Az értelmiség mindig egy közösség része, a nemzeti elit alkotója; a nemzet kultúráját műveli, a nemzeti érdek érvényesülésén dolgozik – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Budapesten.
Gulyás Gergely a Mathias Corvinus Collegium (MCC) diplomaosztó ünnepségén mondott köszöntőt, amelyben azt hangoztatta, hogy az értelmiségnek vállalnia kell a vezetést saját területén, értenie kell, merre megy a világ.
A miniszter úgy vélekedett, hogy valaki azért lesz az egyetemi hallgatói státusza mellett egy szakkollégium diákja is, hogy jóból jobbá váljon az általa választott hivatásban, befusson egy pályát, hasznára legyen családjának, szűkebb és tágabb közösségének.
A végzettek ideje most kezdődik igazán; komoly tudást gyűjtöttek, és eljött a pillanat, hogy ezt a gyakorlatban is működni lássák – tette hozzá.
Legyen önálló véleményük
Gulyás Gergely arra biztatta a jelenlévőket, hogy vállalják a lehető legnagyobb szerepet a közéletben, akkor is, ha nem hivatásszerűen vesznek benne részt. Hozzátette: tájékozódjanak, alakítsanak ki önálló véleményt, legyen álláspontjuk a Magyarországon és a világban zajló folyamatokról.
Komoly szükség lesz arra a szellemi elitre, amely összegyűlt a kollégium falai között – nyomatékosította a miniszter, megjegyezve: a jelenlévők arra készültek, hogy részt vegyenek a nemzet életének alakításában, részesei legyenek a gazdasági, jogi, vagy éppen a politikai elitnek. Ez elsősorban nem előjogokat jelent, sokkal inkább elkötelezettséget és hivatást, felelősséget, amelyet vállalni kell – mondta Gulyás Gergely.
Azt mondta, hogy a Gripenek pilótáit „a lándzsa hegyének” nevezik Kecskeméten.
Ez a tizenvalahány ember semmire nem menne a többi csaknem négyezer nélkül, aki segíti. Sok teljesítménynek, sok különleges szaktudásnak és egyéni képességnek kell összeadódnia egy komolyabb munka elvégzéséhez – vonta le a következtetést.
Az értelmiségnek kell élhetőbbé tennie a világot
Nem elég, hogy az értelmiség felismerje, merre halad a világ, meg kell találnia a módot annak élhetőbbé alakítására. Mintát kell adnia a legszélesebb értelemben vett „jó életről” – fogalmazott Gulyás Gergely. Az értelmiséghez tartozás ugyanakkor bejárandó személyes út is: képzések, elköteleződések sorozata – fűzte hozzá.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az értelmiség megszenvedte a 20. századot, a kommunizmus négy évtizedét. „A létező szocializmusban az elit úgy szocializálódott, hogy a döntések nem Magyarországon születnek, itt csak végrehajtják azokat” – jelentette ki.
A diktatúra alatt keveset sikerült elérni, ezzel szemben óriási károkat okoztak. Példaként említette a kontraszelekciót, a kulturális és tudományos értékek lerombolását, valamint a közösségek szétverését.
Az MCC már több mint kétezer fiatallal foglalkozik
Az MCC-nek különös küldetése, hogy ne csupán Budapesten legyen egy olyan, a jövő értelmiségét képző fórum, amely szakkollégiumi rendszerben a legjobbaknak biztosít lehetőséget: az intézmény a határon túli, elszakított nemzetrészeken is megkísérli összefogni a magyarságot – mondta.
Tombor András MCC-alapító kiemelte, hogy a kollégium erősebbé vált a Kárpát-medencében, mint valaha: már több mint 2200 fiatallal foglalkozik. Az öt vidéki és a budapesti központja mellett immár Kárpátalján is működtet egyet – jelezte.
Sok konferencián vannak túl, könyveket adtak ki, és továbbiakat terveznek publikálni, közölte Tombor András.
Az esemény meghívójában azt írták, hogy a 2017-2018-as tanévben több mint százötven egyetemi hallgató vett részt az MCC ötéves képzési programjában. A tavaszi szemeszterben negyven diák fejezte be sikeresen az intézmény szakirányos programját, és huszonnégyen végezték el a vezetőképzőt.
Forrás: MTI
