A maradványok fontos múltbéli eseményekre engednek következtetni.
Több mint 14 ezer éves pita maradványaira bukkantak egy észak-jordániai ásatáson dán és brit régészek, ami bizonyítja, hogy elődeink már 4000 évvel a mezőgazdasági termelés nyitánya előtt készítettek kenyeret.
Az amerikai tudományos akadémia kiadványában (PNAS) frissen megjelent tanulmány szerint a kutatók a Jordánia északi részén, a Fekete sivatagban lévő Subajka 1 régészeti lelőhelyen bukkantak rá a 14 400 éves leletre, egy lapos kenyér elszenesedett maradványaira, amelyet az egykor ott élő Natúf-kultúrához tartozó vadászó-gyűjtögető emberek készítettek.
A lelet arra enged következtetni, hogy a vad gabonafélékből készített kenyér ösztönözhette a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató embereket a gabonatermesztésre, és ez szerepet játszott a neolitikus korszak mezőgazdasági forradalmában – írja az MTI.
A Koppenhágai Egyetem, a londoni University College és a Cambridge-i Egyetem kutatói elemezték az elszenesedett maradványokat. Tanulmányuk szerint a 24 maradvány vizsgálatából kiderült, hogy az árpa, alakor (egyszemű búza) és zab hajdani, még nemesítetlen elődeit megőrölték, átszitálták, az így készült finom lisztet vízzel keverték és dagasztották, majd forró, lapos kövön vagy tűzhely hamujában megsütötték.
Forrás: Ripost
Képünk illusztráció.
