Nem nyilvános Facebook-kommentje után rúgtak ki az MTA Történettudományi Intézetéből egy kutatót, miután vitapartnere felnyomta őt egy káromkodás miatt. Ginelli Zoltán munkaügyi bíróságon pereli a kutatóintézetet.
Engem az a manipulatív és gusztustalan viselkedésed basz fel, hogy te magánemberként vetíthetsz mindenféle faszságot, de ha végzett szakemberként társadalmi kérdésekben ezt kevered, akkor te egy áltudományos kókler vagy és visszaélsz a pozícióddal.
Ezt a kommentet írta egy fiatal kutató egy nem nyilvános kommentfolyamban a Facebookon, mire a vitapartnere számonkérte, hogy vajon ez a munkáltatói véleménye is, majd azzal a lendülettel továbbküldte a bejegyzést a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjába (MTA BTK). A bemószerolás után az MTA kutatóintézetének vezetése elállt Ginelli Zoltán kész szerződésének aláírásától, ami a geográfus szerint nem csak etikátlan, de munkajogilag is kifogásolható. Ginelli az MTA Tudományetikai Bizottságához fordult, és beperelte az MTA BTK-t. A folyamatban lévő ügy sztorijával a kutató most áll a nyilvánosság elé.
Leküldtem a posztodat a munkáltatódnak. Ha ez belefér a social media policyjükbe, akkor javasoltam módosítani
– jelezte a kommentfolyam végén a vitapartner, hozzátéve, hogy személyesen is meg fogja keresni, továbbá felnyomja Ginellit kutatóhelyeinél, az angliai Exeteri Egyetemen, valamint az MTA Történettudományi Intézetében, ahol küszöbön állt a szerződése egy hároméves kutatási projektre. Ami még meglepőbb: az MTA intézete ezután valóban elállt a szerződtetésétől. Nem világos, hogy egy nem nyilvános kommentvita alapján ezt miért tehették meg.
A társadalomtudományosnak látszó, elmérgesedett csörte egy lakhatási problémákról szóló cikk megosztása alatt alakult ki. A szintén társadalomtudományos végzettségű, erősen piacbarát ellenkommentelő (a valódi neve helyett hívjuk Szilágyi Emilnek) azt fejtegette, hogy a szegények maguk tehetnek a helyzetükről, és csak azért nem élnek jól, mert nem akarnak előrejutni:
Probald ki te is: AKARJ tobbet keresni, es lass csodat, az elmed meg fogja talalni az oda vezeto utat.
Ginelli a kommentekben azt írta, hogy ez a szöveg nagyjából az üzleti motivációs mémek színvonalán mozog, majd megjegyezte, hogy ezzel a hozzáállással szégyen, hogy Szilágyi kutatóként működik. Aztán jött a káromkodás, mire ellenfele feljelentette őt.
Az MTA BTK nem sokkal azután, hogy Szilágyi megkereste őket a kommentekkel, elállt a Ginellinek beígért szerződtetésétől, egy nappal azelőtt, hogy azt aláírta volna. A kutatócsoport, ami alkalmazta volna, nem sokkal korábban nyert el egy OTKA-pályázatot „Tudás, tájkép, nemzet és birodalom” címmel, tavaly október 8-án ennek keretében Ginellit állományba is léptették, majd 26-án arról is tájékoztatták, hogy elkészült a munkaszerződése, lehet jönni aláírni. Három nappal később azonban a kutatást vezető Demeter Gábor újabb levelet írt neki azzal a szöveggel, hogy
Főigazgató Úr az imént telefonált, és azt mondta, hogy nem írta és nem fogja aláírni az alkalmazásodat, tehát én se tegyem. Meghallgatván indokait, egyet kell, hogy értsek vele.
Arról, hogy mik voltak ezek az indokok, Ginelli nem kapott hivatalos tájékoztatást. Ennek megtagadását az Index kérésére az MTA BTK vezetése azzal indokolta, hogy mivel a kinevezése még nem volt aláírva, nem állt az MTA BTK alkalmazásában, különben is, még próbaidő alatt sem lenne köteles a munkáltató ezt megindokolni. „A személycsere egyébként meglehetősen gyakori ezekben a jellemzően többéves kutatási programokban” – írták kérdésünkre.
A kutató azonban azt állítja, hogy a kutatásvezetője szóban elárulta neki, hogy a facebookos feljelentés miatt tört ki a balhé. Ginelli szerint az MTA visszakozását sem a hozzászólása tartalma és stílusa sem indokolta, ráadásul „a hozzászólás korlátozott nyilvánossági köre sem teszi lehetővé, hogy az MTA BTK mint munkáltató ezt a hozzászólást (fel)használja”. Ginelli úgy tudja, hogy, a kutatóintézetnek nincs is olyan etikai szabályozása, amit megsértett volna.
Ginelli azt állítja, hogy figyelmeztették az MTA BTK-n: nem érdemes jogi útra terelnie az ügyet, mert annak kihatása lehet a tudományos előmenetelére. Sőt, szerinte a többiek terhére is zsarolták. „Ha nem maradok csöndben, akkor beszántják az egész projektet” – idézi a posztjában, egy emailre hivatkozva, melyben közvetítették felé a vezetőség akaratát.
A fiatal kutató azt állítja, hogy a 3 éves munkaszerződés meghiúsulása miatt kb. 4 millió forint juttatástól esett el, és így állandó jövedelem nélkül maradt, mert hónapokig erre az állásra várt. Tudomásunk szerint Ginelli ezután sok mindenkit megkeresett a panaszával, de úgy érezte, a kollégái nem állnak ki mellette. Végül tudományetikai vizsgálatot kezdeményezett az Akadémián, az ügyet perre vitte, és a nyilvánossághoz fordult.
Ginelli azt mondja, nem hagyhatja, hogy mást is egy Facebook-hozzászólás miatt vegyenek elő és lehetetlenítsenek el. A blogjára az ügyről írt hosszú posztban így fogalmaz:
Nem fogok szolgalelkűen hallgatni, nem fogom a MTA BTK vezetőségének „jó tanácsait” megfogadni, nem fogom a hierarchiával való erkölcstelen visszaéléseket elfogadni, nem fogok a „felülről leszóltak” hatalmi mechanizmusokhoz asszisztálni, sem pedig a személyi lojalitásokon alapuló hatalmi függést és a pitiáner módszerekkel próbálkozó gazdasági elnyomást legitimálni.
Az ügyről megkérdeztük az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontját is. Ezt válaszolták:
„Egyértelműen cáfolni tudjuk, hogy főigazgató úr vagy a TTI vezetősége kizárólag egy Facebook-poszt alapján döntene egy leendő kolléga alkalmazásáról vagy nem alkalmazásáról” – írták, és arra hivatkoztak, hogy az ügytől függetlenül a korábbi munkaadóitól és tanáraitól bekért referenciák alapján döntöttek úgy, hogy nem alkalmazzák Ginellit. Állításuk szerint ezek alapján a fiatal kutató „olvasott szakember, de problémás és megbízhatatlan is egyúttal”.
Ginelli érdekében nem szeretnénk szó szerint idézni, mindenekelőtt azért, hogy e szerencsétlen eset ne befolyásoljon hátrányosan egy induló kutatói életpályát
– írták az Indexnek adott válaszukban. Ginelli a referenciák szabályosságát kétségbe vonja, és azt hangsúlyozza, hogy más nemzetközi szakmai referenciákat ugyanakkor az MTA intézete nem vett figyelembe.
Azt nem cáfolta az MTA BTK, hogy a Facebook-poszt miatti bemószerolás szerepet játszott az ügyben, ez pedig munkajogilag aggályos lehet. Erről és a többi kérdésről a munkaügyi bíróság fog dönteni, ahol Ginellit a Helsinki Bizottság képviseli. A Magyar Tudományos Akadémia időközben arra hivatkozva, hogy folyamatban lévő bírósági ügyről van szó, elutasította a tudományetikai eljárást.
(Borítókép: Nagy Attila Károly / Index.)
