezért történt meg annak idején. Hogy miért érdekesek ezek az erdők ezen a tájon? A Dél-Dunántúlon viszonylag alacsony dombvidéken találhatjuk az erdőtársulásokat.
Tudjuk a bükkfafajokról, hogy hegyvidéki jellegűek, az ittlétük annak köszönhető, hogy viszonylag magas az éves csapadékmennyiség, vagyis a nyugat felől jövő légáramlatok hoznak kellő mennyiségű csapadékot, ezért az ezüsthársas-bükkösök itt megfelelő élőhelyre találnak – folytatta Pintér András.
Nem hiába tartják úgy errefelé, hogy nem az erdő van Somogyban, hanem Somogy az erdőben. Az erdő pedig nem csak túra utakat, madarakat, de nagyvadakat is rejt. A Zselic történelmi vadászterület. A legendák szerint számos király, köztük Mátyás, sőt még a legendás Zrínyi Miklós is előszeretettel vadászott egykor a vidéken.
A Bőszénfai Szarvasfarmon Magyarország öt nagy vadfajával találkozhatunk
Ha biztosan látni szeretnénk néhány pompás állatot, akkor nem vadászlesbe, hanem a Töröcskétől mintegy 17 perc autóútra található Bőszénfai Szarvasfarmra kell mennünk. A Kaposvári Egyetem fenntartásában működő Vadgazdálkodási Tájközpontban garantáltan testközelből ismerhetjük meg az erdők állatait: a szarvasféléket – gímeket és dámokat -, őzeket, vaddisznókat, muflonokat.
Azzal próbáljuk egy kicsit felkelteni az érdeklődést a vadgazdálkodás iránt, hogy olyan részeket, tulajdonságokat is megmutatunk, amelyeket általában nem tudnak, vagy nem láthatnak az érdeklődők, így aztán van lehetőség arra, hogy Magyarország öt nagy vadfaját meg lehessen nézni és simogatni.
Nagy érdeklődés kíséri a tevékenységünket, mindenki szeretne szarvast látni, lehetőleg közelről. Ez a vonzódás talán a génjeinkben van, de az biztos, hogy a látogatóinknak egy jelentős része különleges élményként éli meg azt, hogy itt megérinthet egy szelíd gímszarvast – közölte Nagy János, a Vadgazdálkodási Tájközpont igazgatója.
A központ szomszédságában található hatalmas legelőkön nem csak vadállatok, de hidegvérű lovak és szamarak is békésen legelésznek. Mindez nem csupán a szemnek, hanem a tudománynak is tetszetős, ugyanis az egykor népszerű, magyar hidegvérű lófajta napjainkra kritikus helyzetbe került.
A bőszénfai mezőn látható állatoknak kettős célja van
A bőszénfai mezőn szép számmal láthatók e pompás állatok, kettős céllal: egyrészt, hogy a hagyományos magyar fajta újra népszerű legyen, másrészt pedig, mert létezésük a természet számára is fontos.
Ezek az állatfajok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy egy olyan ökológiai rendszer alakuljon ki, jellemzően gyepgazdálkodás, legeltetéses állattartás, amiben ezek a háziállatok nagyon jól megférnek és együtt élnek a vadjainkkal. Ez régebben sem volt másként, akkor is a gulyák, a nyájak, a ménesek mindig is osztoztak az élőhelyen – tette hozzá Nagy János.
A Bőszénfai Tájközpontban nem csak szemünk és lelkünk, de mi magunk is jóllakhatunk, ugyanis az vendéglőben megkóstolható minden íz, amelyet a zselici erdő ad.
https://youtu.be/akmRpX5TKm8
