Ne felejtsünk el pulóvert csomagolni, ha kirándulni indulnánk az Elysium Planitia-ra. Pár napja már elérhető a NASA JPL marsi időjárásjelentése az új leszállóegység, az InSightjóvoltából.
„Az InSight a marsi egyenlítőhöz közel, kicsit északra helyezkedik el, tehát ott most tél van.” – mondta Don Banfield, a küldetés Auxiliary Payload Subsystem (APSS) berendezésének vezetője. Ez egy sor meteorológiai berendezésnek ad helyet, melyek a marsrengések észlelésében is segítenek.
„Az APSS segít kiszűrni a zajt a mérési adatainkból és megmutatja, mikor látunk marsrengést, illetve mikor nem.” – mondta Banfield. „Mivel folyamatosan működik, így az időjárásról is részletesebb képet kapunk, mint a legtöbb felszíni eszköz, melyek általában csak alkalmanként pár órán keresztül végeznek ilyen méréseket.” Jelenleg a Mars északi féltekéjén tél van — a viharos évszak.
„Mivel a leszállóegység közel van az egyenlítőhöz, nem gondoltam, hogy látunk majd a 60. szélességi fok körüli viharokra bizonyítékot, de már látjuk az időjárást befolyásoló magas és alacsony légnyomású hullámokat.” – tette hozzá Banfield. „Ezek a hullámok egészen az egyenlítőig lenyúlnak és meglepően nagyok.” A nyomáshullámok 2,5 sol (a marsi nap elnevezése, kb. 24 óra és 39 perc hosszú) periódussal oszcillálnak és a földi nyomáshullámokhoz képest egyszerűbben előrejelezhetőek.
„A magas és alacsony légnyomások az időjárási rendszereket jelzik előre. A Marshoz képest a Föld elég kaotikus. A Marson közel tökéletes, sima, szinuszos hullámok láthatóak — egy roppant szabályos, metronóm pontosságú mérleghinta. Ehhez képest a Földön a légnyomást mintha egy hiperaktív gyerek szabályozná.”
A küldetés kutatói szerint a leghidegebb, akár -60 °C-os hőmérséklet hajnali 5 óra felé fordul elő, míg a legmelegebb állapot -5 °C volt. Mikor a Nap felmelegíti a marsi felszínt, erős konvektív feláramlásokat figyeltek meg. „Képzeljünk magunk elé egy forrásban levő lábas vizet — a víz erőteljesen áramlik fel és lefelé. Ez történik a Marson is.” – mondta Banfield. „A felszínhez közeli légkör csak úgy bugyog felfelé. Ez a folyamat a Földön is lejátszódik, csak nem érezzük annyira. A Marson mindez jóval erőteljesebb.”
Másik meglepetés volt, hogy a kutatók úgynevezett „porördögöket” figyeltek meg. Ezek a marsi talajból álló kísérteties, alacsony légnyomású, tornádószerű forgószelek. „Közel 100 km/h sebességgel forognak” – mondta Banfield. „A leszállóegységet is rázzák, ezt már többször láttuk. Még a talajt is képesek megdönteni, melyet a roppant érzékeny szeizmométerünknek hála tudunk. A földi sivatagokban kialakuló hasonló porördögök valószínűleg 15 m átmérőjűek és közel 1 km magasak lennének. A Marson ezek akár 5 – 10 km magasra is nőhetnek, a legnagyobbak átmérője pedig a 100 métert is meghaladhatja.”
Az InSight tavaly november végén landolt és jelenleg is a bolygó belső szerkezetének vizsgálatára készül. A leszállás utáni teendőkről itt olvashatnak részletesebben.
Forrás: phys.org
