Azoknál a családi vállalatoknál, ahol az öröklés sorrendje egyértelmű és megegyezik a törvényes renddel, feleslegesnek tűnhet végrendelkezni, azonban a gyakorlat nem ezt mutatja.
Ha az örökösök nem értenek egyet, hosszú évekig húzódó pereskedés kezdődhet, ami a kapcsolatok mellett a cég teljesítményére is kihat. A cégvagyon megóvása és a vállalat jövője az érintetteken is túlmutat, hiszen Magyarországon a GDP több mint felét családi cégek állítják elő, jelentős részükben pedig aktuális probléma a generációváltás.
Az örökhagyó végakaratának maradéktalan érvényesüléséhez célszerű az öröklést megtervezni, írásba foglalni, ezzel elejét venni esetleges későbbi vitáknak. Nem tudható biztosan, hogy a törvényes örökösök feltétlenül egyetértenek-e a törvényes öröklési renddel, de ha utólag mégis másban egyeznek meg, és részben vagy egészben figyelmen kívül hagyják a végrendeletben lefektetett elképzelést, a családi cég működése a megegyezésig nem akadályozott.
A végrendelet elkészítéséhez indokolt egy szakértő ügyvéd vagy közjegyző bevonása a folyamatba, aki a teljes jogszabályi háttérre rálát, ugyanakkor külső nézőpontból felhívhatja a figyelmet új lehetőségekre vagy éppen kockázatokra. Az sem ritka, hogy a leendő örökösöket is bevonják a folyamatba, de sok esetben a mindenki számára megfelelő megoldás a különböző jogintézmények kombinálásával oldható meg. A szakértővel való egyeztetés kiküszöbölhet számos tévedést, és megóvhatja az örökösöket is költséges és hosszadalmas pereskedéstől.
Az elmúlt tíz év alatt folyamatosan növekedett a regisztrált végintézkedések száma, ugyanakkor több ezer olyan, fiókban tartott végrendelet létezhet, amelyet egyáltalán nem látott közjegyző vagy öröklési ügyekben jártas jogász. Erősen kétséges, hogy ezek megfelelnek-e a törvényi elvárásoknak, ha egyáltalán előkerülnek a hagyatéki eljárás során, illetve mennyiben érvényesíthetők az abban leírtak, ha a rendelkezés érvénytelen vagy formailag hibás.
Mire lehet számítani, ha nincs végrendelet?
Ha az örökhagyó cégtulajdonos végintézkedési szabadságával nem élt, akkor a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek. Törvényes örökösök az egyenes ági rokonok, oldalági rokonok, a nagyszülői leszármazottakig bezárólag. Ugyanakkor a törvény nem zárja ki az öröklésből a házasságon kívül született gyerekeket sem, örökbefogadás esetén jogilag rögzített rokoni kapcsolatnak kell lennie.
A törvényes öröklés sorrendjében első helyen a lemenő egyenes ági rokonok öröklési jogi igényei szerepelnek, leszármazási fokok szerint. A leszármazók mellett a házastárs egy gyerekrészt és korlátozott haszonélvezeti jogot örököl
A törvényes öröklési sorrend
1. Gyermekek:
- Egyenlő arányban örökölnek.
2. Távoli leszármazók:
- Az öröklésből kiesett gyermek – vagy távolabbi leszármazó – helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett személy gyermekei örökölnek (helyettesítési elv).
3. Házastárs
- A leszármazók mellett a házastárs egy gyerekrészt és az örökhagyóval közösen használt lakáson és annak tárgyain fennálló korlátozott haszonélvezeti jogot örököl.
- Csak abban az esetben lehet egyedüli örökös, ha az örökhagyónak sem egyenes ági leszármazottjai, sem szülei nincsenek.
- Az özvegy azonban kiesik az öröklésből, ha az örökhagyó halálának időpontjában a házastársi életközösség nem állt fenn és nyilvánvaló, hogy annak helyreállítására nem volt kilátás.
4. Felmenők és oldalrokonok öröklése (parentéláris öröklés)
5. Állam
- Ha más örökös nincs, a hagyaték az államra száll.
- Azonban míg a törvényes örökösök az esetleges tartozásokat is „megöröklik”, addig az állam a tartozásokért csak a hagyaték értékéig felelős.
Nincs „bebetonozott” végrendeletVégrendelkezni két formában: közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettellehet. A Polgári Törvénykönyv határozza meg pontosan, hogy az érvényességhez milyen alaki és tartalmi kellékekkel kell ezeknek rendelkeznie.
Közvégrendeletet közjegyző előtt, személyesen lehet tenni. Bizonyos személyek, például a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében korlátozott nagykorú, illetve a vak, írástudatlan vagy aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásban érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet.
Írásbeli magánvégrendelet esetén alapvető feltétel, hogy azt olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen sajátkezűleg írt végrendelet esetén írni, más által írt végrendelet esetén olvasni tud.
Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes, ha:
- készítésének helye és ideje az okiratból kitűnik,
- ha a végrendelkező azt sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja alá és aláírja;
- más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében a végrendelkező aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is –e minőségük feltüntetésével- aláírják; vagy
- a végrendelkező a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja és közjegyzőnél – akár nyílt, akár zárt iratként – személyesen letétbe helyezi.
Mindemellett a végrendelet sem jelent teljes garanciát a végrendelkező akaratának maradéktalan érvényesülésére, hiszen az örökösök egyezséget köthetnek egymással a hagyatéki eljárásban és azt követően is, és az örökség feltételekhez kötése is csak szűk körben érvényesülhet. Speciális helyzet a kiskorúak öröklése, ilyenkor a vagyon feletti rendelkezéshez gyámhatósági hozzájárulás is szükséges lehet, ami jelentősen bonyolíthatja a helyzetet. Emiatt a vagyon átörökítése kapcsán érdemes a végrendelet mellett egyéb alternatívák vizsgálata is.
Az öröklés megtervezése egy mély, részletes átgondolást igénylő folyamat. Az örökhagyónak lehet olyan szándéka, hogy valakit csak a hagyatéki vagyonból részesítsen, illetve – főként termelő vagyon esetén – lehet olyan igény, hogy az örökhagyó halála utánra is olyan rendszert hagyna, amely a vagyon megóvását biztosítja.
Forrás: rsm.hu
