Az olajárak alakulásából arra következtetnek a szakértők, hogy a piacok a legrosszabb forgatókönyvre készülnek Donald Trump és az iráni vezetés vitájában a korábban kötött atomalku felülvizsgálatáról. Az amerikai elnök bekeményíthet, amire Teherán az egész közel-keleti régió biztonságát romboló választ adhat.
A világ és azon belül különösen az olajpiac szereplői arra várnak, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke ígéretéhez híven május 8-án elárulja, hogy az USA részéről felrúgja-e a hat nagyhatalom és Irán között létrejött atomalkut vagy esetleg puhít ezzel kapcsolatos álláspontján. Az olaj drágulása arra utal, hogy az olajkereskedők a legrosszabbra készülnek, márpedig ez az jelenti, hogy az autósok is a legrosszabbra számíthatnak a következő hetekben, amikor tankolni indulnak – derül ki a CNBC összefoglalójából.
A megállapodás
A Joint Comprehensive Plan of Action című egyezség egyik oldalán álló Irán felfüggesztette atomprogramját és lehetővé tette, hogy ezt nemzetközi szakértői csoportok ellenőrizzék. A másik oldalon álló országok felfüggesztették a vele szembeni gazdasági és pénzügyi szankciókat. Ezzel egyebek mellett utat nyitottak a perzsa ország olajexportjának újraindítása előtt. Trump szerint a megállapodás rossz, de ezt a véleményét legfeljebb a szavazói osztják a Tejútrendszerben.
Bármi, ami egy icipicit is enyhébb annál, hogy az USA kilép az egyezménynél, ha például Washington legalább elhalasztja a döntést erről, az elégedettséget hozhat a piacokra, mert jelenleg a legrosszabbra (az USA kilépésére) számítanak – fejtegette Tim Fox, az Emirates NBD, Dubaj legnagyobb bankja szakértője.
A csapás
Az amerikai szankciók újraéledése egy csapásra napi 800 ezer hordóval csökkentheti a világpiac olajellátását – emlékeztet a pénzintézet elemzése. Irán a világ egyik legnagyobb olajtermelője – mármint akkor, amikor módja van eladni fekete aranyát.
A kínálat csökkenése miatt kialakult aggodalom hordónként 70 dollárra hajtotta fel az észak-amerikai WTI, és 75 dollár fölé a londoni Brent kőolaj árát. Utoljára a 2014 nyarán indult árzuhanás egyik pillanatában, 2014 novemberében került ennyibe az alapvető energiahordozó.
Ráadásul a gond nagyobb annál, hogy Trump elveri port Iránon. A perzsa állam az utóbbi időben jelentős befolyást tett szert a Közel-Keleten dúló konfliktusokban Jementől Szíriáig – emlékeztet Fox. Hasszán Rohani iráni elnök hét végi beszédében dacos álláspontot fogalmazott meg, azzal fenyegetőzve, hogy az USA meg fogja bánni, ha kilép az atomalkuból.
Idegesség
Fox szerint a régió egészében érezhető lesz a konfliktus alakulásának hatása, mindenki ideges amiatt, hogy nem világos, milyen választ adhat Teherán Washington barátságtalan lépésére. Összességében a politikai kockázat magas marad olyan országokban, mint Libanon és Szíria. Az előbbiben a Teherán támogatását élvező Hezbollah számíthat jó választási eredményekre, az utóbbiban a polgárháborúba beavatkozó külső hatalmak egyike Irán. A perzsa ország támogatását élvező fegyveres csoportok igen aktívak Szírián kívül Irakban is.
A kármentés jegyében Franciaország, Nagy-Britannia és Németország, amelyek szintén aláírték a megállapodást, de nem óhajtanak változtatni rajta, az USA garabonciás elnökének engedve azt javasolták Teheránnak, hogy egyeztessen ballisztikus rakétáinak fejlesztéséről, illetve az egyezség kiterjesztéséről 2025-ön túlra. Ezt akarja Trump, ám Iránban úgy látják, hogy talán a zsaroláson túl más módja is lett volna igényei felvetésére.
Forrás: napi.hu
Képek: Hirmagazin.eu
