Az afrikai sertéspestis vírusellenes állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható, hatékony oltóanyaga nincs. A fertőző betegség megjelent már Kelet-Európában, és a napokban Nyugat-Európában, Belgiumban is felütötte a fejét.
Ukrajnában több tízezer, Romániában pedig mintegy 230 ezer házisertést kellett már levágni az afrikai sertéspestis miatt. Voltak gazdák, akik azért, hogy elkerüljék az állomány kivágását, a folyóba dobták az állatok tetemét, így tüntették el a nyomokat. Lengyelországban is jelentős megbetegedések vannak a házi állományban, Magyarországon viszont kizárólag a vadállományban mutatták ki a sertéspestis vírusát (ASP), amely emberre semmilyen formában nem veszélyes.
Akkor kell kényszervágásokat tartani, ha a házi állomány is megfertőződik. A vaddisznók ugyanis mozgásukkal terjesztik a vírust, amely könnyen terjed, és fennmaradhat, mert az eddigi eredmények alapján egyedül a hőkezeléssel szemben nem ellenálló – közölte a hirado.hu-val a Hússzövetség elnöke.
Éder Tamás hozzátette, természetesen minden tenyésztő próbálja védeni a házi állományokat jó kerítésekkel, a járművek fertőtlenítésével, az állattartó telepeken pedig szigorú kontroll alatt tartják a beléptetést – például nem lehet ételt bevinni –, százszázalékos biztonságot mégsem lehet elérni. Arról is beszélt, hogy a vírus akár a nem főzött hústermékek által – így kolbászokkal, szalámikkal – is terjedhet. „Valószínűleg Kelet-Európából származó húskészítményekkel kerülhetett Magyarországra, Csehországba is a vírus” – tette hozzá.
Az ASP terjedését, úgy tűnik, egyre nehezebb kordában tartani, hiszen nincs vakcina, ami megvédené az állatokat a megbetegedés ellen. Egyetlen megoldás van egyelőre: ez pedig a fertőzött állatok leölése, a fertőtlenítés, majd az újratelepítés, amely komoly bevételkiesés a gazdáknak. Éder Tamás megjegyezte, ha Magyarországon a házi állományokban is megjelenne a vírus, a gazdák kapnának az államtól valamennyi kártérítést, azonban az az elmaradó hozamot nem tudná pótolni.
Már Nyugat-Európában is terjed az ASP
„Jó ideje tartottunk attól, hogy Nyugat-Európában is megjelenik a vírus. Feltehetően Belgiumot is kitiltják a beviteli lehetőségek alól a távol-keleti országok, ahogy Magyarországot is, amikor fél éve vaddisznókban mutatták ki a vírust” – mondta a Hússzövetség elnöke.
Éder Tamás megjegyezte, viszonylag kis területű Belgium, így könnyen elterjedhet a vírus a környező országokban is, amelyekben – Németország, Franciaország, Hollandia – jelentős sertéshústermelés van.
Piaci zavarok is előfordulhatnak
„Könnyen meglehet, hogy a következő fél-egy évben a jelenleginél is nagyobb piaci zavarokat okoz majd a jelenség” – mondta Éder Tamás, utalva arra, hogy az ASP megjelenése esetén a távol-keleti országok automatikusan beviteli tilalmat rendelnek el azzal az országgal szemben, ahol a sertéspestis megjelenik. Magyarország áprilisban az exportpiacainak harmadát elveszítette, miután Japán, Korea és Kína is embargót vetett ki a magyar sertéshúsra.
„Ez fog történni valószínűleg Belgiummal is, amely viszonylag nagyobb termelő, jelentős exportja van a Távol-Keletre, és ha ez megszűnik, akkor a hús az unióban marad, és többletkínálatot generál” – magyarázta.
Sokismeretlenes egyenlet közepén vagyunk
A világ legnagyobb sertéstartó országába, Kínába is eljutott az afrikai sertéspestis vírusa. Nem látjuk, hogy ott milyen mértékű lesz az állománykiesés. „Olyan, sokismeretlenes egyenlet közepén vagyunk most, ahol szerintem józan szakember nem mer rövid távon prognosztizálni” – jelentette ki.
Úgy vélte, hogyha Kínában gyorsan terjed a vírus, megnövekedhet az ország importéhsége, amelynek egyenes következménye, hogy jelentősen emelkedhet a sertéshús ára. Hozzátette, egyelőre abban is csak reménykedni lehet, hogy Belgiumban kordában tudják tartani a vírust. Ha ez nem sikerül, és az ASP átkerül olyan országba, ahol több sertést tenyésztenek, akkor a piaci hatások még bonyolultabbá válnak.
Drágulás jöhet
Ha Kínában tovább terjed a vírus, egyre nagyobb létszámú állományt kell kivágni, a kereslet viszont nem csökken, így jelentősen drágulhat a sertéshús ára is – magyarázta az elnök. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az egész unió területén, így Magyarországon is drágulhat a sertéshús mellett a baromfihús ára is, ugyanis egyre magasabb az állattartás önköltsége.
Az idén a legtöbb európai országban a takarmánytermés az aszály miatt lényegesen gyengébb, mint az elmúlt években volt, ami magasabb árat eredményez, így nő az állattenyésztés önköltsége. Megjegyezte, emellett Magyarországon folyamatosan nőnek a bérek is, ami szintén az önköltségi árat növeli.
Hogy hány évet kell még így túlélni, azt ma senki nem tudja – mondta Éder –, azonban azzal, hogy Nyugat-Európában is megjelent a vírus, talán felgyorsul a vakcina utáni kutatás, és előbb-utóbb megtalálják a vírus ellenszerét.
Írta a Világgazdaság, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértői szerint problémát okoz, hogy a húskereskedelem „beárazta” az ASP magyarországi megjelenését, és sokszor nyomott árakon próbál vásárolni a nagyobb méretű feldolgozócégektől. Ez – miközben az élősertés-exportárak emelkednek –, a belföldi árakat lefelé nyomja.
A NAK szakértői ugyanakkor felhívták a figyelmet – ahogy a Hússzövetség elnöke is –, hogy a feldolgozócégek és az állattartók költségei lényegesen nőttek az elmúlt évben: az emelkedő takarmányárak, valamint a munkabérköltségek jelentős növekedése számottevő áremelést tenne indokolttá.
Létfontosságú lehet a megelőzés
Az afrikai sertéspestis vaddisznó állományokban való terjedési sebessége 20-50 kilométer évente. Megkeresésünkre azonban az Agrárminisztérium felhívta rá a figyelmet, hogy az európai járvány kapcsán sok száz kilométeres ugrások is megfigyelhetőek a vírus terjedésében. Ilyen például több lengyelországi, a csehországi, vagy számos ukrajnai és román eset és ide sorolható a heves-megyei megállapítás is.
Ezekben az estekben az a közös vonás, hogy kivétel nélkül felelőtlen emberi magatartás következtében lobbantak fel. Az ember az úgynevezett ragályfogó tárgyakkal, fertőzött ruházattal, de legfőképpen fertőzött sertések húsából készült, nem megfelelően hőkezelt, nyers vagy füstölt termékekkel, ezek maradékának elszórásával valamint nem megfelelő megsemmisítésével nagy területeken és nagy távolságokra viheti el a vírust.
Továbbá úgy vélték, valószínűsíthető, hogy Belgiumban is a felelőtlen emberi magatartás lehetett az oka a betegség megjelenésének, hiszen a közelben nem regisztráltak sem a házisertés– sem a vadállományban való kitörést, habár a hivatalos járványügyi jelentésre még várni kell.
Éppen ezért újra hangsúlyozni kell a megelőzés fontosságát – hívták fel a figyelmet –, így például az országos főállatorvos által hozott határozatok maradéktalan betartását, ezáltal a hazai házisertés állomány megóvását a betegségtől, és a vaddisznó állományban való terjedésének megállítását, lassítását, helyhez kötését.
Ezeknek az intézkedéseknek a helyes és maradéktalan betartása azért is nagyon fontos, mert így érhető el hazánk előtt jelenleg lezárt távol-keleti piacok újbóli megnyitása a magyar sertéshús és sertéshús-termékek előtt. Ezek pedig hosszú távon állandósíthatják és stabilizálhatják mind a sertéshús árakat, mind a sertéstenyésztő ágazat rentabilitását.
Forrás: Hirado.hu
