Jair Bolsonaro, Brazília frissen beiktatott elnöke első intézkedésével jelezte, kész feláldozni az amazóniai esőerdőt, ha a gazdasági helyzet úgy kívánja.
Döntése az egész bolygót érintő környezeti katasztrófához vezethet.
Rajtunk múlik, mire mondunk nemet, és mire mondunk igent – fogalmazott újévi beszédében Áder János. – Mondhatunk nemet környezetünk felelőtlen kirablására, a vizeinket mérgező, a levegőt szennyező, a jövőnket felélő kíméletlen valóságra – folytatta köszöntőjét a környezetvédelem ügyét mindenekfelett képviselő köztársasági elnök. Áder János üzenetét Orbán Viktor miniszterelnök egészen Brazíliáig vihette magával, ahol az új év első napján a dél-amerikai ország tavaly októberben megválasztott elnöke, Jair Bolsonaro beiktatásán vett részt.
Hiába emlegette azonban kampánya során többször is példaként a magyar kormányfőt, a rasszizmussal, szexizmussal és homofóbiával is megvádolt egykori katonatisztből lett szélsőjobboldali brazil elnök nem fogadta meg a jó tanácsot. Első intézkedéseként zöld utat adott az őslakos indiánok földjeinek kisajátítására. A döntés – amelynek értelmében a helyi mezőgazdasági minisztérium hatáskörébe kerülnek az eddig az 1988-as alkotmány által védett területek – könnyen környezeti katasztrófához vezethet, amely nemcsak Brazília, hanem az egész világ elkövetkező évtizedeit is nagyban befolyásolhatja.
„Sötét korszak elé nézünk”
– Nincs értelme szépíteni a dolgokat, Bolsonaro a legrosszabb dolog, ami a természeti környezettel történhetett, sötét korszak elé nézünk – mondta Paulo Artaxo, a Sao Pauló-i Egyetem klímaváltozást kutató professzora a Science tudományos magazinnak. – Amit Bolsonaro eddig letett az asztalra, attól egyetlen környezetvédő és klímakutató sem lett boldogabb – finomított az aggályokon William Laurance, az ausztráliai James Cook Egyetem biológusa a Popular Science cikkében.
Bolsonaro már a kampány során számos utalást tett rá, hogy megválasztása esetén jelentős változások jönnek a környezetvédelemben. Ami elsősorban azért tűnt aggasztónak, mert a „Föld tüdejének” is nevezett Amazonas-medence nagy része Brazília határain belül fekszik, és a bolygó legnagyobb esőerdejében esett károk visszafordíthatatlan globális folyamatokat indíthatnak el. Bolsonaro első elnöki döntése az őslakosok földjeiről a klímakutatók és a környezetvédelmi aktivisták félelmeit látszik igazolni. Az 5,5 millió négyzetkilométer (csaknem hatvan magyarországnyi terület) kiterjedésű amazóniai esőerdő – amellett, hogy itt található a Föld édesvízkészletének 20 százaléka és a bolygó állatfajainak 10 százaléka – hatalmas mennyiségű szén-dioxidot köt meg, cserébe oxigént lélegez ki. S bár a folyamat részeként az elhalt fákból jelentős mennyiségű szén-dioxid is visszajut a légkörbe, a NASA hét éven át tartó, 2014-ben zárult kutatása megállapította, hogy a mérleg még így is pozitív, vagyis az esőerdő több szén-dioxidot von ki a légkörből, mint amennyit visszaenged, ezzel csökkenti a globális felmelegedést.
Sztyeppévé változhat a terület
Amazónia azonban amilyen hatalmas, legalább olyan törékeny ökoszisztéma, már egy kis változás is katasztrófát okozhat az esőerdő életében. A legnagyobb veszélyt a csapadék csökkenése jelenti, amelynek hatására a buja, zöld terület sztyeppévé változhat a jövőben. És a szárazság nem csupán a páratlan állat- és növényvilágot tizedelné meg, hanem megfordítaná a Föld tüdejének működését, így az esőerdő több szén-dioxidot bocsátana ki a légkörbe, mint amennyit elnyel. Az elmúlt évtizedekben a területet több aszályos időszak sújtotta, 2005–2006-ban, majd 2010-ben is drámaian kevés eső esett Amazóniában, amelynek következtében felgyorsult az erdők pusztulása, míg a holt fák lebomlása és a gyakori erdőtüzek miatt nagy mennyiségű szén-dioxid került a légkörbe, amely így jelentősen befolyásolta a globális szénkörforgást. A kutatók szerint mindezért a klímaváltozás mellett az emberi beavatkozás tehető felelőssé.
Az Amazonas-medence esetében ez a beavatkozás az erdőirtásban ölt testet: 2017 és 2018 nyara között csaknem nyolcezer négyzetkilométernyi esőerdő vált az illegális fakitermelés, a bányászat és az agroipar áldozatává. A biotikus pumpa elmélete szerint a növényzet vízleadása szelet gerjeszt, amely a kontinens belsejébe pumpálja a csapadékot, ennek köszönhetően az óceántól távoli területeken is közel annyi eső esik, mint a part mentén. Csakhogy a „pumpának” egybefüggő erdőre van szüksége a működéshez, az emberi pusztítás miatt foghíjassá vált területek pedig megakasztják az áramlást, tovább csökkentve a csapadékot a szárazföld belsejében megbúvó dzsungelek felett.
Az esőerdők „iparosítása”
És itt lép a képbe Brazília új elnöke, aki az elmúlt hónapokban nem csinált titkot belőle, hogy kész feláldozni az erdőt a gazdasági fejlődés oltárán. Amíg 2004 és 2012 között jelentősen lassult a brazil erdőirtás üteme, az elmúlt években újra felzúgtak a láncfűrészek, beindultak a munkagépek, Bolsonaro pedig aligha hátráltatja majd a munkálatokat. Az államfő ugyanis jelentős számú szavazatot zsebelt be azoktól a farmerektől, akiknek megígérte, lazít a környezetvédelmi szabályozásokon. Eleinte sokan attól féltek, az elnök beszántja a környezetvédelmi minisztériumot, és annak tevékenységét az agroipari lobbi által befolyásolt mezőgazdasági minisztériumhoz rendeli, ez azonban végül nem történt meg. Döntése, mely szerint a Tereza Cristina által vezetett mezőgazdasági minisztérium dönthet a bennszülöttek eddig védettséget élvező területeinek sorsáról, mégis azt jelzi, Bolsonaro komolyan gondolta az esőerdők „iparosítását”.
A „trópusi Trump” néven is emlegetett brazil államfő amerikai példaképéhez hasonlóan gyakran Twitteren ad hangot véleményének. – Kevesebb mint egymillió ember él az őslakos területeken, elválasztva az igazi Brazíliától, és kiszolgáltatva a civil szervezetek manipulációinak. Együtt a népünk részévé tehetjük ezeket az embereket – reagált Bolsonaro a közösségi felületen a döntését ért kritikákra. Brazília területének csaknem 13 százaléka az alkotmányban foglaltak szerint az őslakosok tulajdona. Mára alig 900 ezren élnek a nagy kiterjedésű rezervátumokban, amelyeknek főként az Amazonas-medence ad otthont. Az elnök egy tavalyi beszédében idegen kolóniákként hivatkozott a védett övezetekre: „előbb vagy utóbb több tucat ország jön létre Brazílián belül. A fejlett országok kihasználják az őslakosokat, és semmit sem hagynak nekünk”. Máskor egy bárányhimlős testhez hasonlította a rezervátumokat, amelyek visszavételét a nép ovációval fogadja majd.
„Rémültek vagyunk”
Valamelyest árnyalja a képet, hogy a klímaváltozás jelenségét és az erdőirtások hatását Bolsonaro is elismeri – a korábbi hírekkel ellentétben mégsem lépteti ki országát a párizsi klímaegyezményből –, véleménye szerint azonban a népességszám drasztikus emelkedése vezet az esőerdők pusztulásához, így nem a bennszülöttek földjeinek védelmére, hanem családtervezési programra van szükség mindenekelőtt. Tereza Cristina mezőgazdasági miniszter mindeközben hangsúlyozta, Brazília a világ egyik legelőremutatóbb környezetvédelmi rendszerét építette ki, amelyet a fejlett országoknak követnie kellene, nem kritizálnia.
Szavai azonban nem győzték meg az esőerdő mellett az őslakosok biztonságáért is aggódó szakembereket és aktivistákat. Amennyiben ugyanis a minisztérium – a befolyásos cégek nyomásának engedve – feloldja a fakitermelés, a bányászat és a mezőgazdasági tevékenységek tilalmát a bennszülöttek lakta területeken, elkerülhetetlenné válik a környezeti pusztítás elleni harcban eddig igen nagy szerepet játszó indiánok és az erődirtást végzők közötti konfliktus, amelynek végkimenetele aligha kérdéses.
Bolsonaro többször nyíltan kijelentette, hogy az országot 1964 és 1985 között irányító katonai rezsim egyetlen hibája az volt, hogy gyilkosságok helyett csupán kínzásokkal fegyelmezte a népet. – Még legalább 30 ezer embert el kellett volna tüntetni a Föld színéről – vonta le a végkövetkeztetést a diktatúra alatt a hadseregben szolgált államfő. Jogvédő szervezetek és civil aktivisták ezért is aggódnak az őslakosokra vonatkozó kijelentései miatt. – Rémültek vagyunk, én az életemet is féltem – mondta egy helyi lapnak adott interjúban Dinamam Tuxa, a brazil őslakosok szövetségének koordinátora. Ugyanő még az elnökválasztás előtt úgy fogalmazott, „ha Bolsonaro győz, intézményesíteni fogja a népirtást”.
Lehetetlen ígéretek
– Brazília belefáradt a korrupcióba, az erőszakba és abba, hogy a gazdaság egy helyben rostokol, Bolsonaro pedig megígérte, hogy radikális változást hoz ezeken a területeken – fogalmazott az AP hírügynökség helyi hírigazgatója a 2018-as brazíliai választások kapcsán, ahol a szélsőjobboldali jelölt végül a szavazatok 55,13 százalékát kapta. Munkáspárti ellenfele, a libanoni származású Fernando Haddad 44,87 százalékkal megszorítani sem tudta Bolsonarót, aki most, úgy tűnik, beváltja ígéreteit.
– Különbséget kell azonban tenni a kampány során elhangzott beszédek retorikája és a kongresszusban meghozott kormányzati döntések között – hangsúlyozta Eduardo Viola, a Brasília Egyetem nemzetközi kapcsolatok tanszékének professzora. – A választók igényeire hangolt ígéretek közül sokat gyakorlatilag lehetetlen lesz beváltani – tette hozzá Viola, aki szerint jó példa erre, hogy Bolsonaro többször fenyegetőzött azzal, hogy Brazília kilép a párizsi klímaegyezményből, amelyet a kongresszus szinte egyhangú szavazással ratifikált.
magyarhang
