Hatalmas tudományos siker és orvosi áttörés, hogy a Tel-avivi Egyetem kutatói 3 óra alatt sikeresen nyomtattak ki egy 3D-s szívet sejtekkel, vérerekkel és kamrákkal.
A 3D-s szív nyomtatásáról készült tudományos publikáció Nadav Noor, Assaf Shapira, Reuven Edri, Idan Gal, Lior Wertheim és Tal Dvir munkája.
Sikerült kifejleszteni a rák ellenszerét – jelentette büszkén januárban az izraeli sajtó. A hír szerint az Accelerated Evolution Biotechnologies (AEBi) új eljárása a kezelés első napjától hatásos, és csak néhány hétig kell használni. A kutatók állították: a gyógyszer egy éven belül teljesen készen lesz. Néhány hónappal később a haifai Technion műszaki egyetem munkatársa, dr. Nátán Kárin mutatta be sikeres kísérletét, amelyben az immunrendszer szabályozó és végrehajtó T-sejtjei közötti együttműködést vizsgálta. Kutatásai arra irányultak, hogy miként lehet immunterápiás gyógyszerek kifejlesztésénél alkalmazni azokat a sejtmechanizmusokat, amelyek olyan autoimmun betegségeket váltanak ki, mint az I-es típusú cukorbetegség vagy a sclerosis multiplex. „Úgy véljük, hogy a szabályozó sejtek megerősítésével megelőzhetjük az autoimmun betegségeket, blokkolásukkal pedig meggátolhatjuk a rák kifejlődését” – mondta dr. Kárin. Ezzel párhuzamosan a jeruzsálemi Héber Egyetemen jelentették be, hogy ellenőrzőpont-receptorként működő fehérjével kísérleteznek. A fehérje átprogramozásával azt szeretnék elérni, hogy rákos sejtek esetén a lehető legerősebb beavatkozást rendelje el a receptor.
„Ha a megfelelő módon korlátozzuk e fehérje működését, akkor az immunrendszer a szokásosnál kétszer-háromszor akkora hatékonysággal képes támadni” – mondta dr. Michál Lotem, a kutatás vezetője. Izrael és az izraeli kutatók az elmúlt évtizedekben számos jelentős tudományos eredményt értek el. Ennek oka elsősorban az, hogy az ország rendkívül sokat költ kutatásra és fejlesztésre. Bár az adatok gyorsan változnak, Izrael egy évvel ezelőtt Koreával és Japánnal szoros versenyben volt a dobogón. Izrael a GDP-je 4,3 százalékát költi kutatásra és fejlesztésre. Csak összehasonlításképpen: Svájc 3,4, Svédország 3,3 százalékot költ ugyanerre a célra. (A rangsor természetesen drámaian változik, ha a kutatásra költött konkrét összegeket nézzük. Abszolút értékben az Egyesült Államok 511, Kína 452, Japán 166, Németország pedig 119 milliárd dollárt fordít ilyen célokra.)
Egy másik számsor az izraeli oktatás erősségével magyarázza az eredményeket. Amikor a kutatók teljes népességhez viszonyított arányát vizsgáljuk, kiderül, hogy a parányi állam 8250 kutató jut 1 millió lakosra. Ugyanez a szám Dániában 7515, Svédországban 7153, a Koreai Köztársaságban 7113. Ugyancsak beszédes adat, hogy 2010 óta megkétszereződött az egészségüggyel foglalkozó start upok száma Izraelben. Jelenleg több mint 300 ilyen vállalkozást tartanak nyilván. Legtöbbjük a személyes digitális eszközök, klinikai munkafolyamatok támogatása és a vizsgálati eszközök fejlesztésével foglalkozik. – Kövesdi
