Válság van a kapunk előtt; vagy tanulunk ebből és Európa erősebbé válik, vagy pedig elbukunk – mondta az Európai Unió vallásszabadságért felelős különmegbízottja az M1-nek adott interjújában.
Ján Figel egyike annak a több mint harminc külföldi politikusnak és gazdasági szakembernek, akik részt vesznek az „Európa jövője” címmel rendezett nemzetközi V4-konferencián Budapesten, a Várkert Bazárban.
A jelenlegi keresztényüldözést a római birodalomban tapasztaltakkal lehet összehasonlítani – jelentette ki Ján Figel, az EU vallásszabadságért felelős különmegbízottja az M1-nek adott interjújában szerdán. A szlovák kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: szerte a világban több más vallás képviselőit is üldözik, összesen 13 országban vannak emberek ennek kitéve.
Fontos az univerzális szolidaritás
Ján Figel feladata az unióban, hogy próbálja megvédeni a vallásuk miatt üldözött embereket. Nagyon fontos, hogy univerzális szolidaritást tanúsítsunk, felemeljük hangunkat és tegyünk valamit azokért, akiket üldöznek, vagy diszkriminálnak – hangsúlyozta a politikus.
Kiemelte: a világ több parlamentje, így a magyar, az amerikai és az európai uniós is genocídiumnak bélyegezte az Iszlám Állam által elkövetett cselekményeket. Ez egyfajta felhívás volt, hogy tenni kell ezért; a politikus ugyanakkor örömét fejezte ki, hogy ez Magyarországon is komoly figyelmet kapott.
A politikus szerint az uniónak több jogintézménye is van arra, hogy kiálljon a vallásszabadság mellett, a jelenlegi, megváltozott körülmények miatt azonban egy újfajta tudatosságra, ébresztőre van szükség, hogy értékeljük a kialakult helyzetet, hogyan történhetett meg, hogy kitoltuk a vallást a közszférából, főleg Nyugat-Európában – tette hozzá.
A vallás nem tűnik el, kultúránk része marad
A vallásszabadság a vallások békés egymás mellett élése. Fontos, hogy megmutassuk, hogy a vallásnak van egy emberi arculata, nem valami furcsaságról, történelmi dologról van szó. A vallás nem fog eltűnni, társadalmunk, kultúránk részét képezi továbbra is – mondta.
Ján Figel szerint az európai történelem tele van véres leckékkel, amelyekből megtanulhattuk, hogyan kell a vallásoknak egymás mellett élniük és az elmúlt hatvan évben ezt szerencsére sikerült jól kezelnünk. Elhivatottnak kell lennünk, mert szabadok vagyunk és ez felhívás a felelősség vállalásra – mondta.
V4 – új válaszok és megoldások
A visegrádi országokkal kapcsolatban a politikus hangsúlyozta: a szervezetet kettős céllal hozták létre, egyrészt a múlt tisztába tételére, ami sikerült is; a másik cél egy új Európa létrehozása volt – ebben komoly feladatok vannak még, elég, ha Ukrajnát nézzük – emelte ki.
A közös keresztény gyökerek válaszlehetőséget is adnak a kérdésekre, megmutatva azt, hogy a visegrádi csoport tagjai nem csak úgy itt vannak, hanem közös szolidaritással igyekeznek megoldást mutatni – mondta. Ján Figel kiemelte, erre példa a Magyarország segít program is, amely például Nigériában vagy Irakban segít az üldözött keresztényeken. Több ilyenre van szükség – hangsúlyozta.
A politikus szerint a 2015-ös migránsválság felhívás volt Európának arra, hogy ébredjünk fel, válság van a kapunk előtt, és vagy tanulunk ebből és Európa erősebbé válik, vagy pedig elbukunk. Ján Figel szerint ugyanakkor a válságok sokszor erősebbé tették Európát, ilyen volt legutóbb például, az új európai alkotmány megvétózása.
Úgy fogalmazott: Európának megoldást kell találnia a bevándorlási válságra, különben szembe kell néznie a következményekkel.
Válságokban erősödve
Akkor sokan azt gondolták, hogy az Európai Uniónak vége, a lisszaboni egyezmény azonban újramodellezte az egészet. Az új tagokkal, Románia, Horvátország, Bulgária belépésével erősebb lett Európa, képzettebbek lettünk. Az eurozóna válsága is megerősített minket, most már komolyabb banki lehetőségekkel tudunk válaszolni az ilyen problémákra – tette hozzá.
A migráció hatására már most változik Európa, van például közös határvédelmi egységünk. Ennek segítségével már sokkal komolyabb védelmet kaphatnak a migrációban érintett határszakaszok. Meg kell különböztetnünk, ki a menekült, ki a gazdasági migráns, kinek van tényleg joga a menedékre és kit kell visszaküldeni. Egy ilyen visszatoloncolási politika kialakítása is aktuális – mondta.
Hangsúlyozta ugyanakkor, ebben humánusnak kell lennünk, meg kell mutatnunk, hogy emberek vagyunk, nem csak egy piac, egy földrajzi közösség. Emlékeznünk kell arra, mi történt, amikor egyes embereket nem kezeltünk emberként, gondolhatunk itt a holokausztra vagy kitelepítésekre. Megkaptuk a leckéket arra, hogy felkészüljünk a holnapra – mondta.
Európa egy szép mozaik
De nemcsak a lehetőségünk, hanem a felelősségünk is megvan arra, hogy megoldásokat találjunk. Az én posztom is jelképezi a változásokat, ezt 60 évnyi unió során nem hozták létre, csak most, a közel-keleti események kapcsán – tette hozzá.
Európát egy szép mozaiknak látom, amelyben minden rész egyformán fontos, mindenkinek megvan a saját identitása. Ha pedig biztosak vagyunk az identitásunkban, tudunk azokon is segíteni, akik bizonytalanok ebben – mondta Ján Figel az M1-nek adott interjújában.
Forrás: M1
