Egy olyan eset borzolja most a kedélyeket a balatoni horgásztársadalomban, amely messze túlmutat a sima szabályszegésen: egy ismert, visszaeső orvhorgászt most a maximális bírsággal, 2 000 000 forintra büntettek, és 24 hónapra eltiltották a horgászattól – mindezt azért, mert ismét engedély nélkül horgászott 2025 novemberében a Balaton egyik partszakaszán.
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. által nyilvánosságra hozott információk szerint a férfi, akit a hatóságok már korábban is több ízben elkövette hasonló szabálysértéseket, ezúttal is tetten érték. Az ellenőrzők szerint nemcsak a jogszabályokat sértette meg, hanem ismételten figyelmen kívül hagyta a horgászati engedélyek meglétére vonatkozó előírásokat – pedig ezek egyik alapja annak, hogy a Balaton gazdag halállománya fenntartható módon maradjon fenn.
Miért ilyen súlyos a szankció?
A magyar halgazdálkodási szabályok kimondják, hogy engedély nélküli horgászat esetén is kiszabható pénzbírság, de ha valaki ismétlődően megsérti a jogszabályokat, akkor a hatóság a maximális összeget és további szankciókat is alkalmazhatja. Ebben az esetben a bírság mellett a 24 hónapos horgászattól való eltiltás azt jelenti, hogy a férfi két évig nem válthat hivatalos horgászengedélyt, és a tiltás jogszerű megszegése további szankciókat vonhat maga után.
Ez nem egy egyszerű „büntetőcédula”: a kiszabott összeg és az eltiltás hossza azt jelzi, hogy a hatóság komolyan veszi a szabályok betartatását, különösen, ha valaki már korábban is megsértette azokat – ahogy a most megbüntetett orvhorgász esetében is több korábbi büntetés és eltiltás szerepel a hatósági nyilvántartásban. Összesen már több mint 11,5 millió forintnyi bírságot és 21 évnyi (252 hónapnyi) eltiltást róttak ki rá korábban.
Miért számít ez fontosnak?
A Balaton Magyarország legnagyobb tava, és kiemelt szerepe van a hazai rekreációs horgászatban is. A horgászati engedélyek és szabályok nemcsak adminisztratív formalitások: ezek a halgazdálkodás fenntarthatóságát, a halállomány védelmét és a tó ökológiai egyensúlyát szolgálják. Ha valaki engedély nélkül fog halat, vagy megsérti a vonatkozó szabályokat, az komoly terhet ró a természetre és a közösség érdekeire egyaránt.
Ezért is kapott ez az ügy ekkora figyelmet: nem csupán egy kétes hírű horgász ismételt kihágásáról van szó, hanem egy fontos üzenetről is, amely azt hangsúlyozza, hogy a jogszabályok megsértése súlyos jogkövetkezményekkel járhat – még akkor is, ha valaki azt valószínűleg „csak egy hal kifogásának” tekinti.
Eddig összesen már több mint 11,5 millió forintnyi bírságot és 21 évnyi (252 hónapnyi) eltiltást róttak ki rá, amivel a horgász nem törődik, még nem fizetett be egy forintot sem és horgászik tovább. Ilyenkor mi a helyzet?
Mi történik, ha valaki nem fizet, nem tartja be az eltiltást, és tovább horgászik?
A bírság jogerős nem „opció”, hanem kötelezettség!
Amint egy bírság jogerőssé válik:
- az állami követelésnek minősül,
- nem évül el szabadon,
- a „nem törődöm vele” nem jogi kategória.
Amennyiben a bírságolt nem fizet, automatikusan végrehajtási szakaszba lép az ügy.
Végrehajtás indul (nem választás kérdése)
A hatóság lépései sorrendben:
- bankszámla letiltás
- jövedelem letiltás (ha van)
- ingóság lefoglalása (autó, eszközök, horgászfelszerelés)
- ingatlanra végrehajtási jog bejegyzése
Amennyiben a bírságoltnak nincs bejelentett jövedelme vagy vagyona –
- az nem mentesít,
- hanem rosszabb helyzetbe hozza az érintettet.
Eltiltás megszegése = új jogsértés
Ez az egyik legfontosabb pont.
Amikor valakit jogerősen eltiltottak a horgászattól, és mégis horgászik, akkor az már nem ugyanaz a jogsértés, hanem eltiltás alatti tiltott tevékenység, ami:
- súlyosabb megítélés alá esik,
- ismételt és szándékos jogsértésnek minősül.
Ez külön eljárást von maga után.
Itt léphet át az ügy szabálysértésből büntetőeljárásba..
Tehát a jelen esetben, amikor:
- a bírság összege extrém magas (11,5 millió Ft),
- az eltiltás több évtizedes,
- az érintett szándékosan semmibe veszi a hatóságot,
- és folytatja a tiltott tevékenységet,
akkor a hatóság nem köteles tovább „bírságolgatni”, hanem dönthet másképpen is:
- bűncselekmény megállapítása (jogellenes tevékenység folytatása),
- büntetőeljárás megindítása.
Ez már nem halgazdálkodási ügy, hanem büntetőjogi kérdés.
Lehet-e ebből fogház vagy börtön?
IGEN, lehet, amennyiben:
- a bíróság megállapítja a szándékos jogkövetés megtagadását,
- a bírság behajthatatlan,
- az eltiltást rendszeresen megszegi,
- és az állam jogérvényesítő eszközei kimerülnek.
Ilyenkor lehetséges:
- közérdekű munka,
- pénzbüntetés helyetti szabadságvesztés,
- fogházbüntetés (ritka, de reális ebben a mintázatban).
A kulcsmondat, amit a cikkben érdemes kimondani
Ez már nem a bírság összegeiről szól, hanem arról, hogy valaki nyíltan szembemegy az állami jogérvényesítéssel.
Ez jogállami szempontból nem maradhat következmények nélkül.
Summa – summarum:
- A bírság jogerős – végrehajtható
- A nemfizetés – végrehajtást von maga után
- Az eltiltás megszegése – súlyosbító körülmény
- A folytatólagosság – büntetőeljárás alapja lehet
- A vége nem feltétlenül pénz, hanem akár szabadságkorlátozás isa lehet..
Fontos jogi kitétel: a hal eltulajdonítása már bűncselekmény
Fontos hangsúlyozni, hogy a kifogott hal eltulajdonítása nem egyszerű szabályszegés, hanem bűncselekménynek minősül, kivétel nélkül, amennyiben a horgász nem rendelkezik érvényes jogosultsággal, vagy eltiltás hatálya alatt horgászik. Ilyen esetben a hal nem jogszerűen szerzett zsákmány, hanem eltulajdonított idegen vagyon, ami a Büntető Törvénykönyv szerint lopásnak minősül, függetlenül a hal értékétől.
Ez azt jelenti, hogy az ügy nem áll meg a pénzbírságnál vagy az eltiltásnál: a hal jogellenes elvitele büntetőeljárást vonhat maga után, amely akár felfüggesztett vagy letöltendő szabadságvesztéssel is végződhet, különösen akkor, ha az elkövetés ismétlődő vagy üzletszerű jellegű.
Lopás általános szabály szerint – értékhatárhoz kötött
A Büntető Törvénykönyv (Btk.) alapján:
- 50 000 Ft alatt → szabálysértés
- 50 000 Ft felett → bűncselekmény (lopás)
Ez az általános szabály.
Ha tehát valaki:
- jogosulatlanul elvisz egy kis értékű halat,
- és nincs más súlyosbító körülmény,
akkor önmagában az érték számít.
Itt jön a CSAVAR: hal ≠ „egyszerű tárgy”
A hal nem „gazdátlan dolog”, hanem:
- a halgazdálkodási jog jogosultjának vagyontárgya,
- természetvédelmi, illetve halgazdálkodási védelem alatt áll.
Ezért nem csak lopásként, hanem külön jogcímen is megítélhető.
Aki eltiltás alatti horgászat, az automatikusan súlyosabb megítélés alá esik
Tehát ha valaki:
- eltiltás hatálya alatt horgászik,
- és halat tart meg vagy visz el,
akkor már nem az érték az elsődleges kérdés, hanem:
a szándékos és folytatólagos jogsértés
Ez súlyosbító körülmény, és:
- büntetőeljárás is indulhat,
- még akkor is, ha a hal „papíron” nem érné el az 50 000 Ft-ot.
Orvhalászat / orvhorgászat – külön kategória
A joggyakorlatban létezik az ún. orvhalászat/orvhorgászat, ami:
- tiltott eszközzel,
- tiltott időben,
- jogosultság nélkül,
- vagy eltiltás ellenére történik.
Ilyenkor:
- nem klasszikus lopásként kezelik,
- hanem környezet- és vagyon elleni jogsértésként,
- ahol az ismétlődés és szándékosság dönt.
Ezért mondják a hatóságok gyakran, hogy „a hal értéke vagy összértéke másodlagos körülmény”.
Mikor lesz „kivétel nélkül” bűncselekmény egy szabályt szegő, és/vagy törvényt sértő horgász cselekménye?
Ez fontos pontosítás:
- NEM igaz, hogy minden esetben automatikusan bűncselekmény
- Viszont igaz, hogy az alábbi esetekben nagyon könnyen azzá válik:
- visszaeső elkövető
- eltiltás alatti horgászat
- hal elvitele / elrejtése
- értékesítésre utaló magatartás
- szervezett vagy rendszeres elkövetés
Ilyenkor az értékhatár háttérbe szorul.
Fontos tudni, hogy az eltiltás hatálya alatt kifogott és eltulajdonított hal nem csupán szabályszegés, hanem – az elkövetés körülményeitől és az ismétlődéstől függően – büntetőjogi következményekkel járó cselekmény is lehet, ahol az értékhatár gyakran háttérbe szorul.
Horgászat hírei: Köszönet és elismerés illeti mindazokat, akik nap mint nap a jogszabályok betartatásán, a közvagyon és a természeti értékek védelmén dolgoznak. A rendőrök, az ügyészek, a bírók, a halőrök, a természetvédelmi szakemberek, valamint a polgárőrök és közreműködő civil szervezetek munkája nélkül ezek az ügyek nem jutnának el a jogszerű lezárásig. Az ő következetes, gyakran láthatatlan, mégis nélkülözhetetlen helytállásuk biztosítja, hogy a szabályok ne csak le legyenek írva, hanem érvényt is szerezzenek nekik – a tisztességes horgászok, a jogkövető állampolgárok és a közösség egésze érdekében – Hirmagazin.eu.
Van véleményed? Írd meg kommentben!
