Az Európa jövőjéről szóló beszéde nem aratott osztatlan sikert. Angela Merkel ezúttal is sokat beszélt a migrációról, annak kapcsán pedig az összeurópai megoldást szorgalmazta és többször hangoztatta, hogy mindenkinek szolidárisnak kell lennie.
A német kancellár újra elmondta azt is, hogy meg kell erősíteni a Frontexet, vagyis az unió határvédelmi ügynökségét.
Pfújolás, füttykoncert és tapsvihar keveredése szakította félbe Angela Merkel német kancellár beszédét az Európai Parlamentben. Angela Merkel zavarában eleinte csak nevetni tudott, majd váratlanul örömének adott hangot: „nagyon örülök ennek, ez fantasztikus, sikerült sokakat felbosszantanom a parlamentben!” – nevetett a német kancellár.
Bár sokan még ekkor is tapsoltak, a felzúdulás tovább folytatódott. A képviselők nemtetszését az váltotta ki, hogy Angela Merkel egy közös európai hadsereg felállítását és egy kollektív uniós fegyverkereskedelmi politika kialakítását szorgalmazta.
Tolerancia és szolidaritás
Az Európa jövőjéről alkotott nézeteit ecsetelő kancellár vissza-vissza kanyarodott a tolerancia és a szolidaritás kérdéséhez. Minduntalan e két alapelvvel érvelt, legyen szó úgy a gazdasági együttműködésről, mint a migrációs válságról. Végül a szolidaritás egy igen sajátos meghatározásával élt, szerinte ugyanis bizonyos kérdésekben nincs helye az ellentmondásnak.
A kancellár szerint ezek az összeurópai kérdések európai szintű szabályozásért kiáltanak. Ilyennek tekinti a migrációt, amit a kancellár szerint egy közös európai menekültügyi rendszerrel kell szabályozni. A beszédét követő vita során többen azt hangsúlyozták, a kancellár egy központosodó Európai Unió képét körvonalazta.
Az Európai Unió, mint birodalom
Nigel Farage brit képviselő például úgy fogalmazott, ha a kancellár terve beteljesül, az EU egy birodalommá válik, a közös hadsereg pedig egy puccsot készít elő. Szakértők arra figyelmeztetnek, Angela Merkel beszédében annak az Európa-projektnek a megvalósítását szorgalmazta, amelyet Emmanuel Macron francia államfővel közösen alkotott meg.
A két politikus idén nyáron írta alá a mesebergi nyilatkozatot, amelyben hitet tettek az egységes Európa és a nyílt társadalom elve mellett. Sőt, a német kancellár ekkor fogadta el a francia államfő követelését is, egy közös költségvetést vezetnének be 2021-től az eurózóna államaiban. Ezzel tovább erősítenék Párizs és Berlin európai gazdaságra gyakorolt befolyását.
Semmi nem valósult meg
Az azóta eltelt szűk fél év alatt azonban semmi sem valósult meg a nagy francia-német Európa-projektből. Sőt, minden eddiginél mélyebb válságba zuhant úgy a párizsi, mint a berlini kormányzat. Emmanuel Macron támogatottsága 26 százalékra hullott: a franciák kétharmada elítéli az államfő politikáját.
Németországban a válság még ennél is súlyosabb, Angela Merkel lemondott pártelnöki tisztségéről és bejelentette, a következő választások után nem folytatja politikai pályafutását.
Magyarországot is szóba hozta Merkel
Angela Merkel Magyarországot is szóba hozta az Európai Parlamentben. Magyarország úgy került szóba a kancellár beszédében, hogy több ország képviselője is megvádolta Merkelt azzal, hogy Európa neki köszönheti a menekültválságot. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy ő volt az, aki rászabadította a migránsokat az Európai Unióra azzal, hogy megnyitotta a határait – tájékoztatott az M1 tudósítója.
Merkel ezt azzal magyarázta, hogy visszaemlékezett 2015-re, amikor rengeteg menedékkérő torlódott fel Magyarországon, így Németország és az akkori osztrák kancellár vállalta magára – ahogy Merkel fogalmazott – a segítségnyújtást. Merkel hozzátette, nem érti, miért szidalmazzák emiatt nap, mint nap. A magyar kerítést is megemlítette beszédében, azzal kapcsolatban azt mondta, ő sosem ellenezte, hogy Magyarország megvédje a határait.
