Magyarország a sorozatos európai válságok után azt a következtetést vonta le, hogy meg kell őrizni az identitást, meg kell védeni a biztonságot és tovább kell erősíteni a versenyképességet
– mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a ZalaZone zalaegerszegi járműipari tesztpálya első ütemének átadásán.
„Ez a három dolog a magyar észjárás szerint összefügg: az identitásunk és a határaink megvédéséhez hozzátartozik az európai életforma, az európai gazdasági modell és a világ legnagyobb belső, egységes piacának megőrzése is” – fejtette ki a kormányfő.
Hangsúlyozta továbbá: a pénzügyi és a migrációs válság, valamint a Brexit is arra figyelmeztet, hogy „ha nem figyelünk oda, ha nem választunk megfelelő vezetőket, ha nem hozunk jó döntéseket, ha nem teszünk bátor lépéseket, akkor Európa tartós hanyatlása is bekövetkezhet”.
Reményét fejezte ki, hogy az EP-választás után lesznek olyan vezetői a kontinensnek, akik meg akarják erősíteni a polgárok biztonságát, társadalmi-gazdasági helyzetét és Európa szuverenitását.
A járműipari tesztpályáról szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott: „a jövő elkezdődött körülöttünk, úgy hívják, digitális gazdaság, Ipar 4.0 (…), ez a beruházás pedig egy első jegy, amelyet megváltottunk ebbe a bizonyos jövőbe”.
Várakozása szerint a zalaegerszegi pályán egy regionális szakmai központ jöhet létre, amelynek a vonzáskörzete az egész régióra kiterjed, sőt európai kisugárzása is lehet. A beruházás forrásait a költségvetés biztosította 45 milliárd forintból, a második fázis pedig a tervek szerint 2020-ig épül meg – tájékoztatott.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy ma Magyarországon 620 járműipari vállalat van jelen, a világ húsz legmeghatározóbb járműgyártója és járműipari beszállítója közül 15-nek gyára működik az országban.
Nemzeti érdeknek nevezte, hogy ezek a cégek úgy gondoljanak Magyarországra, ahol nemcsak a termelés és az összeszerelés, hanem a fejlesztés területén is versenyelőnyre lehet szert tenni.
Ez sem tűnik elrugaszkodott tervnek – mondta -, hiszen Magyarország ma már jóval több, mint egy összeszerelő műhely, hiszen 10 ezer járműipari fejlesztő mérnök és ugyancsak mintegy 10 ezer telekommunikációs mérnök dolgozik az országban.
A járműipari kutatóhelyek száma 40, amelyek működésére és fejlesztésére ebben az EU-s ciklusban 800 milliárd forintot fordítottak – közölte.
A kormány kutatás-fejlesztési politikájáról szólva elmondta: idén a költségvetés több mint 140 milliárd forinttal támogatta a hazai K+F-et és innovációt, jövőre pedig várhatóan 30-40 milliárd forinttal emelik az állami forrásokat. Szerinte ez jól mutatja az MTA-vita hátterét is: nem az a kérdés, mi legyen az akadémiával, hanem az, hogy mi legyen a magyar innovációval, kutatással. „Ha már több pénzt akarunk rá elkölteni (…), akkor nyilván szeretnénk jól és hatékonyan felhasználni” – jelentette ki.
A kormányfő sürgette továbbá, hogy Európa tartson lépést a versenytársakkal a digitális korszakba vezető úton, és őrizze meg „digitális szuverenitását”.
Orbán Viktor egy rövid megjegyzés erejéig – a vendégeket köszöntve – kitért az osztrák belpolitikai válságra is, úgy fogalmazva: „osztrák barátaink most nem jöttek, mert ott soron kívüli vadászidényt hirdettek meg”. Szavai szerint ez felhívja a figyelmet, hogy a politikai stabilitás milyen fontos egy ország életében.
A ZalaZone járműipari tesztpálya első ütemének avatóján Vigh László, a térség országgyűlési képviselője, a tesztpálya miniszteri biztosa jelezte: a 265 hektáros területen elkészült a két kilométeres kezelhetőségi pálya, ahol a menetstabilizálást, a kormány- és fékrendszert vagy a sávtartó funkciókat tesztelik. A mintegy 300 méter átmérőjű dinamikai felület 800 méteres ráfutósávval rendelkezik, ami egyebek mellett a „jávorszarvastesztek” elvégzésére is alkalmas, a fékek vizsgálatát pedig nyolc különböző sávból álló felületen végezhetik.
Elkészült a smart city, az okosváros első öthektáros területe, ami városi környezetet imitáló körülményeket biztosít. A 2000 négyzetméteres technikai épület 16 személyautó és három kamion elhelyezésére lett kialakítva, a 300 fős konferenciaterem pedig ugyancsak alkalmas járművek bemutatására is – sorolta Vigh László.
A miniszteri biztos úgy fogalmazott: a 265 hektár maga az innováció, a jövő, ahol „az ötödik generációs infokommunikációs rendszer, a mesterséges intelligencia, az irányításelmélet, a robotika, a filozófia, az oktatás, a számítógépes tudományok” mind a biztonságos közlekedés, a jövő közlekedési kultúrájának kiépítése érdekében találkoznak a „Szilícium-völgyben”.
Balaicz Zoltán polgármester házigazdaként felidézte, hogy 2015-től dinamikus fejlődési pályára állt Zalaegerszeg. Már épül a megye legnagyobb, 170 milliárd forintos beruházásaként az M76-os gyorsforgalmi út Zalaegerszeg és az M7-es autópálya összeköttetéseként, illetve tervezik a kapcsolatot az M8-assal is. Az elmúlt négy évben 4000 új munkahely jött létre a városban, ahol 2,5 százalékra csökkent a munkanélküliség.
A polgármester kitért arra is, hogy 2016 májusában jelentette be a tesztpálya építését a miniszterelnök, egy évre rá letették az alapkövet, két évvel később pedig már elkészült az első ütem.
Az ünnepi beszédeket követően Orbán Viktor miniszterelnök, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Hári András, a tesztpálya ügyvezetője közösen nyomták meg azt a gombot, ami a pálya működésének indítását jelképezte. A rendezvényen résztvevők – köztük miniszterek, nagykövetek, jelentős hazai és külföldi cégek vezetői – ezután megismerhették a tesztpályát, valamint a távközlési cégek által már működőképessé tett 5G telekommunikációs hálózat előnyeit.
