Gibraltár közelében nemrég egy spanyol hadihajó távozásra utasított brit kereskedelmi hajókat, mondván, hogy azok spanyol vizeken tartózkodnak. Amikor a brit haditengerészet hajója is megjelent, a spanyolok elhagyták a helyszínt – hangzott el az M1 Világ című műsorában.
Az incidens jól jelzi, hogy a Brexit közeledtével, Gibraltár miatt nő a feszültség az Egyesült Királyság és Spanyolország között.
A Brexitnek köszönhetően újra napirendre került Gibraltár hovatartozásának kérdése. Gibraltár 1713 óta Nagy-Britannia szuverenitása alá tartozik. Azt lehetett hinni, hogy a terület sziklaszilárdan a britekhez tartozik, az ilyen esetekből azonban kiderül, hogy nem – fogalmazott a műsorban Szabó Barnabás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.
A gibraltáriak 1967-ben már színt vallottak
A Gibraltári-félsziget a 15. század közepétől a 18. század elejéig állt spanyol fennhatóság alatt, Nagy-Britannia hivatalosan 1713-ban, a spanyol örökösödési háborút lezáró Utrechti békével szerezte meg a területet.
Az 1960-as években, mikor a brit gyarmatok jó része megszerezte függetlenségét, London Gibraltár számára is megadta volna ezt a lehetőséget – az utrechti békeszerződés szerint azonban a brit fennhatóság megszűnése esetén a félsziget visszakerülne Spanyolországhoz. Az Egyesült Királyság így 1967-ben a gibraltáriakra bízta a döntést, hogy spanyol vagy brit fennhatóság alatt kívánnak-e élni.
Népszavazást tartottak, melyen a 12 182 választóból mindössze 44 szavazott a Spanyolországhoz való csatlakozásra. Madrid ezután lezárta a gibraltári-spanyol határt, valamint kereskedelmi korlátozásokat vezetett be a brit területtel szemben. A konfliktus 1985-ben oldódott meg, mikor Spanyolország csatlakozott az Európai Gazdasági Közösséghez, és ezzel a határ megnyílt.
Gibraltár nemet mondott a spanyol befolyásra
A Brexit mindezt most veszélybe sodorta. Spanyolország sosem mondott le teljesen a félszigetről, és sokan attól tartanak, hogy a brit kilépést kihasználva Madrid megpróbálja ellenőrzése alá vonni a területet. Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy a spanyol kormány tavaly novemberben csak úgy írta alá a Brexitről szóló megállapodást, ha a Gibraltárt érintő kérdésekben Spanyolország vétójogot kap.
A gibraltári kormány hivatalos álláspontja szerint Gibraltár nem kíván Spanyolországhoz tartozni, és azt sem szeretné, ha Madrid bármilyen formában beleszólna a város sorsának alakulásába. A gibraltáriak azonban azt sem akarják, hogy a félsziget és Spanyolország között korlátozzák az áruk és a munkaerő szabad áramlását.
A gibraltáriak 90 százalék fölötti arányban elutasították a Brexitet. Az is fontos volt nekik, hogy ne legyen határ Spanyolországgal és az Európai Unióval. De ebből nem következik egyértelműen, hogy Spanyolországhoz szeretnének tartozni – mondta a kutató.
Katalóniából már ismerős lehet a probléma
A britek számára Gibraltár még egy plusz terhet jelent az amúgy is problémákkal teli Brexit folyamatban. A helyzet megoldását azonban a brit-spanyol vita mellett a spanyol-katalán konfliktus is gátolja.
Szabó Barnabás szerint létezhet egy kompromisszumos javaslat, mely szerint Nagy-Britannia felajánlja Gibraltárnak, hogy döntsön ő: szeretne-e független lenni, akár saját jogán visszalépni az Európai Unióba, vagy szeretne Nagy-Britannia része maradni. Ha Spanyolország ebbe belemegy, akkor a közvetlen szomszédságában népszavazást tartanak arról, hogy egy bizonyos terület hova szeretne tartozni, vagy szeretne-e független lenni egy szuverén országtól. Ez a probléma pontosan Katalóniából ismerős, ahol a spanyol kormány semmilyen szín alatt nem megy bele a népszavazásba – mutatott rá.
Madrid jelenleg a katalán szeparatista törekvések miatt valószínűleg ellenezné Gibraltár függetlenné válását. A közvélemény-kutatások szerint a gibraltáriak pedig – ha önállóak nem lehetnek – inkább tartoznak az Egyesült Királysághoz, mint Spanyolországhoz. Még akkor is, ha le kell mondaniuk az uniós tagsággal járó előnyökről.
Forrás: M1