A bruttó hazai termék (GDP) tavalyi növekedése 4,6 százalék lehet, az államadósság a GDP 71 százalékára csökkent 2018 végére, a tavalyi hiány pedig 2 százalékon megállt – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a múlt csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.
A kormányfő elmondta: a szerdai kormányülésen meghallgatták Varga Mihály pénzügyminiszter beszámolóját. Eszerint tavaly a háztartások fogyasztása 6 százalékkal nőtt, a bruttó bérek pedig átlagosan 11 százalékkal. Orbán Viktor az adatokat úgy kommentálta, hogy a gazdaság stabil és ez várható idén is. „Magyarország jobban teljesít” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A gazdaságpolitikát érintő kérdésekre válaszolva azt is kijelentette: a kormány mindent megtesz azért, hogy meglegyen a 4 százalékos növekedés az idén. Megjegyezte ugyanakkor: álláspontjuk szerint ha nem hoznak az első negyedévben a gazdasági bővülést segítő lépéseket, az 4 százalék alatt lesz.
A gazdaság stabil és ez várható idén is.
A kormányfő kifejtette: 2010-ben Magyarországon 3,7 millióan dolgoztak, ma 4,5 millióan, és ha minden jól megy, azzal kell számolni, hogy hosszabb távon is 4,5-5 millió lesz a munkát vállalni képes és akaró emberek száma, ami megközelíti a teljes foglalkoztatottságot. Úgy vélte, ezért nem érdemes olyan gazdaságpolitikát folytatni, amely több ember munkáját igényelné, olyan növekedés kell, amely ennyi emberrel működtethető gazdaságból fakad.
Orbán Viktor szerint a munkavállalók szempontjából inkább jó a kialakult helyzet, mert ha ma valaki dolgozót akar, „lasszóval kell fogni”, és „az alku urai a dolgozók”, ami kikényszeríti a magasabb fizetést, a jobb képzést. A külföldön dolgozó magyarokról szólva jelezte: a munkavállalók 6 százaléka dolgozik külföldön, ez pedig a legalacsonyabb szám a régióban. Ezek a dolgozók pénzt küldenek haza, és óriási bátorságot mutatnak, nagy elismerést érdemelnek azzal, hogy egy idegen nyelvi közegben helytállnak és sikerrel járnak – mondta.
A Matolcsy György jegybankelnök lejáró mandátumára vonatkozó kérdésre a miniszterelnök közölte: az ügyben „semmilyen meglepetés nem várható”. A Budapest Bankkal kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy a kormánynak van egy megállapodása az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), ebben pedig az szerepel, hogy a Budapest Bankot visszaadják a magánszektornak. Az euró bevezetése ügyében elmondta, két okból nincs céldátum: egyrészt nem látni világosan a közös pénz jövőjét, másrészt senki sem tudja, hogy az eurózóna hová fog fejlődni a következő időszakban.
Arról is tájékoztatott a kormányinfón, hogy a családok védelméről szóló nemzeti konzultációban 1 millió 382 ezer kérdőívet küldtek vissza. Kiemelte, ez volt a harmadik legnagyobb részvételű nemzeti konzultáció, ami azt mutatja, hogy nemcsak a kormánynak, hanem az egész országnak fontos a családok helyzete, a gyermekvállalás és a demográfia kérdése. Orbán Viktor azt mondta, reméli, hogy a február 10. körül esedékes évértékelő beszédében ismertetni tudja majd a konzultáció alapján hozott kormányzati intézkedéseket. Az ország jövője a családokban van – hangoztatta a kormányfő.
Az ország jövője a családokban van.
Arról is beszámolt, hogy 30 éve szabadon elnevezéssel – a rendszerváltás emlékére – emlékévet szerveznek, létrehoztak egy emlékbizottságot, amelynek elnöklésére Kövér László házelnököt kérik fel, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert pedig megbízták, hogy a kormányt képviselje a testületben.
Azzal kapcsolatban, hogy a legutóbbi kormányülésen Tarlós István főpolgármester is részt vett, a miniszterelnök közölte: döntések születtek a Lánchíd felújításával összefüggésben, továbbá egy XIII. kerületi csatornázási beruházásról és fővárosi sportparkokról, és megjelölték azokat a kérdéseket, amelyekről hamarosan határozni kell, így például a 3-as metró továbbépítéséről. A paksi bővítés is szóba került a sajtótájékoztatón, a miniszterelnök erről azt közölte: azon dolgoznak, hogy a csúszás minél rövidebb legyen. A kialakult helyzetet részben azzal magyarázta, hogy egy bonyolult európai közbeszerzési eljárást kellett lefolytatni.
A munka törvénykönyvének módosítását érintő kérdésre kifejtette: a jogszabály-módosítás azért volt szükséges, mert ma nagyon sokan – elsősorban kis- és középvállalkozók – szenvednek attól, hogy kiskapukat kell keresni, ha túlórában akar foglalkoztatni. Azt mondta, a mostani intézkedés, amely „a szabadságot adja meg a munkavállalóknak”, ezen próbál meg segíteni, és reméli, fog is. Kijelentette: az emberek ki lesznek fizetve, és ha túlórát vállalnak, előre tisztázhatják a feltételeket. Ez a törvénymódosítás egy lehetőség, van, aki él vele, van, aki nem, de a törvény jó – közölte.
A kormány regionális politikájáról a miniszterelnök azt mondta: Szent István-i örökség a Kárpát-medencei népek együttműködésének kultúrája, a magyarokkal való együttműködéssel pedig mindenki jól jár. Történelmi teljesítménynek nevezte, hogy Magyarország Szlovákiával közösen lép fel az EU-ban az érdekérvényesítésért, és szerinte „nem vagyunk messze attól, hogy ezt a románokkal is közösen meg tudjuk tenni”. Szavai szerint a magyar regionális külpolitika stabilizálja Európát, azon belül Közép-Európát.
Családtagjai, barátai gazdagodását firtató kérdésre azt válaszolta: üzleti kérdésekben nem nyilvánít véleményt, mert a magyar politika fontos kiindulópontja a politika és az üzlet elválasztása egymástól. „Ha valamelyik üzletember mégis politikával akarna foglalkozni”, akkor erre nem lesz sok esélye – tette hozzá. A korrupció magyarországi szintjéről érdeklődő újságírónak Orbán Viktor azt felelte: a korrupciónak nincs elfogadható szintje, a zéró tolerancia a helyes, az pedig, hogy Magyarország minden évben jobban teljesít, önmagában cáfolja azt az állítást, amely szerint Magyarországon az európai átlagot meghaladó korrupció lenne. Azt is hangsúlyozta, hogy Európában Magyarországon hatályos a legszigorúbb képviselői vagyonbevallási törvény, és szerinte egyébként alig van olyan európai politikus, aki kibírná, hogy 30 éven keresztül ilyen részletesen ki kelljen terítenie a magánéletének a lapjait.
A jobboldali médiaalapítvány létrehozását érintő felvetésre kijelentette: ténykérdésnek tekinti, hogy Magyarországon ma baloldali, liberális, kormányellenes médiatöbbség van. A legnagyobb televízió, a legnagyobb hetilap, a legnagyobb internetes platform, talán még a legnagyobb országos politikai napilap is kormánykritikus, baloldali és liberális – mondta. Az szerinte lényegtelen, hogy az ezzel szembenálló irányokat képviselő médiumok egyben vannak vagy külön. „Többen vannak ellenem önök közül, mint velem” – válaszolta az őt kérdező újságírónak.
Az MTVA székházában tartott decemberi ellenzéki akcióról Orbán Viktor azt közölte: a parlamenti képviselők sem állhatnak a törvény fölött, és természetesen joguk van a képviselőknek bemenni bármely közintézménybe tájékozódás céljából, de nincs joguk az intézmény működését megzavarni, a működtetést átvenni, például eldönteni, hogy mit olvasnak be és mit nem.
Riasztónak, aggasztó jelenségnek nevezte, hogy Németországban, a rend, a törvényesség és a jogtisztelet hazájában megvertek egy politikust. Tüntetni, sztrájkolni mindenkinek joga van – mondta -, de a törvényesség határainak átlépése nem engedhető meg. Azt kérte, senki ne alkalmazzon erőszakot, és kifejezetten aggályosnak nevezte, hogy parlamenti képviselők fizikai erőszakot alkalmaznak, például nem engedik felmenni a plenáris ülést levezető elnököt a pulpitusra, mert ezzel „rendkívül rossz példát mutatnak”, és ezzel szemben nyilvánosan állást kell foglalni. Hozzátette, figyel a mostani tüntetőkre is, érti, hogy nem értenek egyet a kormánnyal sok kérdésben, de ezeket megvitatták. Azt kérte, senki ne vonja kétségbe, hogy egy demokráciában parlamenti többség hozza a döntéseket.
Hivatalának a Várba költözéséről Orbán Viktor azt mondta: Magyarországon kommunista örökség, hogy nem volt fizikailag elválasztva a végrehajtó hatalom és a törvényhozás, „jó, hogy végre megszabadultunk” ettől. Az ezeréves magyar államiság szimbolikus tere a Várban van, a magyar demokrácia szimbolikus tere pedig a Kossuth tér – mondta.
Egy másik kérdésre kifejtette: a meghatározó történelemértelmezés, politikai helyzetértékelés bemutatása Európában egy liberális koncepció jegyében történt, az európai közbeszéd sajátos liberális megközelítésből értelmezi a világot. Ám ennek a korszaknak most vége van, olyan témák kerültek elő, amelyek esetében sokan nem értenek egyet a média által képviselt értékekkel és az abból fakadó politikákkal. Remélhetőleg az erőviszonyok megváltoznak a médiában is – mondta Orbán Viktor.
Forrás: MTI-fidesz.hu
