Szerda reggel hadrendbe állították a Tolna megyei Medinán létesített 3D-s NATO-radart.
A RAT 31-DL típusú, olasz gyártmányú berendezés a 2014 áprilisában hadműveleti szolgálatba helyezett békéscsabai és a bánkúti radarral együtt látja el Magyarország légtérvédelmét.
Magyarország légvédelmének rádiólokációs felderítő-, információs és vezetési rendszere az 1990-es évek közepére elavult. A legtöbb berendezés működési frekvenciája nem felelt meg a bevezetendő nemzetközi szabványoknak, a polgári célú kommunikációs berendezésekkel egyre több esetben fordult elő kölcsönös interferenciás zavarás. 1994-ben megkezdődött a rádiótechnikai dandár átszervezése, új megoldásokat dolgoztak ki a nemzeti légtérellenőrzés és légvédelem rádiólokációs biztosításának hatékony megvalósítására. Az Országgyűlés 1995 őszén határozatban hagyta jóvá a Bükk és a Mecsek legmagasabb pontjára építendő radarállomások tervét.
Amikor Magyarország 1999. március 12-én a NATO teljes jogú tagja lett, légvédelmi rendszere a minimális katonai követelményeket is csak részben tudta teljesíteni. Az Észak-atlanti Tanács 1999. július 25-én jóváhagyta a magyarországi radarrendszer fejlesztésére kidolgozott csomagot, majd hozzájárult a beszerzési folyamat elindításához, biztosítva az anyagi fedezetét. Az akkori tervek három új katonai légtérfigyelő háromdimenziós (3D-s) radarberendezés létesítését írták elő: Bánkúton, Békéscsabán és a Mecsekben, a Zengőn. Az első két helyszínen 2014 áprilisában szolgálatba álltak a lokátorok, a harmadik beruházás azonban jelentősen csúszott.
A zengői munkálatok megkezdését 2001-re tervezték, és 2004-2005-re fejezték volna be. Az építési engedélyeket az első Orbán-kormány idején, 2002. március 21-én kelt kormányhatározat alapján adták ki. A Zengő-beruházás ellen azonban 2003 végétől heves tiltakozási hullám bontakozott ki. Egyrészt az ottani különleges természeti értékek miatt, másrészt azért, mert az engedélyezési folyamatban a helyi önkormányzatoknak és civil szervezeteknek nem volt lehetőségük érdemi véleménynyilvánításra. Sólyom László államfő személyesen is tiltakozott a Zengő-terv ellen.
A tiltakozások miatt a kormány 2004 közepén szakértőkből álló vizsgálóbizottságot alakított, és a testület javaslatára 2005 februárjában úgy döntött, hogy a Zengőre tervezett NATO-radarállomás az 1999-ben eltervezett módon nem épülhet meg. Gyurcsány Ferenc kormányfő utasítást adott új lehetőségek feltárására, majd 2005. november 23-án a Mecsek második legmagasabb csúcsát, a Pécs külterületén található Nagy-Tubest választották új helyszínnek. 2006 májusában katonai-szakmai szempontból a NATO is elfogadta az új elképzelést, a tervezet ugyanakkor Pécsen heves tiltakozásokat váltott ki. 2007. március 4-én helyi népszavazást is rendeztek, amely az elégtelen részvétel miatt érvénytelennek bizonyult, de a szavazók többsége elutasította a beruházást.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) 2007. április 21-én kiadta a radar építési engedélyét a Tubesre. A határozatot Pécs városa megfellebbezte, de júniusban megszületett a másodfokú, jogerős építési engedély. 2007 decemberében a városi közgyűlés módosította addigi építési-szabályozási tervét, hogy megakadályozza a radar felépítését.
Az Alkotmánybíróság 2009. május 11-én alkotmányellenesnek minősítette a pécsi önkormányzat által hozott tiltó rendeleteket, és megsemmisítette az építési szabályzat módosításának önkormányzati rendeletét. 2009. november 27-én a Fővárosi Bíróság ugyancsak Pécs ellenében döntött, amikor felülvizsgálati eljárásában jogerősen elutasította a Tubes tetején már meglévő katonai híradóobjektum korszerűsítését és az oda tervezett NATO-radar kiépítését engedélyező miniszteri határozatot támadó beadványokat. 2009. december 17-én a pécsi önkormányzat lezáratta a Tubesre vezető utat, hogy megakadályozza a katonai radarállomás felépítését, egyben civilekkel összefogva a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, kérve az ügyben hozott korábbi bírósági döntések felülvizsgálatát.
2010. március 17-én a Legfelsőbb Bíróság új eljárásra kötelezte a Honvédelmi Minisztérium építési hatósági osztályát a Tubesre tervezett NATO-radar ügyében. 2010. július 16-án a HM megszüntette a radarállomás építésügyi hatósági eljárását, ezzel hivatalosan is elállt a NATO-lokátor ottani felépítésétől.
A Honvédelmi Minisztérium 2011. március 8-án jelentette be, hogy a lokátort a Tolna megyei Medina környékén működő radarszázad területén javasolja felépíteni. Hende Csaba honvédelmi miniszter március 10-én arról számolt be, hogy a NATO is elfogadta a medinai helyszínt, ahol az 1987-ben üzembe helyezett, szovjet technológiájú radart háromdimenziós váltja fel.
2011. október 21-én megállapodás született arról, hogy a HM 100 millió forintos (négy évig évente 25 milliós) támogatást nyújt a medinai infrastrukturális fejlesztésekhez.
2012 áprilisában befejeződött a tervezett medinai NATO-radartorony építési engedélyezési eljárása, majd október 2-án elhelyezték a radar alapkövét.
2013. szeptember 11-én illesztették az épülő radarállomás tornyára a 3D-s radar csonkagömbjét, az úgynevezett radomot, amely az időjárás viszontagságaitól védi az ország légterét ellenőrző radart.
2014. március 18-án átadták a 45 méter magas, 111 oszlopon álló, 117 tonna betonacél és 1061 köbméter beton felhasználásával készült radartornyot, amelybe az olasz Selex ES cég beszerelte az ötödik generációs, számítógépes jelfeldolgozású RAT 31-DL típusú radarberendezést. A beruházás kivitelezője a HM Elektronikai és Informatikai Zrt. és a Megalogistic Zrt. volt. A beruházás költsége 1,1 milliárd forintot tett ki, amelynek 94 százalékát a katonai szövetség saját költségvetéséből állta. A NATO a radar élettartama alatt, 2033-ig a működés költségeihez is hozzájárul.
Az ország légterének védelmét a békéscsabai, a bánkúti és a medinai 3D-s radar két működő, úgynevezett réskitöltő radarszázaddal együtt biztosítja.
Forrás: metropol;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu
