Az önkéntes túlmunka idő bővítéséről szóló törvény ellen demonstráltak civil szervezetek, az ellenzéki pártok támogatásával vasárnap Budapesten. A tömeg este kilenc óra előtt az MTVA székházhoz ért.
A tüntetők be akarnak jutni a székházba, a rendőrség közölte a helyszínen, hogy a tüntetés elvesztette békés jellegét. Szél Bernadett mint országgyűlési képviselő úgy néz ki, be is mehet, és átadhatja a tüntetők petícióját, Hadházy Ákost is beengedték a rendőrök a sorfal mögé.
További részletek és fotók itt!
Ez történt korábban:
A tüntetésen Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének vezetője azt mondta, hogy a kormányzat nem védi meg a dolgozókat. Hangsúlyozta, hogy sztrájkolni fognak minden munkahelyen harcolni fognak a törvény ellen, mert nem engedik, hogy „rabszolgaság legyen Magyarországon”. Azt mondta, hogy olyan emberek kényszerítik a magyar munkavállalókra a jogszabályt, akik életükben nem dolgoztak. Közlése szerint az egész országban tiltakoznak a „rabszolgatörvény” ellen és azt üzenik, hogy elég volt. Többen erősebbek vagyunk – fogalmazott az érdekképviseleti vezető.
Szepesházi Péter lemondott bíró a közigazgatási különbíróságok felállításáról szóló törvényt bírálta. Úgy vélekedett: kétséges, hogy a különbíróságokban megmarad-e a magyar bírói függetlenség maradéka. Ez annál is inkább kétséges, mert az Országos Közigazgatási Bírói Tanácsnak nem döntő szava, csupán véleményezési jogköre lesz a bíróságok felállításával kapcsolatban.
Ezt követően az ellenzéki pártok női politikusai szólaltak fel a demonstráción.
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a hatalom az elmúlt nyolc évben Európa szegényházává változtatta Magyarországot. Mivel a ma felnövő gyermekek a felnőttektől várják, hogy megvédjék a jövőjüket, ezért kötelességük tiltakozni a „rabszolgatörvény” ellen.
Bősz Anett liberális politikus, független országgyűlési képviselő azt mondta, hogy alapvető jogaiban egyetlen kormány sem korlátozhatja az embereket, ezért elég volt a hatalom elnyomó intézkedéseiből.
Demeter Márta, az LMP társelnöke, parlamenti képviselője a „rabszolgamunka” helyett tisztességes béreket követelt. Mint mondta: elég volt a multikat kiszolgáló politikusok hatalmából.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, országgyűlési képviselője úgy vélekedett, hogy a miniszterelnök elárulja saját hazáját és egész népét, mert a „rabszolgatörvény” családok millióit fogja szétszakítani.
Szél Bernadett független képviselő úgy vélekedett, hogy összefogással lehet csak véget vetni az elnyomásnak. Nem akarunk orbáni munkalapú társadalomban élni – mondta.
Vadai Ágnes, a DK alelnöke, országgyűlési képviselője azt mondta: elege van abból, hogy a kormány átgázol mindenkin, miközben megtűri a csalókat és a rablókat.
Varga-Damm Andrea, a Jobbik országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: azért demonstrálnak, mert az országra, a népre támadt saját kormánya. Hangsúlyozta: „ugyan jobbikos vagyok, de mindenkinek meg fogom a kezét, aki segít, hogy ezt a kormányt lerántsam a népem hátáról”.
A demonstráción felolvasták Beer Miklós katolikus püspök üzenetét, aki erőszakmentességre szólította fel a demonstráció résztvevőit. Mint írta: tiszteli a tiltakozók elszántságát, de a gyújtogatás és az erőszak aláássa a békés célok elérésének szándékát. Jézus azt üzente, hogy békésen álljatok ki az igazatokért – fogalmazott levelében a főpap.
Donáth Anna, a Momentum alelnöke azt mondta, hogy jelenleg is 55 olyan embert tart fogságban a rendőrség, akiket az elmúlt napok demonstrációi alkalmával vettek őrizetbe. Követelte, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.
A tüntetők a Hősök terén gyülekeztek, ahonnan az Andrássy út, Teréz körút, Bajcsy-Zsilinszky útvonalon az Alkotmány utcába vonultak. A menetet az ellenzéki pártok női politikusai vezették, akik a „Tiltakozunk a „rabszolgatörvény” ellen” feliratú molinót tartották maguk előtt.
Amikor a menet eleje az Alkotmány utca végére, a Kossuth térhez ért, a vége még a Nyugati pályaudvarnál volt. A demonstrálók megtöltötték a teljes Alkotmány utcát. A tüntetők nemzeti színű és európai uniós zászlókat lobogtattak, illetve sok MSZP-s, DK-s, Jobbikos és Momentumos zászlót is lehetett látni a tömegben.
A demonstráció végén a tüntetés résztvevői tiltakozásképpen fejük fölé tartották a világító mobiltelefonjaikat, illetve a rendezvény hivatalos részének lezárása után egy jelentős részük a Kossuth térre, az Országgyűlés épülete elé vonult.
A rendőrség honlapján arról számolt be, hogy az V. kerületi Alkotmány utcában egy férfit a rendőrök a szervezők kérésére kiemeltek a tömegből. A férfi a résztvevőkkel szemben agresszíven viselkedett és egy embert meg is rúgott. A rendőrök garázdaság miatt előállítják.
Emellett a rendőrök intézkedtek egy másik 53 éves férfivel szemben is, aki teleszkópos botot, „viperát” és gázsprayt tartott magánál a gyűlésen. A Budapesti Rendőr-főkapitányság honlapján azt is közölte: a demonstráció szervezője 18 óra 21 perckor bejelentette a rendezvény végét.
A tüntetők ezután a Margit híd felé indultak.
A demonstrálók nagy része az MTVA Kunigunda utcai székházához ment ezután.
Brüsszelben eközben ez történt: Erőszakba torkollott a brüsszeli tüntetés
Több ezren utcára vonultak vasárnap Brüsszelben tiltakozásképpen az ENSZ migrációs csomagja ellen, a tüntetők egy kisebb csoportja rátámadt a kivezényelt rendőrökre, akik végül könnygázzal és vízágyúval oszlatták fel a tömeget.
A hatóságok szerint nagyjából 5500 ember vett részt a tucatnyi flamand bevándorlásellenes és szélsőjobboldali szervezet által meghirdetett demonstráción. A tiltakozók egyebek mellett a határok lezárását és Charles Michel miniszterelnök lemondását követelték, sokan baloldal- és migránsellenes rigmusokat skandáltak. Néhány százan köveket és kukákat kezdtek dobálni a rendőrök felé, illetve megpróbáltak bejutni az Európai Bizottság épületébe, amelynek több ablakát is betörték.
A rendfenntartók erre válaszul könnygázt és vízágyút vetettek be, s nagyjából ötven embert őrizetbe vettek. A belváros egy másik pontján eközben ellentüntetők gyülekeztek, ők körülbelül ezren lehetettek. Innen nem érkeztek hírek rendbontásról. Délután 4 órára már helyreállt a nyugalom Brüsszelben – jelentette a helyi sajtó.
Eredetileg nem engedélyezték a két tüntetést az esetleges összecsapások és rendbontás miatt, az illetékes hatóság később azonban visszavonta a tiltást, aláhúzva, ez nem elegendő indok a gyülekezési szabadság korlátozására. Az Új Flamand Szövetség (N-VA) nevű flamand nacionalista párt előző héten kilépett a kormánykoalícióból, miután Charles Michel a tiltakozása ellenére is aláírta hétfőn az ENSZ migrációs csomagját, amit a parlamenti képviselők nagy többsége is támogatott.
Az egyezmény jóváhagyási folyamatából Ausztrália, az Egyesült Államok és Izrael mellett több európai uniós tagország, köztük Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia is kilépett végül. A világszervezet 193 országa még 2016-ban egyezett meg a nem kötelező érvényű migrációs csomag megalkotásáról, amelynek célja a bevándorlás biztonságossá tétele és legális csatornába terelése, az illegális migráció visszaszorítása, a jogosulatlanul érkezők kitoloncolásának felgyorsítása és az integráció erősítése.
Az ellenzők azzal érveltek, hogy a szerződés sérti a nemzeti szuverenitást, pozitív jelenségként tünteti fel a migrációt, illetve nem tesz megfelelő különbséget menedékkérők és gazdasági bevándorlók között.
Forrás: Blikk, MTI, Hirmagazin.eu
