A népszavazáson részt vevők 61,31 százaléka szavazott nemmel a nemzetközi hitelezők által javasolt intézkedéscsomagra, míg az igennel voksolók aránya 38,69 százalék volt. A részvételi arány 62,49 százalék volt, jóval meghaladta az érvényességhez szükséges 40 százalékot.
Athén, 2015. július 5. A nem szavazat támogatói az athéni Szintagma téren 2015. július 5-én, miután a részeredmények szerint a nemek győztek a Görögország nemzetközi hitelprogramjáról tartott népszavazáson. (MTI/AP/Emilio Morenatti)
Ezrek ünnepelték a szavazás eredményét
A görög kormány akaratával egybehangzóan nemmel szavazott a többség a hitelezők által javasolt, reformokat és újabb költségvetési megszorításokat tartalmazó intézkedésekre, amelyekért cserébe Athén hozzájuthatott volna a június végén lejárt mentőprogramban akkor még számára elérhető összeghez. A januárban hivatalba lépett, a radikálisan baloldali Sziriza pártszövetség által vezetett görög kormány elsődleges követelése, hogy a hitelezők enyhítsenek Athén adósságterhein. Az athéni parlament épülete előtti Szintagma téren ezrek ünnepelték a népszavazás eredményét.
Ciprasz: Athén kész azonnal a tárgyalóasztalhoz ülni
Alekszisz Ciprasz görög kormányfő a görög televízióban közvetített beszédében üdvözölte a „nem” szavazatok győzelmét, egyúttal kijelentette, hogy Athén kész azonnal visszatérni a tárgyalóasztalhoz hitelezőivel azzal a céllal, hogy újra kinyithassanak az egy hete zárva tartó görög bankok. Ciprasz a görög államadósság átstrukturálásáról való tárgyalásokat szorgalmazott.
Az elsődleges cél most az, hogy a görög pénzintézetek újra ki tudjanak nyitni – mondta. Kijelentette: Athén továbbra is kész reformokra. Egy másik, a Twitter mikroblogportálon közzétett üzenetében Ciprasz rámutatott: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is úgy foglalt állást, hogy a görög államadósság-teher tarthatatlan.
Ciprasz úgy fogalmazott, a választóktól kapott felhatalmazása arra szól, hogy életképes megoldást találjon a görög államadósság-válság kezelésére és ennek érdekében a lehető legjobb tárgyalási pozíciót érje el Görögország számára, nem pedig arra, hogy szakítson Európával. „A görög nép a legnehezebb körülmények között bizonyította, hogy a demokrácia nem hagyja zsarolni magát” – fogalmazott a görög kormányfő a nemzetközi hitelezők javaslatcsomagjára utalva. A döntést történelminek nevezte, s úgy vélekedett, az „meg fogja változtatni az Európával folytatott párbeszédet”. Ciprasz közölte azt is: felkéri a görög államfőt, hogy hétfő reggelre hívjon össze egy tanácskozást a görög pártok vezetőinek részvételével.
Fotó: MTI/EPA/Armando Babani
Rendkívüli csúcs az eurózóna tagállamainak
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az eurózóna tagállamainak rendkívüli csúcstalálkozóját hívta össze Brüsszelbe kedd estére. Hétfőn Angela Merkel német kancellár Párizsba utazik, ahol Francois Hollande francia államfővel vitatják meg a vasárnapi görög népszavazás eredményét.
Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter a részeredmények ismeretében úgy vélekedett, nehezen képzelhetőek el az újabb tárgyalások Görögországgal. Gabriel szerint Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök „felégette az utolsó hidakat” Európa és Görögország között, amelyeken át elmozdulhattak volna a megegyezés felé. Vele szemben Emmanuel Macron francia gazdasági miniszter úgy véli, hogy a görögországi népszavazás kimenetelétől függetlenül Európának már hétfőn újra kell indítania a politikai szintű tárgyalásokat az athéni vezetéssel. Emmanuel Macron úgy fogalmazott, hogy a görög vezetők és európai partnereik közösen idézték elő a válságot, és Európa felelőssége, hogy elkerülje „az euróövezet versailles-i szerződését”. Ezzel a miniszter arra utalt, hogy az első világháború után aláírt békeszerződésben a győztes hatalmak olyan súlyos feltételek elfogadására kényszerítették Németországot, amelyek hozzájárultak a fasizmus felemelkedéséhez.
Jeroen Dijsselboem, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnöke Görögország jövője szempontjából „nagyon sajnálatosnak” nevezte a népszavazás eredményét. Közölte: tudomásul veszi az eredményt, ám álláspontja az, hogy a görög gazdaság talpra állításához nehéz intézkedésekre és reformokra van szükség. „Most megvárjuk a görög hatóságok kezdeményezéseit” – hangsúlyozta Dijsselboem.
Londoni elemzők ezt jósolják
A görög kormányfő elutasította azokat a vélekedéseket, amelyek szerint a népszavazás gyakorlatilag Görögország euróövezeti tagságáról szólt. Londoni pénzügyi elemzők szerint azonban noha a nem lehet egyértelműen kizárni, hogy Görögország az euróövezet tagja marad, a legvalószínűbb forgatókönyv azonban most már a Grexit, vagyis Görögország távozása a valutaunióból.
Az Európai Bizottság rövid közleményben reagált a görögországi népszavazás eredményére, tudatva, hogy tudomásul veszi, és tiszteletben tartja a referendum kimenetelét.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke még hétfőn is egyeztet az euróövezet másik 18 tagállamának vezetőivel és az uniós intézmények vezetőivel egyaránt. Hétfőn reggel konferenciabeszélgetést folytat az eurócsúcson elnöklő Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszterrel, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnökével, valamint Mario Draghival, az Európai Központi Bank vezetőjével, kedden pedig az Európai Parlamentben szólal majd fel.
Fotó: MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz
Távozik pártja éléről Antonisz Szamarasz ellenzéki pártvezető
Távozik pártja éléről Antonisz Szamarasz görög ellenzéki vezető, miután a görög pénzügyi mentőcsomagról rendezett népszavazáson a kormány álláspontjával megegyezően a „nem” szavazatok kerültek többségbe. Ezt Szamarasz vasárnap este jelentette be egy televíziós nyilatkozatában.
Szamarasz és pártja, a konzervatív Új Demokrácia a népszavazás előtt a Görögország nemzetközi hitelezőivel való megállapodás támogatására buzdította a választókat, azonban a vasárnap este közzétett népszavazási részeredmények azt jelezték, hogy a résztvevők többsége elutasította a megállapodást. „Pártunknak új kezdetre van szüksége. A mai nappal lemondok az Új Demokrácia éléről” – jelentette be a korábbi miniszterelnök Szamarasz. Arra hívta fel a görög kormány európai partnereit, hogy segítsék Alekszisz Ciprasz kormányát „tartós megoldást” találni a görög államadósság problémájára.
Antonisz Szamarasz 2012 júniusa és 2015 januárja között, az Alekszisz Ciprasz vezette radikálisan baloldali pártszövetség, a Sziriza választási győzelmét megelőzően volt Görögország miniszterelnöke.
Dijsselbloem:az eredmény nagyon sajnálatos Görögország jövője szempontjából
A görögországi népszavazás eredménye „nagyon sajnálatos Görögország jövője szempontjából” – reagált vasárnap, pár perccel éjfél előtt közzétett közleményében a referendum kimenetelére Jeroen Dijsselboem holland pénzügyminiszter, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnöke.
Dijsselbloem közölte: tudomásul veszi az eredményt, ám álláspontja az, hogy a görög gazdaság talpra állításához nehéz intézkedésekre és reformokra van szükség. „Most megvárjuk a görög hatóságok kezdeményezéseit” – hangsúlyozta a holland pénzügyminiszter, közölve egyúttal, hogy az eurózóna állam- illetve kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozójával egy napon, kedden az Eurócsoport is összeül, hogy megvitassa a kialakult helyzetet. Az eurózóna tagállamai a két mentőcsomag révén Görögország immár a legnagyobb hitelezőivé váltak.
Esett az euró az ázsiai-csendes-óceáni piacokon
Esett az euró árfolyama dollárral és a japán jennel szemben az ázsiai-csendes-óceáni piacokon a görög népszavazási részeredmények hatására. Nyitáskor az euró 1,4 százalékot veszített a dollárral szemben, 1,0955 dolláron jegyezték az európai fizetőeszközt, majd 1,0992 dollárra kapaszkodott vissza. A japán fizetőeszközzel szemben nyitáskor 2,1 százalékkal, 133,5 jenre esett, majd 134,24 jenre korrigált az euró árfolyama.
