Tavaly télen a Grönlandtól északra fekvő tengeri területeken — a műholdas feljegyzések 1979-es kezdete óta — első alkalommal regisztráltak nagy kiterjedésben nyílt vizet, vagyis jég nélküli területet, úgynevezett polinyját. No de mik lesznek a következmények?
Már tavaly is lehetett hallani, hogy az északi területeken, Skandináviában is rendkívül meleg időszak volt nyáron, de télen is voltak kifejezetten meleg terminusok, amikor a hőmérsékleti értékek meghaladták még a magyarországit is. Mint Nagy Balázs geográfus, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője az InfoRádióban elmondta, ez is hatással van az északi területekre, de az által, hogy kisebb a jégfelület, más a Föld fényvisszaverő képessége; a sötétebb tenger pedig sokkal több hőt begyűjt, mint egy jéggel borított tenger.
„Az északi sarki jég nem úgy járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez, hogy elolvad a jég és plusz víz folyik a tengerbe,
hiszen az északi sarkvidéki tengeri jég magának a tengervíznek a megfagyásából származik. De az a tény, hogy kevesebb a jég, térfogatváltozást okoz, hiszen jobban felmelegszik a tenger. Tehát
ha nagy, jégmentes felszínek keletkeznek ezeken a területeken télen is, az nagyban hozzájárulhat a tengervíz melegedéséhez. És mivel a levegő alulról melegszik, ha a tenger melegebb, a levegő is melegebb lesz.
Ez egy önerősítő, gyorsuló folyamat” – magyarázta a geográfus.
Az orosz tengerparti területeken telente nagy jégtömbök keletkeznek, amelyek a partvidék ásványi anyagait is magukba fagyasztják. Ezek a nagy jégtömbök elindulnak az Északi-sark középső területei felé. A felmelegedés ezt a folyamatot gátolja, tehát a jegek még azelőtt elolvadnak, mielőtt az ásványi anyagokat eljuttathatnák távolabbi területekre.
Hogy ez az ökosztisztéma egészére is hatással lehet, arról Nagy Balázs elmondta, főleg a sekély tengeri részeken lehet baj, az orosz tengerek mentén sok száz kilométer hosszan vannak ilyen földrészek.
tehát sokkal több üledék rakódik le már a part közelében, mint ahogy ezt korábban tapasztalták. A jeges óceán lényegesen gyorsabban reagál a változásokra, mint azt korábban feltételezték” – mutatott rá Nagy Balázs geográfus.
