A Soros-hálózat létezését ugyan tagadja a baloldal, ám ennek létezését maga Soros György írta le „A lehetetlen megkísértése” című könyvében, még 1990-ben.
Hálózatának működését titokban akarta tartani a szocialista tömb országaiban, még az első szabad választások idején is, de a bomlasztás művészetét még a rendszerváltozás után is alkalmazta a tőzsdespekuláns.
magát a Messiás szerepében látja, aki önzetlenül világjobbító törekvéseken dolgozik.
Mint önkéntes Messiás-jelölt, élénken érdeklődött a közép-kelet-európai folyamatok iránt, befolyásolni akarta a szocializmus utáni új rendszert. Korai éveiben, a londoni tanulmányai alatt legszívesebben filozófusnak állt volta, írt Karl Poppernek, aki a nyílt társadalom eszméjét kitalálta.
Mégis „pénzcsináló” lett, a tőzsdei spekulációi révén vált ismertté. Amikor neve világhírűvé vált, minden erejét arra fordította, hogy pénze révén eszméjét széles körben népszerűsítse, és rákényszerítse a világra, akár akarják, akár nem. Saját maga írja, hogy szenvedélyévé vált a nyílt társadalom, a „szabadon élet” eszmeisége. A totalitárius rendszerek zárt társadalma után ez szimpatikusnak látszott, közben pedig a nyugati világ szabadosságba váltott, Istenhitét elvesztette. Ezt Soros György örömmel üdvözölte, mert szerinte ez dogmatikus gondolkodás, és elpusztítandó. Megtagadta saját zsidóságát, „törzsi lojalitást” nem érez, (lásd „Isten népe”) arra lett büszke, hogy „kívülálló”, felülről nézi a dolgokat, neki a zsidók Istene nem szabhat határt. Semmibe véve az ószövetségi Tízparancsolatot, Istentől elszakadva, szabadgondolkodónak vallja magát. A nyílt társadalom bálványvallása lett az istene, ő pedig ennek hamis Messiása.
A mai napig az egész világra ki akarja terjeszteni az eszmét, az új bálványhitet.
Később jött Kelet-Európába, Moszkvába és Kínába. Tudta, hogy a szocializmus bukása után Kelet-Európában kaotikus idők következnek, és ő ebben a pár évben akart a „zavarosban halászni”. Azonnal megjelent terveivel a bukás után, az új, szabadon választott kormányok létrejötte idején. Szerinte az a nézet helytelen, hogy mindenki vívja ki magának a totalitárius rendszerből a plurális demokráciába való átmenetet.
Soros György szerint befolyásolni kell, építeni kell az útját a nyílt társadalom irányába.
Főleg persze az SZDSZ, az MDF-fel már nem volt megelégedve az eszme harcosa. Ekkor is az „európai eszmény és a nemzeti eszmény” állt egymással szemben, már akkor törésvonalat érzékelt Soros György.
Így 1990-ben, alighogy megdőlt a szocializmus, az alapítványait nemhogy felszámolta volna, hanem még meg is erősítette azokat. Azon fáradozott, hogy „az első szabadon választott kormány alapelveit lefektesse”, természetesen a nyílt társadalom ügyének megfelelően. Benne volt a Kék Szalag Bizottságban, a „100 napos terv” kidolgozására hívta a közgazdászokat. Saját írása szerint célja a vállalatok csődbe juttatása volt, sőt tervei között szerepelt állami cégek eladása külföldieknek, amit azzal akart elfogadhatóbbá tenni, hogy összekapcsolta az adósságcsökkentés tervével.
Célja az „idegen érdekeltségű tőke nagyméretű beengedése” volt. Részt vett tehát az ország kiárusításában, ezért maradtunk például cukorgyárak nélkül, mind a mai napig.
Mindenütt ott volt, ahol zajlott az átalakulás, ahogy most állandóan ott van Brüsszelben, mert ott zajlanak a dolgok, és a belga fővárosban dől el Európa jövője.
Támogatja az „európai orientációt a múltba való visszatérés” ellenében, mert Magyarországon a legélesebb harc ezen a téren – írja könyvében. Örül a „jó Európa-párti ellenzék” túlsúlyának, de az Antall József-féle nemzeti és keresztény vonalat támadja. Eredeti célja a kommunizmus legyőzése volt, de új törekvése a nyílt társadalom létrehozása lett a bukott rendszer helyén. Kezdettől fogva ez volt a cél, csak nem tudtuk, lassan ébredtünk rá, hogy mit is jelent ez valójában.
Első tervként tűzte ki a Közép-európai Egyetem létrehozását, mert kell az „új intézmény, hogy az eszme fennmaradjon”. Az első öt esztendőben ezért szánt rá évente 1 millió dollárt, hogy a saját lábára álljon az egyetem. E „nagyszerű eszme”, az új bálvány intézményének létrehozásában Göncz Árpád segítségét méltatja. Második terv volt a nemzetközi hálózat megteremtése, – amíg szükség van rá – és csak az egyetemet (CEU) szánta véglegesnek, mert folyamatosan ki kell képezni az eszmére az embereket.
Azt írja: ez „hatalmas eszme”, ez valami nagy érték. Magyar, cseh, lengyel, román, bolgár, jugoszláv, szovjet, ukrán, észt és litván alapítványi hálózatok indultak az eszme útján, az „emberiség és az egész társadalom javára”- ahogy írja létrehozója.
Mindegyiknek legyen egyéni jellege, a helyi igények szerint. Mi is a Nyílt Társadalom Alapítvány helyi igénye nálunk? Honlapjuk alapján homoszexuális, transznemű, LMBTQ+ lobbiként működik, küzd a drogfogyasztás liberalizálásáért, és a migránsok jogaiért. Elvégre szabadság van, nincs olyan, hogy jó és rossz, természetes és természetellenes közötti különbség, a homoszexuális házasság azonos lehet a szentségi férfi-nő házassággal. Ám ez a „gonosz” jobboldali kormány csak a férfi-nő házasságát engedélyezi. A nyílt társadalom szabadgondolkodói ezt nem tűrhetik, így a harc tovább folyik.
Soros György kinyilvánította, hogy
elkötelezett a kritikai gondolkodás és a nyílt társadalom mellett, amivel szemben a dogmatikus gondolkodás és a zárt társadalom áll. A nyílt társadalom jellemzőjének mondja a kiötlője a korlátlan versenyt, a társadalom korlátlan változékonyságát, de állandó problémájának elismeri az instabilitást.
Ide tartozik a kritikai gondolkodás, amikor az ember dönti el, hogy mi a jó és mi a rossz, mi a hamis és mi az igaz, nincs emberfölötti tekintély, mint Isten. Itt az ember válik a saját maga istenévé. Ezzel szembe állítja a dogmatikus gondolkodást, mely isteni törvények mentén rendezi be az életet, van az igazságban viszonyítási alapja, mint a Biblia. Ezt olyan trükknek mondja, ami fenntartja a jól meghatározott, állandó világegyetem illúzióját. Öncsalásnak nevezi, az emberi agy termékének, ami az emberi tudást kevéssé képes gyarapítani. Megfeledkezik arról, hogy a nagy találmányok, a zsidó-keresztény kultúrájú Európa termékei, a tudás korai forrásai a szerzetesrendek voltak. Egyúttal szembehelyezkedik Istennel és törvényeivel, ami különválasztja a jót a rossztól, és határozott iránymutatást ad az igazság kérdésében.
Zárt társadalmat az iszlám fundamentalizmus teremt, de ide sorolja a zsidó-keresztény hitét még őrző Kelet-Európát is. Erről azt írja, hogy fundamentalista tendenciák újraéledésének veszélye fenyeget az egykori kommunista tömb országaiban.
Hibának tartja, hogy nemzeti és keresztény elveket egyesítenek, ezek egyenlőre artikulálódnak
A felmérés szerint a volt szocialista országokban újjáéledt a keresztény hit megélése, fontos a nemzeti identitás, ide értve a családhoz tartozás, a születési hely, és a kereszténység fontosságát. A Nyugat viszont elveszítette vallásosságát, a nemzeti identitást nem érzi már fontosnak, a szabadság szabadosságba fordult át, a túlhajszolt tolerancia pedig nélkülözi a moralitást.
Szép új világ! Éppen olyan, amilyet Soros György álmodott. Ezért jár olyan gyakran Brüsszelbe, mert velük áll eszmei szövetségben a jobboldali, nemzeti és keresztény kelet-közép-európai országok kormányaival szemben. Ezekben az országokban az alapítványait változatlanul üzemelteti, mert szükség van a nagy világméretű új bálvány, a nyílt társadalom eszmény erősítésére. A CEU csak félig meddig került Bécsbe, itt van rá szükség, hogy kiképezze a bálvány imádóit. Az új évben a harc tovább folytatódik.
