Forrás: hirado
Vakgőte, vízben élő barlangi giliszta, vakbolharák. Többségünk bizonyára nem is hallott ezekről az állatokról, pedig itt élnek nálunk és a környező országok vizes barlangjaiban. E földalatti vízi világ rejtelmeibe ritkán pillanthat be emberi szem, a Kék bolygó stábja eljutott a rejtett helyszínekre, mellettük azt is bemutatta, micsoda vízkincs rejtőzik barlangjaink mélyén.
Azt mindenki jól tudja, hogy hazánk igen gazdag édesvizekben. Az viszont talán kevésbé ismert, hogy a világon az ötödik legnagyobb termálvízkinccsel rendelkezünk. Oka a Kárpát-medence geológiai adottságaiban keresendő.
Mivel a földkéreg a Kárpát-medencében mintegy 10 kilométerrel vékonyabb a világátlagnál, ezért a forró magma közelebb van a felszínhez. A Föld középpontja felé haladva átlagosan 20, de előfordul, hogy 15 méterenként is 1 fokkal nő a hőmérséklet, szemben Európa többi részével, ahol 33 méterenként növekszik. Ezért sokkal kisebb mélységből lehet hévizet nyerni, mint a kontinens más pontjain.
Magyarország azért is különleges, mert termál- és karsztvizeinek egy része barlangrendszerekben van, eme barlangokat évtizedek óta kutatják a magyar búvárok.
A földalatti termál- és karsztvizek nemcsak tavakat, folyókat, patakokat táplálnak, több település az ivóvizet is innen nyeri. Aggteleken kívül több Mecsek és Bükk környéki település is karsztbarlangból kapja az ivóvizét. Kiemelt védelmük – természeti értékükön túl – ezért is fontos. Ha ugyanis a felszínről szennyeződés jut be a karsztba, az nagyon gyorsan terjed.
A magyar búvároknak köszönhetően a hazai barlangrendszerek az egyik legjobban feltártak a világon. Az UNESCO Világörökség listájára felkerült Aggteleki karszthoz tartozó Rákóczi–barlangot Európa legszebbjei között tartják számon.
A barlangokban található vízkészlet a közeljövőben egyre fontosabb lehet. Mivel hazánkban sok az édesvíz, nekünk nem létszükséglet, hogy a barlangokat forrásként használjuk, ám a közelünkben van olyan ország, ahol ez másként van.
A barlangi túravezető szerint ilyen ország például Montenegró, amelynek egésze karsztterületen fekszik. Amint az esővíz leesik, rögtön beszivárog a talajba. Tengerpartjuk van, forrásuk viszont nagyon kevés, ezért nagyon kíváncsiak, hogy melyik barlangban van édesvíz, mert onnan fognak tudni ivóvizet kinyerni – magyarázza.
A barlangok nemcsak ezért lehetnek érdekesek. Élőviláguk is meglepően változatos. A barlangbiológus szavai szerint élőlények szempontjából legjellemzőbb vonásuk, hogy nagyon kevés tápanyag jut beléjük. Nincsenek növények, amelyek megtermelnék, ezért a közösségek csak a felszínről véletlenszerűen bekerülő táplálékból élhetnek.
A barlangi állatok sokféle trükkel alkalmazkodnak a mostoha körülményekhez. A víz alatt élő Helodrilus Mozsaryorum gilisztafaj úgy gyűjti be az anyagcseréjéhez szükséges vizet, hogy elülső részét az iszapba fúrja, hátsó részével pedig tölcsérező mozgást végez. A faj csak és kizárólag az aggteleki Baradla Rövid Alsó-barlangban él.
Mivel a barlangok elszigetelt élőhelyek, ezért kiváló kutatási területek. A barlangbiológus szavai szerint vannak olyan élőlények, amelyek viszonylag egyszerű, évezredekig fennálló rendszerben élnek, ami egyfajta labort nyújt a kutatóknak, ahol meg tudják vizsgálni, mi történik az élőlényekkel.
Barlangjaink élővilágára és vízkincsére tehát érdemes vigyázni. Ráadásul épp a barlangok teszik egyedivé Budapestet. A magyar főváros az egyetlen a világon, amelynek lakóterülete alatt nagy kiterjedésű barlangrendszerek találhatók.
Korrektúra: www.hirmagazin.eu
