Theresa May brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság a 2016-os népszavazás döntésének megfelelően kilép az Európai Unióból, és ő elszántan törekszik arra, hogy ez a törvényben meghatározott március végi időpontban történjen meg.
May ezzel gyakorlatilag ellentmondott saját külügyminiszterének, aki a minap felvetette a Brexit halasztásának lehetőségét.
A konzervatív párti kormányfő a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapban közölt írásában egyenes utalást tesz arra is, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerében foglalt, az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülésére kidolgozott készenléti mechanizmus (backstop) jelenlegi formájának milyen lehetséges alternatíváit tárja a következő napokban Brüsszel elé.
Az EU-val novemberben aláírt 585 oldalas kilépési megállapodást a londoni alsóház – mindenekelőtt a backstop-mechanizmussal szembeni rendkívüli ellenállás miatt – a múlt hónapban példátlan, 230 fős többséggel elutasította, utána egy módosító indítványt elfogadva felszólította a brit kormányt arra, hogy kezdeményezze az EU-nál a novemberi megállapodással már lezárt kilépési tárgyalások újranyitását, és keressen a jelenlegi backstop-mechanizmus helyett „alternatív megoldásokat”.
Theresa May vasárnapi megjelent írásában közli: Sir Graham Brady, az alsóházi tory frakció legbefolyásosabb nem kormányzati tagja, aki az elfogadott módosítót beterjesztette, egyértelművé tette számára, hogy jóllehet az egyik opció valóban más megoldás keresése a backstop-mechanizmus helyett, el tudná fogadni azonban a jelenlegi készenléti megoldás átalakítását is egy olyan módosítással, amely időhatárt szabna a mechanizmus alkalmazhatóságának, vagy lehetővé tenné London egyoldalú kilépését e mechanizmusból.
May e közlése azért különös jelentőségű, mert Brady az alsóházi konzervatív frakció messze legbefolyásosabb testületének, a kormányzati tisztséget nem viselő tory képviselők alkotta 1922 bizottságnak az elnöke. Az 1923 óta létező bizottság, amely onnan kapta nevét, hogy az alapító képviselők az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni parlamentbe, informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat fogalmaz meg a kormányzati – ellenzéki időszakokban árnyékkormányzati – tisztséget viselő konzervatív képviselők számára.
Theresa May a cikk e részében így valójában azt fedte fel, hogy milyen javaslatokat készül Brüsszel elé tárni a backstop-mechanizmus átalakítására, az 1922 bizottság ajánlásai alapján.
A készenléti megoldást jelenlegi formájában mindenekelőtt a tory frakció keményvonalas Brexit-tábora veti el, mert a mechanizmus alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val a Brexit után is, ha nem sikerülne időben olyan kereskedelmi megállapodásra jutni, amely feleslegessé tenné az észak-írországi rendezési folyamat egyik fő vívmányaként hosszú évek óta nem létező fizika ellenőrzés visszaállítását az ír-északír határon.
A cikkben Theresa May alig burkoltan ellentmond saját külügyminiszterének, leszögezve: eltökélt szándéka a Brexit-folyamat végigvitele, mégpedig úgy, hogy a brit EU-tagság a törvényesen is rögzített időpontban, március 29-én szűnjön meg.
Jeremy Hunt külügyminiszter a BBC közszolgálati rádiói csütörtöki hírmagazinjában, komoly feltűnést keltve kijelentette: ha a kilépési megállapodást csak a márciusi 29-i Brexit-határidő előtt néhány nappal sikerülne elfogadtatni az alsóházban, akkor szükség lehet a kilépés „bizonyos mértékű” halasztására, mivel további, kritikus jelentőségű tervezeteket is törvénybe kell még iktatni.
A Downing Street már aznap cáfolta, hogy napirenden lenne a halasztás, közölve: a kormány változatlanul elkötelezett a kilépési határidő tartása mellett.
Forrás: hvg.hu