Ebben az évben a 64 éves korhatár betöltésével az 1955-ben született „nagy generáció” még dolgozó tagjai igényelhetik az öregségi nyugdíjukat. Természetesen azok, akik ennél idősebbek, de még nem kérték ennek megállapítását, noha a feltételeit már megszerezték, szintén bármikor megtehetik.
Mai összeállításunkban dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapítója foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat.
Két feltételnek kell megfelelni
Az öregségi nyugdíjra való jogosultságnak már csak két előfeltétele van:
1. A korhatár betöltése (ez idén 64 év, kivételt kizárólag azok a hölgyek élveznek, akik életkorukra tekintet nélkül 2019-ben szerzik meg a 40 évi jogosultsági időt a nők kedvezményes nyugdíjához).
2. A megfelelő szolgálati idő (résznyugdíjhoz legalább 15 év, teljes nyugdíjhoz legalább 20 év, a nők kedvezményes nyugdíjához legalább 40 év) megszerzése. A szolgálati idő számításba vétele során természetesen a más EU/EGK-tagállamban, Svájcban vagy olyan további államban szerzett szolgálati időket is figyelembe kell venni, amellyel Magyarországnak van kétoldalú szociális biztonsági egyezménye.
Közszolgálati dolgozó csak felmentéssel
A nyugdíjigénylésnek általában már nem feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése, vagyis nem kell a munkavégzésre irányuló jogviszonyokat megszakítani. Ez azonban nem igaz a közszférában dolgozókra, ők ugyanis továbbra sem vehetnek fel együtt nyugdíjat és illetményt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a közalkalmazottak, a köztisztviselők, a kormánytisztviselők és hasonló közszolgálati jogviszonyban dolgozók a törvényi változások ellenére is csak akkor igényelhetik a nyugdíjukat, ha a közszférás jogviszonyukat előzetesen megszüntették.
A nők kedvezményes nyugdíja esetén hasonló a helyzet: a versenyszférában nem kell megszüntetni a munkavégzésre irányuló jogviszonyt (pl. munkaviszony, megbízási vagy vállalkozói jogviszony) az igényléshez, a közszférában dolgozó hölgyek közalkalmazotti és hasonló jogviszonyait viszont munkáltatói felmentéssel meg kell szakítani.
Mikor lehet benyújtani?
A nyugdíjigényt legkorábban a feltételek teljesülésének várható napja előtt egy hónappal lehet benyújtani. A szakértők tapasztalatai szerint azonban azzal számolni kell, hogy a nyugdíjmegállapító hatóságok csak a feltételek teljesülésének napjától foglalkoznak érdemben a nyugdíjigényléssel.
Az elbírálásra az általános ügyintézési határidő 60 nap, viszont adott esetben ez hosszabb is lehet. Ennek oka, hogy a nyugdíj-megállapításhoz szükséges ún. valorizációs szorzószámokat (lásd keretes írásunkat) a márciusban megjelenő kormányrendelet határozza meg. Így ha valaki például január elején nyújtja be az igényét, a 60 napos határidőn belül ez még nem áll rendelkezésre. Ezekre az esetekre a nyugdíjtörvény az április 15-ét szabja meg határidőként.
Természetesen nem maradhat ellátás nélkül az a nyugdíjigénylő sem, aki megszüntette a keresőtevékenységét (vagy a közszférában a korhatára betöltése miatt megszüntették a jogviszonyát), de nyugdíjának összege még nem állapítható meg. Ha a nyugellátásra való jogosultság fennáll, de a nyugellátás összege a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hiánya, adathiány vagy egyéb ok miatt az eljárás megindulásától számított harminc napon belül nem határozható meg, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv nyugdíjelőleget állapít meg, amelynek összegét a nyugellátás kiszámított összegébe majd be kell számítani.
Mai értékhez igazítják
A valorizációs szorzószámok egyenlítik ki a nyugdíjazás előtti évek kereseteit a nyugdíjazás idején elért fizetésekkel. A nyugdíjszámítás bonyolult folyamatához erre azért van szükség, hogy az évtizedekkel korábban kapott fizetések „mai értéken” kerüljenek beszámításra. A szorzószámokat évről évre módosítják.
Forrás: Blikk.hu
Fotó: Shutterstock
