Nem csak magas termetével tűnik ki a tömegből, észjárásával, több mint fél évszázados szakmai tapasztalatával, énekes kedvével, jóízű humorával a mai napig meghatározó tagja az erdész közösségeknek Schmotzer András.
A mátrai és bükki fiatal erdészek Bandi bácsija közel a 80. életévéhez is derűlátó,
Kalandos élete Kassán kezdődött, a várost születése után másfél hónappal már bombák sújtották. Onnan már csak egy lépés volt, hogy a politikai hatalmak döntésére Magyarország is belépett a második világháborúba. A keleti blokkba tartozó ország katonáit, köztük édesapját is messzi földre vezényelték, így szinte arcvonásának emléke nélkül, több évre megszakadt vele a kapcsolat. Nemcsak Trianon után, hanem a II. világháború elvesztésével is zsugorodott Magyarország, kárpátaljai, délvidéki és felvidéki területek elcsatolásával, szülővárosából pedig Kosice lett.
− emlékezik gyerekkorára.
Az 1950-es években a családegyesítés után Szilvásváradon kezdték meg új közös életüket, ahol gyermekként játszva szerette meg a természetet. „Ránk szakadt az erdő!”− mondja mosolyogva, hiszen a biológia órákon az iskolapad koptatása helyett tanítójuk inkább
Az erdő szeretete egész életében végigkísérte, így nem volt meglepő, hogy a továbbtanulásnál az erdőmérnöki pályát választotta. A mérnöki diploma megszerzése után a vízügynél helyezkedett el, ott ismerte meg élete párját, Erzsikét, akivel azóta jóban-rosszban kitartanak.
A Mátra és a Bükk erdeiben
Szakmai pályáját pár év múlva az erdőgazdaság kötelékében folytatta az Arlói Erdészetnél. Több száz ember dolgozott a keze alatt, velük együtt átélte a szakma technikai forradalmát, amely fejszétől a motorfűrészekig, majd a processzorokig vezetett.
Emlékeiben kutatva megemlíti, hogy 1970-ben egyesítették a mátrai és nyugat-bükki erdőterületek gazdálkodási feladatait és több fűrészipari telep (a gyöngyösi parkettagyár, a felnémeti fűrészüzem és a Petőfibányán található manipulációs telep) irányítását. A csatlakozás után pár évvel kinevezték Parádfürdőre erdészetvezetőnek. „Életem csúcspontja volt”− állítja Bandi bácsi büszkén, hiszen úgy hangolta össze 300 dolgozó munkáját, hogy az erdészet elérte az évi 40 ezer köbméteres fakitermelést, és a levágott területeken sikeresen felnevelte a fiatal erdőket.
Dr. Kovács Jenő akkori vezérigazgató hívó szavára maga mögött hagyta az erdészetet és a központ mérnöki gárdáját erősítette. Pályafutása során a szakigazgatásban is kipróbálta magát, több éven keresztül a hatóság oldalán állt, az Egri Erdőfelügyelőség igazgatója lett. Útja mégis visszavitte a gyakorlatba, 1991-ben megválasztották a Mátra és Nyugat-Bükki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatójának.
„Ha visszatekintek, soha nem tartottam magam szenvedélyes vadásznak – mondja −, mégis azt tanácsoltam minden kollégának, hogy az erdő érdekében meg kell fogni a puskát.
Büszkén mondhatom, hogy a puska elvitt olyan tájakra, amerre egyébként soha nem járt volna az ember”− meséli a „vén róka”, aki 2017-ben köszönt le a Bükki Erdészek Bérkilövő vadásztársaságának elnökségéről.
A szakma érdekében
Nagyapja génjeit örökölve nem csak magas, de ízig-vérig nyüzsgő, szervező közösségi emberré vált. Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) elnökeként nagyobb fórumokon is képviselte a szakma érdekeit. Sokat tett annak érdekében, hogy 1996-ban egyetlen törvény rendelkezzen az erdőről mint biológiai zárt egységről, amit együtt kell kezelni.
hallgatom indulatos szavait. Sajnos, minden igyekezete ellenére, a törvénykezés három különálló jogszabályt alkotott. Két cikluson tartó elnöksége alatt élesen bírálta a kárpótlási rendszer igazságtalanságait is.
Sportnapokat alapított
Az OEE elnökeként több szakmai kapcsolatot ápolt. Elődei nyomdokaiban járva tanulmányutakat szervezett British Columbiába és Amerikába. Mind a mai napig jókedvű, táncoslábú tagja az egyesületi rendezvényeknek, az egyetemi évek alatt megismert selmeci hagyományok hű tisztelője. Emellett egyik megálmodója és szenvedélyes tarokkozóként állandó résztvevője az Erdészeti és Faipari Szakszervezeti Dolgozók Sportnapjának.
A fiatalokhoz intézett tanácsaiban első helyen szerepel, hogy a számítógép kezelése és a nyelvek ismerete mára elengedhetetlen, de ezek mit sem érnek, ha hiányzik a szakma szeretete. „És nem szabad elfelejteni, hogy a nagybetűs élet alapja a jó kommunikáció és az emberi jellem megőrzése”– teszi hozzá.
Bár a történelem próbatétele hosszú évekre szétszakította családját, szüleihez mindig szorosan kötődött. Édesanyja óva intő szavai még most is csengenek fülében, ha álomra hajtja fejét. „Mikor lefekszel, vizsgáld meg lelkiismereted, és ha rosszat tettél, a következő reggel orvosold! – mondta anyám, és én így teszem azóta is!”
Vigh Ilona
EGERERDŐ Zrt.
