Az Európai Parlament a hetedik cikkely esetében csak látszólag döntéshozó, valójában csupán kezdeményező, a döntést az Európai Tanács hozza meg.

Az Európai Parlament képviselői szavaznak a Sargentini-jelentésről (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)

„Bezuhant a forint árfolyama a Sargentini-jelentés után” – kommentálta egy hírportál azt, hogy szerda délután a 325 forintos euróárfolyam valamivel 326 forint felé gyengült. Az árfolyam-ingadozás „zuhanássá” avatása önmagában is sokat mond a jelentéssel kapcsolatos várakozásokról, vagy inkább vágyakról. Tóth Norbert nemzetközi jogász a Kossuth Rádióban az európai aktuálpolitikai helyzetet értékelte.

Megváltoztatták a szabályokat

Árulkodó az is, ki mit jósol az eljárás folytatásáról. A sajtó egy része hónapok óta „atombombaként” emlegeti az unió hetedik cikkelye szerinti eljárást, ami most elindulhat Magyarország ellen. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász már a szavazás előtt arról beszélt, hogy a szavazatszámlálási szabályok „újraértelmezése” megkérdőjelezi a döntés jogszerűségét. Különösen akkor, ha ez a szavazásra befolyással lesz – mondta mindezt a voksolás előtt. Megtörtént. Megváltoztatták a szabályokat, nem vették figyelembe a tartózkodó szavazatokat, és ez hatással volt a végeredményre.

Tóth Norbert nemzetközi jogász szerint Magyarország jogorvoslati igénnyel élhet, amire lehetősége van. De ezzel még várnia kell, ebben a pillanatban nem tűnik járható útnak. Az EP döntése – ezekkel az eljárási szabályokkal – a saját eljárási szabályozásába ütközik – mondta.

Az „atombomba” értelmezése is vitatott

Az Európai Parlament eljárási szabályozása csak a képviselőket kötelezi. A szerződések viszont kötelező érvényűek, mindenkit érintenek, felette állnak az eljárási szabályozásnak, mert jogszabályok. A jogi szolgálat a szerződések logikájából vezette le azt, hogy így lehet szavazni, amit persze lehet majd vitatni, ha a tanács majd döntést hoz róla. A hetedik cikkellyel kapcsolatos döntést ugyanis csak akkor lehet vitatni, ha európai tanácsi döntés születik róla.

A közbeszédben elterjedt „atombomba” kifejezés a hetedik cikk második bekezdése, de ez nem az a bizonyos „atombomba”, amivel most szembesül Magyarország. Ez pusztán egy indokolással ellátott javaslat. Ebben a fázisban csak az Európai Tanács mondhatja ki, hogy Magyarországon sérülnek az Európai Unió alapelvei.

A hetedik cikkelybe legalább két alapeljárás bele van kódolva, amelyek nem szükségszerűen kapcsolódnak össze: ennek a cikkelynek a második fázisa a már emlegetett „atombomba”.

Eleve kudarcra ítélt kísérlet

Tóth úgy látja: az állam- és kormányfőkből álló testület a hetes cikkely „végső élesítését” nem biztos, hogy meg fogja szavazni. Ha egy tagállam nem támogatja, már nem valósulhat meg. Lengyelország már be is jelentette: adott esetben nem szavazza meg.

Az EP-döntése, ami egy kezdeményezés, jogi szempontból megkérdőjeleződött. Erre a felvetésre nem azok a jogi szabályok vonatkoznak, amiket hasonló helyzetekben megszokhattunk. Itt kifejezetten a hetedik cikkelyre alkalmazott szabályozás van, amely a jogorvoslattal kapcsolatban azt mondja, hogy amennyiben az Európai Tanács valamilyen döntést hoz, akkor az érintett tagállam az Európai Unió bíróságához fordulhat, a döntés meghozatalától számított egy hónapon belül. Ha idáig egyáltalán eljut az ügy, a bíróságnak további egy hónapja marad a döntés meghozatalára.

A luxemburgi bíróság hozzáállását ismerve nagy reményeket nem kell táplálnunk, hogy netán Magyarországnak adnának igazat – vélekedett a szakember, majd hozzáfűzte – elképzelve az EP eljárásával kapcsolatos magyar kifogásokat, valószínűleg az lenne a válasz, hogy nem mennek bele egy másik intézmény szabadon értelmezett szabályozásába. Eleve – dacára, hogy egy jogi szervről van szó – van bennük elfogultság.

A már megszokott kettős mérce elve érvényesült

Szembetűnő, hogy amennyiben figyelembe vették volna a tartózkodó szavazatokat, nem lett volna meg a kellő számú voks a jelentés elfogadásához. Sokan matematikázhattak előtte, kiszámították a végeredményt. Eddig az Európai Parlament a fő szabályban úgy szavazott, hogy nem vették figyelembe a tartózkodásokat, csak a határozathozatalnál.

Tóth Norbert személtette: az Európai Parlament 250 képviselőnél határozatképes, azaz a képviselők egyharmadának jelenlétére van szükség. A jogi szolgálat érvelése azért nonszensz, mert ha az ő szemszögük helyes lenne, akkor adott esetben 247 képviselő tartózkodása, kettő igen és egy nem szavazat után gyakorlatilag két ember el tudna dönteni bizonyos európai ügyeket, ami teljes képtelenség – húzta alá a nemzetközi jogász.

Forrás: Kossuth Rádió

ElőzőSzerelmi életéről vallott Lewis Hamilton, sokan megdöbbentek
KövetkezőTöbb mint háromezer kilométernyi út újult meg
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza