Bárkit, aki közvetve ismer valakit, aki egy bűncselekmény elkövetője lehet. ..
A totális rendőrállamról ír a keddi 444.hu egyik cikkében, amiben kiemelik: most még vannak, voltak korlátai, például a büntetőeljárás megindításának, – a titkosszolgálati eszközökkel folytatott megfigyelésnek feltétele volt a megalapozott gyanú.
Július 1-től ez az akadály elhárul, mivel akkor lép életbe a Büntetőeljárásról szóló új törvény (Be.), mely egyik új eleme az úgynevezett előkészítő eljárás.
Magyar György is nyilatkozott minderről, és kifejtette, hogy milyen újdonságokat hoz majd pontosan az új rendszer. Az ismert ügyvéd azt mondta: mostantól gyakorlatilag úgy is eljárást indíthatnak valaki ellen, ha egyáltalán nem áll fenn ellene bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja.
Az „előkészítő eljárásnak” ugyanis pont a célja „annak megállapítása, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll-e”. Ennek megállapításához pedig
bírói engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközöket is bevethetnek.
Elég félelmetes, ami kiderült, ugyanis előkészítő eljárást a törvény Magyar által idézett passzusai alapján azok ellen lehet indítani, akik „bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhetnek”. Ez szinte bárki lehet, de ha mégsem lehetne, a törvény alkotói még ennél is biztosabbra mentek, ugyanis az új Be. alapján az előkészítő eljárásban nem csupán a „a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személyt [BESZJSZ]” , hanem azt is megfigyelhetik,
„akiről megalapozottan feltételezhető, hogy a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személlyel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot tart”.
A közvetve kitétel a lényeg, hiszen ez alapján olyanokat is megfigyelhetnek, akik nem is ismerik a BESZJSZ-t, csak annak egyik ismerősét.
Magyarán, az új Be. alapján a hatóságok gyakorlatilag bárkit megfigyelhetnek, ez pedig már a totalitárius rendőrállamok sajátja – írja a portál.
Magyar arra külön is felhívja a figyelmet, hogy a megalapozott gyanúsítás nélküli nyomozást még a mentelmi joggal bíró parlamenti képviselők sem örülhetnek, mert mentelmi joguk csak attól védi őket, hogy gyanúsítottként kihallgassák, intézkedjenek, vagy vádat emeljenek ellenük. Mivel azonban az előkészítő eljárásban még szó sincs gyanúsításról, így a mentelmi jog nem jelent védelmet ellene.
Így tehát a Belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó nyomozószervek és titkosszolgálatok akár aktív képviselőket is megfigyelhetnek, lehallgathatnak, belenézhetnek adóirataikba, és még közvetlen és közvetett kapcsolataik – így, mivel ilyen kivétel nincs megfogalmazva, akár a Facebookon a politikust ismerősként jelölőket és azok ismerőseit is – ellen is titokban eljárást indíthatnak.
Forrás: Szeretlek Magyarország
