Londonban már 100 felett jár a halálos áldozatok száma január óta, akik bandaháború következtében vesztették életüket.
A londoni rendőrség listát készít azokról, akik valamilyen módon a bandákhoz kapcsolhatóak. A Soros György által bőkezűen finanszírozott Amnesty International szerint a lista diszkriminatív, mivel túl sok rajta a sötét bőrű gyanúsított. A listára egyébként azért van szükség, mert Londonban az utóbbi időben rendkívül elszaporodtak a késelések, amelyeknek nagy részét bandatagok követik el.
Miközben Sadiq Khan londoni polgármester és Theresa May miniszterelnök egymásra mutogatnak a brit fővárosban mind jobban elszaporodó késes támadások miatt, a Soros által bőkezűen finanszírozott Amnesty International is beszállt a küzdelembe a bűnüldöző szervek ellenében.
A Scotland Yard (rendőrség) listáját “banda mátrixként” is emlegetik a szakértők. Ebben az adatbázisban összesen 3800-an szerepelnek, a listán szereplő legfiatalabb személy 12 éves.
Az adatbázissal kapcsolatban a Soros által finanszírozott Amnesty International “faji diszkriminációt” emleget.
A listán szereplők kétharmada egyébként “fekete”, és így nagyon túlreprezentált ez a csoport, mivel a feketék London lakosságának csak 13 százalékát teszik ki – írja az Independent az arányokról egy rendőrségi jelentés alapján.
A listán szereplőkhöz egy színt is hozzárendelnek a rendőrök, amiből összesen háromféle van: zöld, sárga és piros. Ezzel jelzik a veszélyességi fokozatot: értelemszerűen a pirossal jelölt személyek a legveszélyesebbek, ők legtöbbször erőszakos cselekmények miatt kerültek a hatóság látóterébe, míg a sárgával jelölt személyek kevésbé veszélyesek, addig a zölddel jelöltek csak lazán kapcsolódnak a bandákhoz. A piros kategóriában 5 százaléknyian vannak, a sárga kategóriában 31 százaléknyian, míg a zöldbe 64 százaléknyian kerültek.
Az Amnesty azt kifogásolta a leginkább a 3806 főt számláló listával kapcsolatban, hogy a hatóság 1501 olyan személyt tett fel a listára (zöld jelzéssel), akik semmilyen bűncselekményt nem követtek el az utóbbi két évben. A rendőrök többször olyan személyeket is felvettek a listára, akik mindössze a bandák zenei stílusát képviselő, úgynevezett grime zenét osztanak meg a közösségi médiában. Szerintük ez faji megkülönböztetés.
Az Amnesty ezt a gyakorlatot kritizálta a leginkább, ami egyébként elsőre valóban furcsának tűnhet. A Scotland Yard válaszolt is erre a felvetésre.
Az, hogy valaki milyen zenét hallgat, nem befolyásolja, hogy felkerül-e a listára, azonban ha valaki egy zenei videóban a bandák erőszakos tetteit méltatja a közösségi médián keresztül, akkor ezt hírszerzési forrásnak lehet tekinteni – mondta a szóvivő, utalva arra, hogy figyelik azokat, akik az ilyen zenei műveket posztolják, kommentelik vagy kedvelik.
A “jogvédők” azt is kifogásolták, hogy átláthatatlan, ki kerül fel és le a listáról, ám a rendőrség közölte, hogy 2012 óta 4000 személyt töröltek róla.
Az Amnesty a faji kártyát megpróbálta ugyan kijátszani, hogy lehozzák a liberális médiumok az esettel kapcsolatos véleményét – sikerrel –, azonban arra vonatkozó bizonyítékot végül nem tudtak felmutatni, hogy bizonyos személyek csak azért kerültek volna fel a listára, mert feketék.