Felhatalmazta a londoni alsóház kedden a brit kormányt arra, hogy kérje az Európai Uniótól a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről tartott, a tavaly novemberi megállapodással lezárult tárgyalások újbóli megnyitását.
A konzervatív párti brit kormány az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalékmegoldás, az úgynevezett backstop-záradék helyett kíván egyelőre nem részletezett „alternatív megoldásokról” tárgyalni az EU-val.
Theresa May miniszterelnök a kedd esti szavazás után, az alsóházban felszólalva bejelentette: a kormány e felhatalmazás alapján jogilag kötelező erejű változtatásokat fog kérni a kilépési megállapodásban, szem előtt tartva ugyanakkor annak garantálását is, hogy az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán ne kelljen ismét bevezetni a hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzést a Brexit után.
Az alternatív megoldást szorgalmazó módosító indítványt Sir Graham Brady, az alsóházi tory pártcsoport egyik legbefolyásosabb nem kormányzati tisztviselője terjesztette be előző este. Sir Graham javaslata értelmében az alsóházi tory pártcsoport támogatja a Brexit feltételrendszeréről elért megállapodást, de csak akkor, ha a legvitatottabb elem, a backstop-mechanizmus helyett más megoldás kerül be az 585 oldalas egyezménybe az ír-északír határellenőrzés elkerülésére.
A Brexit-megállapodásról két hete tartott első szavazáson az alsóház 230 fős többséggel elvetette az egyezményt, jelentős részben a backstop-mechanizmussal szembeni heves ellenállás miatt. Ez volt a modern brit parlamentarizmus történetének legnagyobb arányú kormányzati veresége a londoni törvényhozásban.
A konzervatív frakció, valamit a kisebbségi tory kormánynak külső támogatást nyújtó északír protestáns erő, a Demokratikus Unionista párt (DUP) a kedd esti szavazáson azonban felsorakozott kormány mögött, és megszavazta a Brady-indítványt. Ezt a voksolás előtt Theresa May külön kérte is a két frakciótól.
Korlátozott a lelkesedés a módosítás iránt az EU-ban
May a voksolás utáni felszólalásában elismerte, hogy „korlátozott a lelkesedés” az Európai Unióban a kilépési megállapodás módosítása iránt, és az erről szóló tárgyalások nem lesznek egyszerűek. A két héttel ezelőtt történtekkel ellentétben azonban a brit parlament ezúttal világossá tette, hogy mire van szüksége a Brexit-megállapodás elfogadásához – tette hozzá, utalva az első szavazáson elszenvedett súlyos vereségre.
Az alsóház – amely kedd este, több órás vita után a Brexit-megállapodáshoz benyújtott módosító indítványokról szavazott – elutasított ugyanakkor egy másik, nagy horderejű indítványt, amelyet Yvette Cooper, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt egyik legbefolyásosabb képviselője, az alsóház belügyi bizottságának elnöke nyújtott be. Ez az indítvány arról intézkedett volna, hogy ha február végéig nem sikerül elfogadni valamilyen formában a kilépési megállapodást, akkor kilenc hónapra, vagyis az idei év végéig el kell halasztani Nagy-Britannia kilépését az EU-ból.
A Brady-féle módosító indítvány elfogadása mindazonáltal komoly fordulat. Theresa May ugyanis eddig azzal érvelt a jelenlegi tartalékmegoldást tartalmazó Brexit-megállapodás elfogadása mellett, hogy az EU – saját vámuniójának integritása védelmében – nem hajlandó olyan egyezményre, amely ezt a mechanizmust nem tartalmazza.
Az ír-északír határellenőrzés elkerülésére kidolgozott mechanizmus alapján az Egyesült Királyság, beleértve Észak-Írországot, közös vámuniós szabályozási rendszerben maradna az Európai Unióval, ha nem sikerül időben olyan átfogó kétoldalú kereskedelmi megállapodást elérni, amely feleslegessé teszi e tartalékmegoldás alkalmazását. Sem a brit kormány, sem az EU nem akarja életbe léptetni ezt a mechanizmust, ha nem szükséges. A keményvonalas tory Brexit-tábor és a szintén erősen EU-szkeptikus DUP azonban ennek ellenére hallani sem akar a backstop-megoldásról, mivel attól tart, hogy ha a mechanizmust mégis életbe léptetik, az Egyesült Királyság akár véglegesen „beleragadhat” egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val.
Donald Tusk: nem tárgyalható újra a brit kiválási szerződés
Nem tárgyalható újra a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló szerződés, ahogy benne az úgynevezett ír-északír tartalékmegoldás sem – szögezte le kedd este szóvivője útján Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
„A kiválási megállapodás a legjobb és az egyetlen lehetséges módja az Egyesült Királyság rendezett kilépésének, a backstop-rendelkezés is része a szerződésnek, s így nem tárgyalható újra” – ismertette Preben Aamann az uniós intézmények és sok tagállami vezető által már számtalanszor elismételt közös álláspontot.
„Ez a bennmaradó huszonhetekkel egyeztetett álláspontunk” – húzta alá.
Tusk szóvivője üdvözölte, hogy a brit törvényhozás el akarja kerülni a szigetország rendezetlen távozását, és arra kérte Londont, hogy mihamarabb tegye világossá szándékait a következő lépésekre való tekintettel. Kiemelte, hogy az Európai Unió abban az esetben kész átdolgozni a kiválási szerződést, ha az Egyesült Királyság az eddigi irányelveit módosítva inkább alapvetően más jövőbeli kapcsolatot kívánna kialakítani, például továbbra is része kívánna maradni az egységes piacnak vagy a vámuniónak.
Hozzátette ismételten azt is, hogy a huszonhetek indokolt esetben készek megfontolni a kilépés március 29-re tervezett határidejének meghosszabbítását.
Aamann végül elmondta, hogy az EU a történtek ellenére folytatja a ratifikációs folyamatot, ahogyan ezzel párhuzamosan a felkészülést is a rendezetlen kiválásra.
Guy Verhofstadt, az Európai Parlament Brexit-ügyi főmegbízottja arról írt a Twitteren, hogy a képviselő-testületben nincs meg a többsége a kiválási szerződés vagy az ír-északír pótmegoldás „újranyitásának vagy felvizezésének”. „Kiállunk Írország és a nagypénteki egyezmény mellett” – fogalmazott.
A Politico brüsszeli hírportál eközben idézte az Európai Bizottság egyik névtelenséget kérő tisztségviselőjét, aki figyelmeztetett, hogy a brit miniszterelnöknek határozott visszautasításban lesz része, amennyiben semmi újat nem fog tudni felmutatni Brüsszelbe visszatérve.
Forrás: MTI
